Balatonalmádi gyógyfürdő forrásának megtekintése

<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center>
== Fürdőélet Almádiban a XIX. század végén ==

Almádit fürdőként 1877-től számíthatjuk, miután erre a szezonra építette fel  Brenner Lőrinc veszprémi építőmester,  almádi  szőlőbirtokos,  nyolc kabinból álló fürdőházát. Ezt megelőzően is volt fürdési lehetőség a Balaton partján,  erről  utalások  találhatók  több  fennmaradt  írásban.  Ismert,  hogy Almádi akkoriban  káptalani birtok volt és a Veszprémi Káptalan engedélye kellett  az  építéshez.  A  Káptalani  Határozatok  jegyzőkönyve  VIII.  kötete  a következő feljegyzéseket tartalmazza az engedélyezést illetően:

''„1877.  június  24.  4./  Az  Almádi  balatonmelléki  birtoknál  a  Balatonban  5  öl hosszú s 5 öl széles fürdőbódét kér, hogy állíthasson; az ehhez levezető híddal együtt; engedélyt kap szerződésileg 5 évre 2 frt évi fizetés díj mellett, az eddigi használatot azonban a közönség megszorításával nem szabad korlátozni.”''

''„1877. június 30. 4./ Brenner Lőrinc szerződése a Balaton vizéhez vezető híddal egybekapcsolt bódék fölállítását illetőleg helyben hagyatik. Járásbéli szolgabíró úr megkérendő, hogy a fürdő helyiség terén a lovak usztatásával némelykor űzött botrányt akadályozza.”''

A fürdőház évről-évre folyamatosan bővülve 1926-ban történt lebontásáig egyik strandja volt Almádinak az 1922-ben megnyitott fövenyfürdő mellett. Szerepére  a  gyógyfürdő  meghatározásban  a  későbbiekben  kerülhet  sor.  A Veszprém Megyei Hivatalos Lap 1899. május 14-én megjelent száma közli a május 1-én és folytatva tartott megyegyűlés határozatát amelyben jóváhagyja az '''„[[Almádi gyógyfürdő szabályzata|Almádi Fürdőszabályzat]]”'''  tervezetét és azt azonnal életbe is lépteti. A 3.  §  így  szól:  ''„Minden  idegen,  (aki  Almádiban,  Vörösberényben  vagy  SzentKirály-Szabadján nem épülettulajdonos,) ki az 1.§-ban körülírt helyeken, a 2.§-ban  körülírt  időben  3  napnál  tovább  lakik, fürdővendégnek tekintetik,  köteles gyógy-  és  zenedíjat  fizetni  s  ezen  szabályzat  rendelkezéseinek  alá  van  vetve.”'' E szabályból következően  Almádit  ekkor  már  gyógyhelynek  tekintik,  kérdés mire alapozzák ezt a megállapítást.

==Almádi gyógyfürdő kialakulása==

Az 1800-as évek utolsó évétől kezdve az 1900-as évek első negyedének végéig  Almádit  gyógyfürdőként  említik valamennyi  akkori  kiadványban, képes levelezőlapokon és minden reklámhordozón. A ''„gyógyfürdő”'' cím elnyerésének feltételei voltak és ma is vannak. Almádiban nincs gyógyforrás, tehát más indítéka volt e rang – mert mindenképpen rang – elnyerésének. A korabeli  veszprémi  hetilapok  minden  Almádiban  történt,  vagy  Almádival kapcsolatos eseményt leközöltek tudósítóik jóvoltából, akik szívesen keresték fel Almádit és emiatt minden eseményen mai kifejezéssel élve ''„rajta voltak”''. Így  forrásértékű  hírekhez,  adatokhoz  juthatunk  a  régi  újságok  áttekintése során és rögtön kiderül, hogy a XIX század végén ''„divatba”'' jött Kneipp-kúra  bevezetése a magyarázata, helyesebben indoka Almádi gyógyfürdővé válásának. A természetes gyógymódokhoz való vonzódás okán nemcsak a Kneipp-kúra,  hanem vele  párhuzamosan  a  Rickli-kúra  bevezetése történt meg Almádiban.

==Kneipp- és Rickli-kúra Almádiban==

Erre  vonatkozóan  az  első  adatot  a  ''„Veszprémvármegye”''  című  hetilap 1899. április 15-én megjelent számában találhatjuk a következők szerint. ''„Az Almádi Fürdő Rt. kezdeményezésére  a  budapesti  Kneipp  egyesület  (hivatalos nevén Országos Magyar Kneipp Egyesület) Kneipp és Rickli kúrát szándékozik bevezetni  Almádiban.  E  célból  a  budapesti  Kneipp-egyesület  elnöke  Petrovits Kálmán és Záborszky Lajos az utóbbi napokban lenn jártak Almádiban, s a helyet teljesen kitűnőnek és alkalmasnak találták. A legnagyobb valószínűség szerint a két társaság  egyesülni  fog és új  részvények  kibocsájtásával  valósítja  meg  feladatait.”'' Utóbbi enyhe tudósítói túlzás volt, mert mint a későbbiekből kiderül szóba sem jött az Almádi Fürdő Rt. és a budapesti egyesület fúziója.

