Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB forrásának megtekintése

== Könyvtár története:  ==

&nbsp;&nbsp; &nbsp; Zircen apátsági, iparosköri, [[Zirci Római Katolikus Legényegylet|katolikus legényegyleti]], kaszinó és gazdakör könyvtárak működtek a 20. század elején, ebből nem nyilvános jellegű az apátsági könyvtár volt. A második világháború előtt fennálló könyvtárak a hadműveletek során nagyrészt elpusztultak, elkallódtak, kis részben pedig beolvadtak a népkönyvtárak állományába. A Veszprémi Körzeti Könyvtár 1949-ben létesített népkönyvtárat Zircen, amely 1954-ben egy főfoglalkozású dolgozóval önálló községi könyvtárrá alakult. A járás területén lévő könyvtárakat 1951-1956 között szakmailag a Pápai Járási Könyvtár irányította és látta el könyvanyaggal. <br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1952-ben a Minisztertanács határozatban a tanácsok feladatává tette a közművelődési könyvtári hálózat létesítését és fenntartását.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; A zirci könyvtár leltárkönyvének első bejegyzése: 1953. március 14., azonban önálló költségvetésű intézményként 1955-től jelenik meg - és községi könyvtárként kezdi meg működését a Kossuth utca 11. szám alatt (ma Szent Hubertus Patika), mostoha körülmények között: a kölcsönző-olvasóterem-raktár funkció egyetlen helyiségbe szorul. Heti 20 órában kölcsönöznek, a könyvek mellett diafilmeket is. A könyvtárnak három fiókja van: Tündérmajorban, Aklipusztán és a Járási Kórházban.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1956-ban az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a művelődésen belül szabályozta a könyvtárak hálózati rendszerének kiépítését és együttműködését. <br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; A pápai járástól Zirc 1956. március 1-jétől veszi át 29 település népkönyvtárának ellátását, állománya ekkor 2296 kötet. A népkönyvtárak saját állománya néhány kötetből állt. A letéti törzsállományt a veszprémi és pápai könyvtár anyagából átleltározással helyezik át a zirci járási könyvtárhoz. A raktárhelyiség a könyvtártól 500 méterre volt. A falusi népkönyvtárak könyvtárosai elsősorban pedagógusok voltak, a járási tanácstól - a járási könyvtár vezetőjének javaslatára a forgalmi statisztika arányában – negyedévente jelképes összegű tiszteletdíjban részesültek. Körülményeik javítására, helyi költségvetési támogatásuk növelésére folyamatosan felhívta a figyelmet a Megyei Könyvtár szakfelügyelete. A Megyei Könyvtár a kultúrpolitika centralizáló elveinek megfelelően rendszeres ellenőrzéssel, ajánlójegyzékekkel, továbbképzések szervezésével, köttetéssel segítette a szakmai munkát. <br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; A zirci könyvtárvezető kezdetben részmunkaidős, a Járási Tanács VB. Népművelési Csoportjának könyvtárügyi előadója, Boros Györgyné. Ő írja 1956. februárjában: - A könyvtárak működése még mindig elég alacsony szinten áll. Ez részben a községi tanácsok nemtörődömségéből adódik. A Minisztertanács 1952. május 4-én megjelent 2042/13/1952. sz. határozat 9. pontja kimondja: „Az illetékes helyi tanácsok kötelesek ellenőrizni és támogatni a könyvtárak munkáját, a könyvek propagálását, az olvasók számának és a könyvek forgalmának növekedését, az olvasók igényeinek kielégítését”. Ezt a rendelkezést tanácsaink általában nem ismerik, így kiszállásaim alkalmával ezekre most már minden helyen külön felhívom a figyelmet.Ebben az időben hetente 4 alkalommal folyt a helyi részlegben kölcsönzés, a többi napokat a falusi könyvtárak látogatására fordították. Folyamatos propaganda-munkával igyekeztek felhívni a lakosság figyelmét a könyvtár szolgáltatásaira.Különböző émájú kiállításokat is rendeztek. Rendszeresen szerveztek író-olvasó találkozókat, ankétokat. Ilyen volt 1958-ban Németh Imre: Az ősi szó nyomában című könyve kapcsán megrendezett találkozó a szerző bevonásával.