Almádi évfordulók 2007-ben forrásának megtekintése

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>


A települések történetében számtalan kerek és nem kerek évforduló található. Almádi településtörténetének egy részét vizsgálva az idei évben viszonylag sok eseménynek, történésnek van kerek évfordulója. Természetesen közülük a jelentősebbeket és valamilyen szempontból érdekeseket kell elsősorban megemlíteni. Talán a kronologikus sorrend betartása a célszerű, elkerülve a szubjektivitást. Az évszámokhoz tartozó eseményt terjedelmi okok miatt nem lehetséges részletesen ismertetni. Ezért csupán néhány mondattal, illetve adattal lehetséges az Új Almádi Újság korábban megjelent számaiban található írásra utalni. Következzen néhány jelentősebb évforduló.

'''- 130 éve''', 1877 nyarán nyílott meg a Brenner Lőrinc és Krisztián József által épített nyolc kabinból álló „fürdőintézet”, a Káptalantól bérelt területen, mint Almádi első fürdője. Évek során jelentősen bővült egészen az 1926-ban történt lebontásáig. (ÚAÚ 1990/VIII.)

'''-  125 éve''', 1882. augusztus 27-i dátummal fektették fel az önálló, Almádi községre vonatkozó telekkönyvet. Addig Szentkirályszabadja község telekkönyvének részeként volt nyilvántartva Almádi területe, függetlenül az 1869. évi önálló községgé nyilvánítástól.

'''-  110 éve''', 1897. április 28-án halt meg szentkirályszabadjai Véghely Dezső alispán. Almádi felvirágoztatója. 1884-től volt almádi szőlőbirtokos, az általa bővített, illetve épített épület ma is áll a Ramada Szálló épülete mellett. A Magyar Földtani Társulat tagjaként elismert tudósa volt a középkori, latin nyelvű okleveleknek. (ÚAÚ 1997/IV.)

'''-105 éve''', 1902. július 31-én avatták az almádi tóparton Petőfi Sándor mellszobrát, Izsó Miklós szobrászművész alkotását. A szoborállítás költségeit közadakozásból gyűjtötték össze és nagyszabású ünnepség keretében leplezték le. (ÚAÚ 1995/III. és 2002/VII.)

'''- 105 éve''', 1902 nyarára készült el az almádi Balatonpart kiépítése és a parti sétány kialakítása. Ezzel a part melletti elhanyagolt sáv megszűnt, a fürdőház és a hajókikötő közötti partszakasz elegáns sétány lett. A park jelentős eleme volt az ugyanekkor, Óvári Ferenc jóvoltából épült zenepavilon. (ÚAÚ 1995/III. és 2002/VI.)

'''-  105 éve''', 1902. december 7-én az „almádi nyaralók” a budapesti Bristol szálloda éttermében megalakították az Almádi Kört, elnökké Óvári Ferencet választották. 1945-ig működött, szervezte a nyári rendezvényeket, felépítette az Olvasókör épületét. (ÚAÚ 1992/XII.)

'''-  100 éve'', 1907. július 17-én tartott rendkívüli képviselő-testületi ülésen fogadták el a községi temető szabályrendeletét, ezzel megnyitva a mai Pinkóci temetőt. A területet 1904-ben vásárolta meg a község, ismeretlen okból csak 3 év múlva nyitották meg a temetőt. (ÚAÚ 1997/II.)

'''- 100 éve''', 1907-ben a Parlament tavaszi ülésszakán terjesztette be Óvári Ferenc az Észak Balatonparti Vasút építésére vonatkozó törvényt. 1907 októberében, a szüret után, megkezdték az építési munkálatokat és 1909. július 9-én megindult a menettrend szerinti közlekedés. (ÚAÚ 2005/VII és 2006/I.)

'''- 100 éve''', 1907. augusztus 29-én meghalt Kurtz Rudolf, 1870-től almádi szőlőbirtokos, a Szent Margit kápolna telkének adományozója. Sírja Veszprémben, a Füredi úti temetőben van. Felirata „Kurtz Rudolf 1848/49 iki honvéd tűzmester élt 79 évet”.

'''- 85 éve''', 1922-ben megnyílt a „Fövenyfürdő”, Almádi első nagyszabású fürdője, a mai Wesselényi strand elődje. Az északi part legnagyobb fövenyfürdője volt 1943-ban történt lebontásáig. (ÚAÚ 1991/V.)

'''- 80 éve''', 1927. május 15-i újsághír szerint „vitéz Mészáros István fényképészeti műterme Balatonalmádiban megnyílt”. Az Arany János utca 1 sz. alatt épített „műteremháza” szépen helyreállítva ma is létezik. Számtalan almádi fénykép készítőjeként volt ismert. A veszprémi és almádi műterem mellett nyáron a Fövenyfürdőn volt fióküzlete.

Az ismertetett évfordulók mellet továbbiak is léteznek. Mondhatnánk „szemezgetés” történt Balatonalmádi megírásra váró, történeti kronológiájának 50 évet felölelő kis részében. Csekély terjedelme ellenére is hasznos adalék lehet a település történetének megismeréséhez.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2007. (19. évf.) 6. sz. 7. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]