Az események felgyorsultak és a fent említett hetilap május 7-én megjelent száma arról ad hírt, hogy ''„A Gregersen-féle budapesti cég mérnökei lenn jártak Almádiban, fölvették a terepet és a hét folyamán el fogják készíteni a terveket. A község a minap tartott ülésén egy erdőterületet adott el a részvénytársaságnak, ahol a légfürdőhöz szükséges hűtőket (valószínűleg légsátrakról van szó) fogják felállítani. Az új részvények kibocsájtására a vonatkozó felhívás legközelebb megjelenik.”''

Közbevetőleg szükségesnek látszik már most röviden megemlíteni, milyen természetes gyógymódokról, kúrákról esett eddig, illetve esik szó a továbbiakban.  A  Kneipp-kúra  lényegében  vízkúrát  jelent,  amit  [http://www.kneipp.hu/show-productsoffer.php?suid=11&shop=out Sebastian  Kneipp] dolgozott ki  részletesen.  A  Rickli-kúra  levegőn  való  tartózkodást,  tornát, napfürdőt jelentett, aminek Rickli nevű orvos volt a kidolgozója. E két kúrát kiegészítette  a Lahmann-féle egészséges táplálkozási rendszer, ami szintén a kidolgozójától kapta a nevét. Ezen természetes gyógymódok ismertetésére a későbbiekben részletesen visszatérünk.

Kövessük tovább az eseményeket. Az Almádi Fürdő Rt. 1899. június 4-i rendkívüli    közgyűléséről  a  Veszprémi Hírlap  a  következőkben  ad  hírt.  ''„A fürdő rt.  május  28-i  ülésén  a  Kneipp-féle  vízgyógyintézet  és  a  Rickli-féle nap  és légfürdőnek  almádi-i  felállítása  érdekében  10.000-rõl  20.000,-  frt-ra  emelték 1899. január 1-től az alaptőkét. Az r.t. tagjainak elővételi joguk van.”'' Ugyanezen a napon (június 4) hosszú cikk jelenik meg a Veszprémvármegye című hetilapban, amelynek rövidített lényege a következő.

''„Elhatároztatott  a  Kneippeanum  létesítése  5000  négyszögöl  rét  bérlete  a veszprémi káptalantól 35 évre 2 frt/négyszögöl/év díjért. Ezen terület a régi séta út (ma Széchenyi sétány) mentén terül el, s ledől a Balaton partra.”''

Érdekes, hogy mit olvashatunk erről a bérletről a veszprémi káptalan ülésjegyzőkönyveiben.

''„1899.  június  17.  Kimondatik,  hogy  az  Almádi  Kneipp  intézetnél  mindaddig semmiféle építkezés meg nem engedtetik míg a szerződés formaszerűleg meg nem köttetett.”'' 

''„1899. július 5. Az Almádi Kneipp-egyesülettel kötendő szerződés ügyvivő úr által felolvastatván helyben hagyatott és a nevezett egyesülettel közöltetni rendeltetett.”''

''„1899.  október  21.  Az  Almádi  Kneipp  egyesületnek  kerti  használatra  6.000 négyszögöl  uradalmi  terület katasztrális  holdanként  évi  ötven  frt.  fizetése  mellett szerződésileg harmincnégy évre bérbeadatott.”''

A  terület  nagyságáról  és  elhelyezkedéséről  a  következők  adnak  tájékoztatást.  6.000  négyszögöl=3,75 katasztrális  hold,  így  a  bérleti  díj  évenként 187,50 Ft. Mai mértékkel mérve a terület 21.600 m2 , azaz 2,16 hektár, a [[Zsák vendéglő]] telkétől, a mai Széchenyi sétány mentén, kb. ennek meghosszabbításában  tartott  a  Balaton  partig. Érdemes  összevetni  a  bérletről  szóló újsághírt a káptalani jegyzőkönyv adataival,  meglepő eredményt kapunk.

Újsághír szerint 5.000 négyszögöl terület, díj 2 Ft/négyszögöl/év = 10.000,- Ft.

Káptalani jegyzőkönyv szerint 6.000 négyszögöl terület 50 Ft/katasztrális hold/év = 187,50 Ft.

A különbség óriási! Gondoljunk csak bele, a részvénytársaság alaptőkéje 20.000 Ft volt, ami igen jelentős összegnek számított abban az időben. Úgy tűnik már akkoriban sem volt erénye az újságoknak a számszaki pontosság.

Lássuk  mit  írnak  a  Veszprémvármegye  című  hetilap  tudósítói  az  előbb említett telken készülő épületről. ''„Ezen fog egy 3 méter (nyilván 30!) hosszú és 8  méter  széles  fedett  sétányt  építeni,  melynek  végén  lesz  3-3  nagy szoba  az öntözések,- kád,- és gőzfürdők részére. Itt lesz a Kneipp orvos rendelőszobája, a másik fürdőorvosé pedig a régi bérházban. A napfürdő a Balaton vízén a régi fürdő mellett  építtetik;  légfürdő  pedig  a  hegytetőn  hová egyelőre 2  légsátor  építtetik  a Rickli-kúra szabályai szerint.”''

