A Balatonalmádi Gyermekszanatórium és sorsjegyének története forrásának megtekintése

<center>'''Szekeres Balázs'''</center>[[Image:ZsofiaGY_01.png|Sorsjegy|thumb]]
A Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjegye 2013-ban vásárlás útján került a tulajdonomba. A sorsjegy és az épület történetét a Veszprémi Hírlap korabeli tudósításai alapján kívánom felvázolni.
[[Image:ZsofiaGy_03.png|Zsófia Gyermekszanatórium|left|thumb]]
Széll Kálmán, Rákosi Jenő, Pallavicini Ede őrgróf, Bezerédy Viktor, [[Óvári Ferenc|dr. Óvári Ferenc]], dr. Lichtenberg Kornél és dr. Fodor Oszkár közreműködésével a Dunántúli
Közművelődési Egyesület kebeléből indult az a mozgalom, amelynek eredményeként 1910. február 27-én megalakult a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület. A mozgalom élére, mint kormányzó elnök, gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter került. A mozgalom fő patrónusául Zsófia hercegnőt kérték fel.<ref group="Jegyzetek:">Béry László (szerk.): A magyar filantrópia könyve. Budapest 1929. p. 323-324.</ref><ref group="Jegyzetek:">Fodor Oszkár: Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület 5. működési jelentése az 1914-es évről. Budapest 1915. p. 5-80.</ref>
Zsófia hercegnő Chotek Zsófia grófnő néven született 1868-ban, 1900-tól Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége, ekkortól használta a Hohenberg hercegnő címet.<ref group="Jegyzetek:">Gonda Imre-Niederhauser Emil: A Habsburgok. Budapest 1987. 340. p.</ref> 1914. július 28-án, férjével együtt, Szarajevóban merénylet áldozatául esett.<ref group="Jegyzetek:">Taylor, Alen J. P.: Az első világháború képes krónikája. Budapest 1988. 12. p.</ref>

Hohenberg Zsófia hercegnő első és egyetlen magyarországi szereplésének azt a mozgalmat választotta, amelynek célja a magyarság erejének növelése, feladata a
szegény gyermekek egészségének javítása, helyreállítása volt.<ref group="Jegyzetek:">Fodor Oszkár: i. m. p. 9-10.</ref>
[[Image:ZsofiaGy_02.png|Játékterv|thumb]]
A szanatóriummal kapcsolatos első említést a Veszprémi Hírlap 1910. március 6-ai számában olvashatjuk: ''„A múlt vasárnap Budapesten nagy értekezlet volt a gyermekvédelem ügyében. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök elbűvölő szózata a szívekig hatott, s az értekezlet üdvös határozatai, azt hisszük nemsokára testet öltenek, s a Balaton vidéke mihamarabb egy áldásos intézménnyel, a gyermekszanatóriummal fog szaporodni."''<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. március 6. XVIII. évfolyam, 10. szám, 7. p.</ref> Ettől kezdve több városban, intézményben folyamatosan gyűjtést rendeztek a gyermekszanatórium javára.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. július 31. XVIII. évfolyam, 31. szám, 4. p.</ref><ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. augusztus 14. XVIII. évfolyam, 33. szám, 5. p.</ref><ref group="Jegyzetek:">Schildmayer Ferenc: Balatonalmádi története a polgári korban In: Kredics László-Lichneckert András (szerk.) Balatonalmádi és Vörösberény története. Balatonalmádi. 1995. 573. p.</ref>

