Egy régi május híreiből... forrásának megtekintése

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>


Almádi a múlt század utolsó negyedében igen nagy lendülettel indult fejlődésnek. A korabeli veszprémi újságokban részletes tudósításokat, híreket és tájékoztatókat olvashatunk a tervekről, az elkövetkező szezonra megvalósítandó elképzelésekről. A kora tavasz volt „Almádi szépítésének” az ideje. Az elvégzendő munkáról viszont már előző ősszel határoztak és ezek megvalósítására került sor a tavasz folyamán. Tekintsünk vissza 120 évvel korábbi májusra, mit írtak akkor Almádiról, miként indult a szezon akkor.

A „VESZPRÉM" hetilap 1878. március 24-i számában megjelent „Almádi szépül" című tudósításban olvashatjuk: „A főtisztelendő káptalannak eltökélt szándéka Almádit szépíteni; mint halljuk több fürdőház építésére adatott már engedélyt és a káptalan felügyelősége utasíttatott, hogy fasorok létesítését eszközölje.” Előző évben kapott engedély alapján épített Brenner Lőrinc veszprémi építőmester 8 „fürdőbódét” (ma kabinnak nevezhetnénk) és már a következő 1878-as évben bővítik. Ebből következik az, hogy sikeres kezdeményezés volt és jelentős igényeket szolgált ki.

Ez időben Almádi csak gyalog, vagy kocsival volt megközelíthető. A veszprémiek számára leginkább az utóbbi jöhetett sz szóba a nyaraló vendégek számára. A korabeli források szerint a szőlőben dolgozó munkások gyalog közlekedtek, igaz nem mentek naponta haza. Így érthető az április 21-én megjelent hír fontossága, idézve: „Almádinak jó útja lesz. A megyei közgyűlés Szabadi, Vörösberény és Almádi községek közmunkájának egy negyedét a Veszprémből a Balatonhoz vezető községi út javítására engedte át és így hisszük, hogy most már oldalbordatörés nélkül el lehet jutni Almádiba.”

Május elején már nagy iramban dolgoztak és a „fürdő és vetkőző helyiségek építésével már nagyban előrehaladtak.” Az útépítés is elkezdődött, a „káptalan pedig a Balaton szélén levő úgynevezett Remete folyócskát szabályoztatja.” Az útbiztos „értekezett a községi bírókkal akik ígéretet tettek arra, hogy községi munkával is hozzájárulnak az engedélyezett közmunkákhoz. A tervezett munkálatok sikeresen befejeződtek és május 27-én megnyitották a szezont. A megnyitó nem egészen úgy sikerült ahogy elképzelték. Erről a június 2-án megjelent újságcikk számol be részletesen.

[[Image:Újsághír_1878_június_2.jpg|frame|right|Újsághír 1878. június 2.]]

Hogy nézett ki Almádi 120 évvel ezelőtt, kilenc évvel azután, hogy önálló községi státust kapott? Ezt csupán nagy vonalakban lehet elképzelni miután fényképek nem maradtak fenn. Hajó először 1884-ben jelent meg Almádi partjánál (a Kisfaludy volt), a kikötő viszont csak 1889 nyarára készült el. Nem volt még akkor vendéglő, a mulatságok a szőlőkben levő pincéknél, illetve épületeknél folytak. Nyaralók építéséről még nincsenek hírek, a vendégek a szőlőkben levő épületeknél szálltak meg. Mindezek ellenére az újsághírek szerint még távolabbi helyekről, például Kis-Cellből, Pápáról, Fehérvárról is jöttek vendégek.

A fürdőélet megindult és egy korabeli tudósítást idézve: „Látni való, hogy egy kis jószándék és kitartó munka, milyen szép eredményeket képes fölmutatni.” Ezt a megállapítást ma is időszerűnek mondhatjuk.


==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1998. (10. évf.) 5. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]