Kövessük    tovább    a    nagy    érdeklődést    tanúsító    hetilap,    a Veszprémvármegye  1899.  június  11-én megjelent  számában,  az  építkezés menetéről  szóló  híradást,  amiben  újabb  részleteket  ismerhetünk  meg.  ''„A fürdő előtti nagy réten hétfő óta mintegy 120 kőműves, ács, napszámos, fuvaros dolgozik az új Kneipp-pavilon-épület felépítésén, mely impozáns nagy alkotás 48 méter  hosszú  lesz,  két  hét  alatt  teljesen  elkészül  és  7.000  frt.-ba kerül.  Tegnap szombaton pedig a [[Szalay villa]] (Kis Jancsi villa néven ismerjük) melletti erdő magaslatán megkezdték a Rickli-kúra szerinti nagy légsátor építését, mely szintén szép nagy épület lesz s két hét múlva szintén kész lesz. Ez idényre már két család is lakni fogja kúra szempontjából.”''

Az  építés  gyors  tempóban  haladt  és  a  Veszprémi  Hírlap  1899.  július  9-i számában  megjelent  hír,  miszerint ''„A  vendégek  nagyobb  része  megérkezett;  a Kneipp és Rickli-kúra e hó 10-én bocsájtatik a közönség használatára.”'' Érdemes részletesebben megnézni, mennyi idő alatt valósult meg az előzőekben részletezett Kneipp-intézet épülete és a Rickli-féle légsátor. Április 15-én írták, hogy  a  napokban  jártak  Almádiban  a  budapesti  Kneipp  egyesület  tagjai, tételezzük  fel,  hogy  10-én  történt  ez  a  helyszíni  szemle.  A  június  11-i  hír szerint  hétfõn  (azaz  5-én)  megkezdték  a  munkát.  Tehát  a  helyszín  szemrevételezésétől, lényegében a döntéstől számítva 90 nap alatt lett készen az intézet,  az  építkezés  megkezdésétől  számítva  pedig  35  nap  alatt  valósult meg a két épület. Igaz akkor nem nyolc óra volt a napi munkaidő és szombaton  is  folyt  a  serény  munka.  Az  épület  hosszméretéről  több adatot  is közöltek az újságok. Valójában 46,5 méter hosszú volt a Kneipp gyógyház, mint ez az 1923-ban készített községi kataszteri térképről lemérhető.

A hírek szerint nagy sikere volt a Kneipp és Rickli kúra bevezetésének, szinte állandóan foglaltak voltak a szobák a szezon teljes ideje alatt. 1899. szeptember 3-án a Veszprémvármegye lap híre szerint: ''„a víz kitűnő hőmérséklete 19–21 °R közötti (megfelel 23–25 °C-nak). A Kneipp fürdőt 31-én lezárták, s most már a wörishofeni páter hívei is el fognak széledni.”''  A tervezett munka nem  állt  meg  a  gyógylétesítményeket  illetően,  amiről  a  Veszprémvármegye 1900.  május  20-án  megjelent  száma  informál  bennünket  a  következők szerint.  ''„Balaton-Almádi  fürdő megnyitása  június  4-én  du.  tartatik  meg  nagy ünnepség  mellett,  este  bál  lesz  a  gyógyteremben. A legkedvesebb  balatoni  fürdő iránt  ezidén  rendkívül  nagy  az  érdeklődés  országszerte,  mit  főként  a  tavaly  óta rendszeresített új lég,- nap,- és Kneipp fürdőnek kell betudnunk. Az ősz óta 15 új légsátor épült s most készül a Balaton felett a második napfürdő s két új kosárfürdő…. A nagyvendéglő ([[Hattyú vendéglő]]) egy nagy 200 terítékre alkalmas új étteremmel bővült; míg a Kneipp étterem a regényesszép remetevölgyi Kompolthy villatelken rendszeresíttetett.”''

A Kneipp-intézet és a Rickli-féle légsátrak, valamint a Remetevölgyben kialakított ''„úri”'' és ''„női”'' légfürdő sikeresen működtek. 1901. február 27-én az Almádi Fürdő Rt. közgyűlésén Joó János vörösberényi plébánost választották fürdőigazgatónak aki ''„..mint Kneipp Sebestyén híve hivatott a természetes gyógymódokat Almádiban felvirágoztatni.”'' Az Almádi Fürdő Rt. 1903. október 4-én megtartott ülésén határozatot hozott arról, hogy ''„..a bérház telkén 20 új légsátrat  építtet”''.  Nem  deríthető  ki  a  híradásokból,  hogy  mi  lett  a  sorsa  az Öreghegyen korábban épített légsátraknak és mi indokolta ezt a döntést. A későbbiek során csak a ''„…bérház telkén..”'' (ma [[Árnyas panzió]]) lévő légsátrakról esik szó.