Óvári Ferenc Rufi Pál megbízottjaként a veszprémi káptalantól Balatonalmádiban földterületet kért az Országos Gyermekszanatórium Egyesület részére. 1910. április 16-án 1000 négyszögöl területei át is engedtek, majd júliusban és augusztusban hozott döntésük alapján 2000 négyszögöl ingyen, 2000 négyszögöl két koronás ölenkénti áron került az egyesület tulajdoná ba. 1911. március 24-én engedélyezték a Gyermekszanatóriumnak, hogy a nádast a telep irányába 100 méter szélességben kiirthassák és ott fürdőházat építtessenek. A fürdőt csak a szanatórium lakói vehették igénybe.<ref group="Jegyzetek:">Schildmayer Ferenc: i. m. 460. p.</ref> A gyermekszanatóriumi tanács megállapodott, hogy az első balatoni gyermekszanatóriumot Hoepfner Guidó tervei alapján építik fel. Méltányolta a pénzügyminiszter is a létesítést, tárgysorsjátékot engedélyezett, a sorsjegyek megrendelhetők voltak a Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjáték irodájában a Budapest, Korvin tér 1. szám alatt. A sorsjegy ára 1 korona.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. november 6. XVIII. évfolyam, 45. szám, 4. p.</ref> Az építkezés 1910 októberében indult.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1911. július 30. XIX. évfolyam, 31. szám, 2. p.</ref>

Az Országos Gyermekszanatórium Intézőbizottsága dr. Bezerédy Viktor államtitkár elnöklete alatt Budapesten dr. Óvári Ferencet bízta meg a szanatórium
ügyeinek vitelével. A Budapesti Szent Vince Egyesülettől 4 apácát ápolónőnek vettek fel, akik az ellátásról gondoskodtak. Orvosnak dr. Lenkei Vilmos Danit
választották. Az almádi építkezésre 52000 koronát utalványoztak, a megnyitást június 16-ára tűzték ki.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1911. május 21. XIX. évfolyam, 21. szám, 5. p.</ref> Az intézmény felavatására nagy ünnepség keretében 1911. július 30-án került sor.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1911. július 23. XIX. évfolyam, 30. szám, 4. p.</ref>
1912 májusában említik először, mint Zsófia Gyermekszanatórium.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1912. május 12. XX. évfolyam, 19. szám, 4. p.</ref> Fenn állása során az intézményt többször bővítették, átépítették, majd 2005-ben lebontották.<ref group="Jegyzetek:">Schildmayer Ferenc: A régi Balatonalmádi képes levelezőlapokon. Balatonalmádi-Veszprém 2006. 94. p.</ref>

E cikkből láthatjuk, hogy a filantrópia milyen nagy társadalmi szerepet játszott a 20. század első harmadában a korabeli Magyarországon.

A sorjegy 165x115 mm méretű, fekvő téglalap alakú, kétoldalas nyomat. Leírása, előoldal: bal oldalon gyermekek sorban várakoznak bebocsátásra várva egy épület bejáratánál, jobb oldalon Balatonalmádi és a Balaton látképe. A jobb felső sarokban elhelyezett sorszám alatt több sorban a következő felirat szerepel: SORSJEGY A BALATONALMÁDI Gyermekszanatórium JAVÁRA RENDEZENDŐ TÁRGYSORSJÁTÉKRA. A szöveg alatt aláírások és az aláírók titulusai olvashatók. (Dr. Óvári Ferenc sorsjegy bizottsági elnök, Széli Kálmán titkos tanácsos díszelnök, Rákosi Jenő társelnök, Dr. Baránszky Gyula főpénztáros, Fodor Oszkár főtitkár.) A hátlapon az engedélyezéssel és a játéktervvel kapcsolatos szöveg olvasható, feltüntetve a húzás időpontját is. A keretezésen kívül, legalul, középen a nyomda neve és címe szerepel (RÉVAI ÉS SALAMON, BUDAPEST, VIII., ÜLLŐI-ÜT 1.) 

Ezúton is megköszönöm Édesanyámnak, valamint Czuczor Sándornak és Schildmayer Ferencnek a cikk megírásához nyújtott segítségét.

=Jegyzetek=
<references group="Jegyzetek:"/>


[[Kategória:Cikk, tanulmányok]][[Kategória:Balatonalmádi]]