Előzőekből  levezetve  láthatjuk,  hogy  1904-től  kezdve  a  következő épületek, illetve létesítmények álltak Almádi gyógyfürdő, azaz a Kneipp és Rickli  kúrák  szolgálatában.  Kneipp  gyógyház  (Kneipeánum),  légsátrak  a [[Hattyú vendéglő]]vel szemben levő ''„bérház telken”'', továbbá a fürdőházban a napkúra céljára épített bővítmények, a Remetevölgyben pedig külön-külön kialakított területen az ''„úri”'' és ''„női”'' légfürdők. Utóbbiak deszka palánkkal körülhatárolt területek voltak egy-egy a légsátrakhoz hasonló, de zárt deszka épülettel, amelyek vetkőző, illetve öltöző épületként szolgáltak, amint ezt a korabeli képes levelezőlapokon láthatjuk.

Az  1893-ban  Budapesten  megalakult  az  Országos  Magyar  Kneipp Egyesület,  amely  hivatalos  lapot  adott  ki  KNEIPP-UJSÁG  címen.  A  havi folyóirat 1899. június 1-én megjelent száma vezércikkében igen részletesen foglalkozik az almádi Kneipp gyógyház létesítésével és annak körülményeivel. Összesen 16 oldalon keresztül tárgyalja a természetes  gyógyászat különböző területeit, a légkúrától a házi gyógyszertárig, amelyben különböző növények gyógyhatásait  taglalja.  Az  Almádira  és  az  itteni  gyógymódokra  vonatkozó ismertetést  mindenképpen  célszerű szó  szerint  közreadni,  mert  a  település történetének egyik jelentős eseményére vonatkozik, amelynek közel három évtizedig volt kihatása a település vendégforgalmára.

==„Víz-, lég- és napkúra Almádiban”==

A természetes gyógyeljárásban igen fontos szerepet játszik a víz, fontosabbat a levegő, a legfontosabbat pedig a napfény. Ezt a tételt állította fel Rikli, a nap és légkúra hírneves megalapítója.

Hogy a víz okos használata által milyen óriási gyógysikereket lehet elérni, azt legfényesebben bizonyította be Kneipp, aki azonban szintén mindig hangsúlyozta a levegő és a nap felhasználásának nagy fontosságát is. Hogy azonban ez utóbbi két tényezőt, t.i. a levegőt és világosságot gyógycélokra miként kel igénybe venni, ezt a kérdést Rikli oldotta meg.

A víz, levegő és napfény okszerű felhasználása képezi azon egyetemes (universalis) gyógyszert, a mely az emberi testnek majdnem mindenféle betegsége ellen a legjobb, a legcsalhatatlanabb, a melyhez fogható hathatós gyógyszer egyáltalán nem létezik.

Az Országos Magyar Kneipp Egyesület a szenvedő emberiség érdekében erkölcsi  kötelességének  ismerte  fel  azt, hogy  ezen  kitűnő  gyógyeljárást  nálunk meghonosítsa  és  ezért  keresett  és  talált  alkalmat  ennek  oly  helyen leendő létesítésére, a mely helynél jobbat e célra képzelni sem lehet. 

E hely a kies fekvésű Almádi a Balaton partján. A Bakony balzsamos erdei és hegyi levegője vegyül itt össze a Balaton pormentes üdítő vízi levegőjével. A vidék talaja köves, sziklás, tehát szintén a lehető legegészségesebb. Maga a fürdőtelep, habár árnyékos helyei is vannak, de úgy agyonfásítva még nincs, hogy  a fák túlsokasága a légmozgást gátolná, és hogy az éltető naptól és levegőtől a fürdőtelepet elzárná.

Kneipp egyik művében azt mondja, hogy nagyban hozzájárult a Wörishofenben elért  nagy  gyógysikerekhez  azon körülmény,  hogy  Wörishofen  község  a  szabad légjárásnak teljesen ki van téve. Az olyan helyek, amelyek a szabad légjárástól  a környező hegyek és nagy erdőségek által teljesen védve vannak, mitsem érnek, mert olyan helyeken nem lehet annyira üdítő, gyógyító és edző, tiszta, jó levegő, mint ahová folyton megújuló, tiszta levegő áramlik. Vannak régi hírnevű fürdőtelepek amelyeknek  agyonfásított  és  ezzel  minden  légjárástól  teljesen  elzárt  parkjában  az ember forró nyári napon egészen eltikkad, majd megfullad, míg Almádiban ezt a tikkadtságot, levertséget az ember soha nem érzi.

Ezek  a  rendkívüli  előnyök  idézték  elő  azt,  hogy  Almádit  már  nemcsak  magyarok,  hanem  külföldiek  is  sűrűn keresik  fel,  sőt  néhány  bécsi  család  már nyaralókat  is  építtetett  ott,  pedig  tudvalevő,  hogy  osztrák szomszédink  nem  igen jönnek magyar fürdőkbe, ha tehát Almádira nézve mégis kivételt tesznek, ennek nagy és érdemes okának kell  lenni. Az almádi-i fürdő-részvénytársaság vezetői az O. Magy. Kneipp-Egyesülettel kezet fogva, a Kneipp és Rikli-féle két legkitűnőbb gyógymódnak meghonosítását lehetővé tették.

Alig másfél hónapja, hogy az erre vonatkozó tárgyalások a két egyesület között megindultak és immár az ügy oda fejlődött, hogy a szükséges új berendezések ez évi június hó végére jó részben el is készülnek. Az idő rövidsége miatt persze az idén már aligha készülhet el annyi lakhelyiség, amennyire  előreláthatólag szükség lesz, célszerű ezért, hogy aki a kúrában okvetlenül részt  akar venni, siessen magának július  vagy  augusztus  hóra  már  most  helyet biztosítani,  mert  különben  nem valószínű, hogy azt kaphasson. Attól egyenesen óvjuk a közönséget, hogy előzetes bejelentés nélkül menjen Almádiba, mert aki ezt teszi, minden valószínűség szerint annak lesz kitéve, hogy helyhiány miatt kell onnét eltávoznia.

Almádiba  legcélszerűbb  úgy  utazni,  hogy  az  ember  vasúton  megy  Siófokra, onnét pedig a Balatonon át gőzhajón. A gőzhajón utazás 11/2  óráig tart Siófoktól Almádiig.  Aki  azonban  a  víziutat  el  akarja  kerülni,  az utazzék  vasúton Veszprémbe,  onnét  pedig  kocsin.  Veszprémből  Almádiba  kocsin  1  óra  alatt  lehet eljutni.  A kocsiút  igen    jó.  A  vasútállomásnál  4  forintért  jó  bérkocsik  állnak  rendelkezésre.

Az  almádi-i  fürdő-részvénytársaság  intézkedett,  hogy  a  vendégek  mindenféle zsarolásoktól  feltétlenül  meg legyenek  kímélve.  Ezen  okból  megállapította,  hogy minden olyan vendég, aki a kúrában részt  akar venni, hetenként összesen 20 frtot fizet.  Ezen  összegben  bennfoglaltatik  nemcsak  a  naponkénti  háromszori  étkezés, hanem  a lakás,  az  egyszeri  orvosi  vizsgálat  díj,  gyógy-  és  zenedíj,  a  víz-,  lég-  és napfürdő használata és az összes szolgálat is.

Felvétel végett jelentkezni lehet már mostantól fogva a Fürdő-részvénytársaság igazgatóságánál Balaton-Almádiban legalább is egy heti díj, t.i. 20 frtnak előleges beküldése mellett. Ha a jelentkező elmaradna, ezt a 20 frtot elveszti, ha pedig a kúrában részt vesz, ezen 20 az első heti díj kiegyenlítésére szolgál. Hogy miben áll az  Almádi-i  víz-,  lég-  és napkúra,  szolgáljon  erre  nézve  némi  felvilágosításul  a következő rövid ismertetés.

===I. Légkúra===

====a) Légsátrak====

Semmi által nem pótolható nagy előny az, hogy az ember éjjel úgy, mint nappal folytonosan  tiszta  levegőt  szív magába.  Ezen  cél  elérése  végett  a  vendégek  úgynevezett ''„légsátorban”'' lesznek elhelyezve. Nem egyéb ez, mint olyan rendes szoba, melynek egyik oldala nyitott, illetőleg csak léckerítéssel van elzárva, hogy azon át a levegő  a szobába  éjjel  is  szabadon  behatolhasson.  Ez    a  berendezés  rendkívül előnyös  az  egészség  előmozdítására  és a  test  megedzésére.  A  csukott  szobában ugyanis az éj folyamán a levegő megromlik, mert a szobában alvók testéből az éj folyamán elhasznált, szénsav tartalmú, tehát mérges, rossz levegő árad ki. 

Ez a szénsavas levegő alig 1–2 órai idő alatt a hálószoba egész levegőjét megfertőzheti és így kézzel fogható dolog, hogy azon 8–10 órai idő alatt, a melyet az ember éjjel  a  csukott  hálószobában  tölt  el,  legalább  is  8–9  órán  át folytonosan  már elhasznált,  szénsavas,  mérges,  rossz  levegőt  szív  magába.  Ezáltal  az  alvó  ember teste valósággal meg lesz mérgezve. Ez az önmérgezés egyik legfőbb oka az álmatlanságnak,  amelyben  oly  sokan szenvednek,  valamint  azon  kábultságnak,  vértódulásnak, émelyítő rossz érzésnek, amely jelenségeket a csukott szobában alvóknál tapasztalhatunk.  Igen  nagy  ártalom  ez,  amelyből  a  legkülönfélébb  betegségek keletkeznek.

A légsátorban való alvás által ezen nagy ártalom teljesen ki van zárva és ha figyelembe vesszük, hogy az ember alvó állapotában veszi a legmélyebb lélegzetet, minden helyesen gondolkozó ember be fogja látni, hogy az igen lényeges különbség, vajjon  a  beszívott  levegő  tiszta,  tehát  erőt  és  egészséget  adó,  vagy  pedig  piszkos, mérges, ártalmas-e? Az emberi test az éj folyamán való nyugodt alvás által szerzi meg a másnapra szükséges erőt. Ezt az erőt azonban csak  a tiszta, jó levegő adja, ellenben a mérges, rossz levegő még inkább elgyengíti és beteggé teszi a testet.

Látni való ebből, hogy mily megfizethetetlen előny az, ha az ember légsátorban és nem csukott szobában tölti el az éjet. Július és augusztus hóban a mi klímánk különben is enyhe, az almádi-i levegő pedig különösen az; e mellett pedig oly természetű, amelyet messze földön hasztalan keresünk. Az almádi-i levegőnek kitűnő sajátságánál  fogva  egyedül  az  ott  tartózkodás  is  már  feltűnő  előnnyel  jár,  amely előny  azonban  még  fokozva  lesz  azon  célszerű gyógykezelés  által,  amelyben  a fürdő-vendégek ott részesülni fognak; melyekről a következőkben lesz szó.

====b) A légfürdő====

A légfürdőt a fürdő-vendégek külön e célra szolgáló erdős hegyen végzik. Ez abból  áll,  hogy  az  ember  járás közben  fokozatosan  eltávolít  magáról  minden ruhát, úgy, hogy a végül csak egy vászon kötény van a testén, úgy mint ahogy p.  o.  a  gőzfürdőben  szokott  lenni.  A  hegytetőre  tehát  már  mezítelenül  jut  az ember,  ahol  azután tornázással,  fafűrészeléssel,  favágással  tölti  el  az  időt. Közben, ha kifárad, szalmazsákokon pihen, mikor is betakarja magát. Aki ezt a légfürdőt még nem próbálta, szokatlanságánál fogva nevetségesnek tűnhetik fel a nem gondolkozó előtt, de aki ezt csak egyszer megkísérlette használni, az előtt már ez nemcsak hogy nem lesz nevetséges, hanem olyan kívánatos dolog, amelytől alig bír megválni. Az emberi test megedzésére ennél kitűnőbb eszköz nem létezik.

Az ember kedélyállapota egészen megváltozik, ha ezt használja. A legmogorvább ember is jókedvűvé, kedélyessé, életvidámmá válik. Örömét találja az életben és oly jól érzi magát, hogy alig fér a bőrébe. A legfőbb előnye pedig abban áll, hogy a legnagyobb fokban ellentállásra képessé, úgyszólván immunissá teszi az emberi testet a betegségekkel szemben. Aki csak kissé gondolkozik e felett, be fogja látni, hogy ez úgy van. Ott van az embernek az arca, ott vannak a kezei. Ezeket minden ember télen-nyáron kiteszi mindenféle időviszontagságnak anélkül, hogy ebből az emberre bármiféle ártalom következnék be. Vajjon miért van ez? Egyszerűen azért,  mert az arc és a kezek folytonos mezítelenségük következtében annyira edzettek, hogy ellentállnak  mindennemű  káros  külbefolyásnak.  Immúnisakká lettek  a  légen  történt edzettségük folytán minden ártalommal szemben.

Ha arcunkat és kezünket így megedzi a szabad levegővel való folytonos érintkezés,  vajjon  nem  ésszerű-e  testünk egyéb  részeit,  tehát  nemcsak  arcunkat  és kezünket,  hanem  egész  testünket  is  a  szabad  levegőnek  kitenni, hogy  az  is megedződjék.  Józanul  meggondolva  e  dolgot,  rájövünk,  hogy  biz  ez  nem  olyan nevetséges,  mint  a milyennek  szokatlanságánál  fogva  első  pillanatban  látszik, hanem  egészen  ésszerű,  okos,  bölcs  dolog.  Ott vannak  a  légkúra  jóságára  nézve szemlélhető bizonyíték gyanánt a kóborcigányok. A szánban utazó, elkényeztetett testű nagyságos urat a bundában is majd az Isten hidegje veszi meg, a szán mellett a hóban mezítelenül, vagy egy vékony ingben futó, krajcárkáért könyörgő cigánygyerek  pedig  a  homlokáról  az  izzadtságot  törülgeti  és  a  nagyságos  úr  a  prémes bundája dacára a nagy hidegtől rheumát vagy jó ég tudja miféle betegséget kap, a pőre cigánygyereknek  pedig  kutyabaja  sem  lesz,  vígan  hányja  tovább  a  cigánykereket.

Józanul  gondolkozó  és  az  újításokat  csökönyös  ellenkezéssel  nem  fogadó okos  emberek,  használjátok  az enyhe  nyári  hónapokban  ezt  a  testedző légfürdőt, megszerzitek ezzel azt, ami e földön mindennél többet ér: a testi erőt és egészséget!

===II. Napkúra===

Ez  abból  áll,  hogy  az  ember  a  nap  legmelegebb  szakában,  t.i.:  délelőtt  10  és délután 2 óra közötti időben ezen célra a Balaton víztükre felett emelt, felülről nyitott épületben mezítelenül kifekszik a napra úgy, hogy csak a feje van a nap sugaraitól védve. Mikor a nap a testet minden oldalról jól megsütötte, akkor a test pokrócba lesz begöngyölve. Nincs olyan gőzfürdő, a mely a testet úgy kiizzasztaná, mint  a  hogy  az  ember  a  napon  kiizzad. Izzadás  után  hideg  vizes  lepedőben ledörzsölés, azután pedig a Balatonban úszás következik. Vajjon szorul-e a nap- és vízfürdőnek  ezen  együttes  hatása  dicséretre,  különös  ajánlásra.  Bizonyára  nem, mert hiszen ezt mindenki ismeri. De azt már nem sokan tudják, hogy minő jelentősége van ennek a betegségek eltávolítására.

Azt tudjuk mindannyian, hogy ha a napra kitett sárgásbarna új vásznat szorgalmasan vízzel öntözzük, akkor alig 8–10 nap alatt a vászon színe egészen hófehérré lesz, mert a vászonban levõ természetes festőanyagot feloldja és a vászonból kiveszi a napsugarak és a víznek együttes hatása. Ha az élettelen anyagra a nap és  a  víz  együttes alkalmazásának  ilyen  nagy  hatása  van,  elképzelhető,  hogy  a szerves élő testre ezen hatás még fokozottabb, mert itt a hatást még az emberi testnek az anyagcserét eszközlő kivezető szervei is előmozdítják. Minden gyógyszerrel és gyógymóddal dacoló idült betegségek, különösen a mindenféle katharusok, idegbaj,  köszvény  rheumatizmus  gyorsan és  alaposan  meggyógyíthatók  a  nap  és vízkúrával.

A gyulladásos betegségek, különösen pedig a mellhártyagyulladás folytán visszamaradni szokott izzadmányt, amelyből tüdővész szokott fejlődni, a helyesen alkalmazott napkúra 10–14 nap alatt gyökeresen eltávolítja, sőt a kezdődő tüdővészt is teljesen megszünteti. Egyszóval alig létezik olyan betegség, amely ellen a napkúra hasznos ne lenne, mert a testben székelõ bármiféle kóros anyagot  a nap sugarai vízzel érintkezve meglazítják, feloldják és egyúttal a testből ki is vezetik, amely testben pedig kóranyag nem marad, az a test egészségessé lesz.

===III. Kneipp kúra===

A nap- és légkúrán kívül Almádiban a Kneipp gyógymód is alkalmazva lesz. Gőzfürdők, öntések, pakkolások, szóval a Kneipp kúra egész teljességében használható lesz ott. Almádiban minden fürdővendég állandóan mezítláb, vagy szandálban fog járni. Hogy a nedves fűben való mezítláb járás is gyakorolható legyen, a fürdő részvénytársaság  e célra  egy  kellőleg  elkészített  rétet  fog  a  fürdőközönség  rendelkezésére bocsátani és annak öntözéséről is gondoskodik.

===IV. Tornázás===

Hogy a tornázás előnyösen előmozdítja a kiválasztó szervek működését, vagyis az  anyagcserét  és  edzi  az  egész testet,  ez  annyira  közismeretű  dolog,  hogy  erről bővebben szólanunk felesleges, csak azt említjük meg, hogy gond lesz arra fordítva, hogy ezt a fürdővendégek megfelelő módon gyakorolhassák. Tornaeszközök, tennis pályák, csónakok a közönség rendelkezésére állanak.

===V. Táplálkozás===

Valamint  nem  mindegy  az,  hogy  egy  épület  milyen  anyagból  készül,  úgy  nem mindegy az sem, hogy az ember mivel él, mert azon élő épület, amelyet emberi testnek  hívunk,  az  ételek  és  italokból  épül  fel.  A  fűszeres,  kábító, puffasztó,  izgató, nehezen  emészthető  ételek  és  italok  ártalmára  vannak  az  emberi  testnek.  Aki ilyenekkel  él, az  nem  lehet  erős,  egészséges,  hanem  különféle  betegségeket  szerez azokkal.  Különösen  a  betegek,  kiknek gyenge  teste  a  helytelen  étkezés  által előidézett  ártalmakat  egyáltalán  nem  bírja  elviselni,  a  legnagyobb gonddal és  a nekik való legcélszerűbb ételekkel és italokkal táplálandók.

Az almádi-i kúrában részt vevők közül senki sem fog egy falat oly ételt, vagy egy korty italt kapni, mely ártalmára lenne, hanem csupa olyant, mely javára válik. A konyha  a  vezetőség  leggondosabb  felügyelete  alatt  fog  állani.  Akit ezen  hézagos ismertetés által sikerült meggyőznünk arról, hogy önmagával vagy hozzátartozóival nem tehet jobbat, mintha az almádi-i víz-, lég- és napkúrában részt vesz, az igyekezzék magának az almádi-i fürdő-részvénytársaság igazgatóságánál mielőbb helyet biztosítani; egyúttal jelezze azt, hogy a légsátorban akar-e lakni, vagy zárt szobában.

A KNEIPP-ÚJSÁG ugyanezen száma az eddig idézetteken kívül további természetes  gyógymódokat  és  növények gyógyhatásait  közöli.  E  kis  füzet keretében  nincs  lehetőségünk  ezek  leközlésére,  de  néhány  mondatos felsorolás mindenképpen szükségesnek látszik. Elsőként az úszás és fürdés című fejezetben említi ezeket és a ''„legelsőbb rangú testedző eszközök”'' közé sorolja és elsősorban mint szabadban gyakorolható testedzést ajánlja. Részletesen kitér előnyeire   a   gyenge   fizikumú   ifjúság   részéről   történő   alkalmazásra. Ugyanekkor felhívja a figyelmet a mérsékletre és óv a túlságosan megerőltető mozgásból következő kimerültségre, a víz hőmérsékletének fontosságára és a következőkkel zárja mondandóját a ''„Kelén”'' álnevű szerző. ''„Ha a fürdést és úszást minden iskolában kötelezővé tennék, ezáltal a közegészség oly jelentékenyen lenne  előmozdítva,  amelyhez  fogható  eszközzel  az  összes  patikák nem  rendelkeznek.”''

A következõkben a Kneipp-féle természetes gyógymód 44 féle kezelési formája közül ismertet kettőt, nevezetesen:

a ''„hátsó öntés”''  és a ''„teljes öntés”''  alkalmazását írja le részletesen, ábrákkal illusztrálva.  Ezután  ''„A  Kneipp-kenyér készítésmódja”''  került  ismertetésre, amely szerint olyan lisztet kell használni amiben a korpa is benne van. Leírja a készítési módot, majd azzal zárja ismertetését, hogy ''„Aki állandóan ilyen korpás  kenyérrel  él,  sok  bajtól  óvja  meg magát.”''  A  következő  fejezetben  az ''„Erőleves”''   receptjét  ismerteti,  amit  Kneipp-kenyérből  kell  készíteni  és hetente néhányszor fogyasztani ajánlatos.

Majd  a  ''„Gyógytorna”''  témakörből  részletesen  bemutatja  a  lábgyakorlatokat, rajzos ábrákkal kiegészítve. A ''„Házi gyógyszertár”'' fejezet keretében a fehér üröm, a keskeny útifű, a nagy csalán és a vöröshagyma természetgyógyászatban való jelentőségét ismerteti, bőségesen taglalva alkalmazásuk módszereit. Az egyesületi hírekben „Fontos közlés” cím alatt írja, hogy Almádiban megvalósulás útján van a Kneipp intézet és felhívja az érdeklődők figyelmét a  mielőbbi  helybiztosításra.  Hatalmas  érdeklődésről  adnak  számot  a „Levélszekrény” rovatban jelentkező olvasók kérdései. A több száz tudakozó levélre hivatkozva közlik, hogy a külön levelekben fognak néhány nap alatt választ adni, mert az újság terjedelme (20 oldalas volt) ezt nem teszi lehetővé.

Előzőekből képet kapunk arról, hogy abban az időben milyen jelentőséggel bírtak  a  természetes  gyógymódok  és alkalmazásaik.  Egyúttal  kiderül  az  is, hogy az Almádi Fürdő Rt. és az Országos Magyar Kneipp Egyesület közötti megállapodás döntő jelentőségű volt a XIX. századvégi Almádi életében és közel  negyed századon keresztül fejtette ki pozitív hatását.

1900-ban megjelent Edvi Illés Sándor ''„Almádi természetes balatonfürdő és Kneipp-Rikli gyógyintézet”'' című munkája, az Almádi Fürdő Rt. kiadásában, a veszprémi Krausz A. Fia könyvnyomdájából. A 23 oldalas kis füzet, önállóan Almádiról  szóló  kiadvány,  amelyik  elsőként  ismerteti  településünk  XIX. század  végi  képét.  Egyebek  mellett  a „Miben  áll  a  Kneipp-gyógymód” című fejezetében tömören ismerteti Kneipp világhírre szert tett módszerét. Itt meg kell  említenünk  azt,  hogy  az  ismertetés  szerint  Kneipp  is  alkalmazta  a Schrott-féle ''„egész pólyát”'', ami azért érdekes, mert a Schrott Kurhaus ma is létező, világszerte ismert intézmény az ausztriai Obervellachban. Továbbá azt is jelenti, hogy a Kneipp-féle gyógymódot nem ő találta fel, voltak elődei e téren,  viszont  az  ő  nevéhez  fűződik  a továbbfejlesztése  és  széleskörű  elterjesztése.

Edvi Illés Sándor  művéből  kiderülnek  Kneipp  javallatai  a  test  edzését illetően, nem érdektelen azokat ismertetni a következőkben.

# "Mezitlábjárás  a  szobában,  vizes  füvön,  vizes  kövön,  a  vízben  vagy hóban.
## Szandálviselés.
### Tornázás.


[[Kategória:Cikk, tanulmányok]]