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1959-től kezdik meg a letéti könyvtárakat a helyi tanácsok kezelésébe átadni. A népkönyvtárak tanácsi kezelésbe adását intézményesítésnek hívták, ezzel is nyomatékot adva annak, hogy a községi tanácsok költségvetésükben önálló intézményként, önálló címsoron szerepeltessék a könyvtáraikat. A Járási Könyvtártól való leválást községesítésként említik a korabeli irattári anyagok. A zirci módszertani könyvtáros, Kertész Károly tanulmányi utat tett és részletes beszámolót készített a Komáromi Jókai Mór Városi Könyvtárban szerzett tapasztalatokról a községesítés problémáival kapcsolatban. <br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; Állományellenőrzés után átadásra kerül: Bakonybél, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Csetény, Gic, Sikátor, Szápár, Románd, Veszprémvarsány. Elavult könyvanyagukat visszavételezték és minisztériumi keretből beszerzett új kötetekkel látták el. A falusi könyvtárak egy-egy szekrényen kívül semmi bútorzattal nem rendelkeztek, néhány településen, ahol a község vezetői is „olvasó emberek”, már otthonosabbá tették a könyvtáraikat. Könyvállományuk összetételét tekintve a mezőgazdasági irodalomra helyezték a fő hangsúlyt. „Az önállóság szervezeti kerete a kis falvak könyvtárain úgy áll, mint gyereken az apja csizmája, amelybe bár teljes erővel igyekeznek, soha nem fognak belenőni, mint ahogy a települések se nőnek, sőt állandóan csökken a lakosságuk.” <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az állomány növekedésével az elhelyezés egyre inkább gondot jelentett. 1959. áprilisában a Reguly u. 4. szám alá, egy 80 m2 alapterületű, három helyiségből álló épületbe költözik a Zirci Járási Könyvtár. A kölcsönzési idő is megváltozott, már a hét 6 munkanapján álltak az olvasóközönség rendelkezésére. A központi helyen fekvő, világos könyvtárban 35 m2 nagyságú kölcsönzői tér várta az olvasókat, de a szabadpolcos kölcsönzésre csak két év múlva térnek át. 1959. október 27-én a szállítás és a vidéki kiszállások megkönnyítésére a Megyei Könyvtár egy Csepel D. 125 cm3 motorkerékpárt utal ki a Járási Könyvtárnak. A „művelődési autó” szolgáltatásaira (községi könyvcserék, szervezési feladatok, filmvetítések, előadások) havonta egy napon számíthatott a Zirci Járás. December 15-én Vajkai Aurél Bakony című művéből ankétot tart Zircen. Az állománygyarapító és az olvasást népszerűsítő propagandamunka mellett szerephez jut az állományfeltárás: summás katalóguslapok segítségével jelzik, az adott kötet hol található meg a járás területén. A községi könyvtárak szerzeményező munkáját egy csoportos leltárkönyvben követték nyomon, községenként 3-4 lapot számítottak. A gyarapodást és törlést az évközi rendszeres ellenőrzésekkor, az összesítést évenként végezték el. 1960-ban a helyi tanácsok kezelésbe kerül: Bakonygyirót, Bakonynána, Bakonypéterd, Borzavár, Dudar, Fenyőfő, Jásd, Lázi, Lókút, Olaszfalu, Pénzesgyőr, Porva és Tés könyvtára. A Járáshoz tartozó minden települési könyvtár a továbbiakban is minden módszertani segítséget megkap, valamint köteles statisztikai adatokat szolgáltatni. A nyár folyamán egyhetes tanfolyamot tartottak a könyvtárosoknak, amelyen 11 fő vett részt.&nbsp; 1960-ban önálló folyóiratot indítottak "Falusi Könyvtáros: a zirci járás könyvtárainak híradója" címmel. A folyóirat az elért eredményekről és a megoldandó feladatokról számolt be. <br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1961-ben minden letéti könyvtár tanácsi kezelésbe került. Részükre továbbra is a Járási Tanács Pénzügyi Osztálya utal ki könyvbeszerzési keretet, a helyi könyvtáros tiszteletdíját a helyi tanácsok biztosítják, negyedéves bontásban. 1961-ben a könyvtár szabadpolcossá vált. <br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1962. augusztusában 3 napos tapasztalatcserére utazott el a Veszprém Megyei Könyvtár szervezésében egy busznyi könyvtáros. A programban egy budapesti tudományos könyvtár, a szolnoki, a békéscsabai megyei, a bajai és a kaposvári könyvtár meglátogatása szerepelt. Szegeden, a Szabadtéri Játékokon az Aidát is megtekintették 50,- Ft-os színházjegy ellenében, Harkányban strandolásra is szakítottak időt.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1962. október 30-án községi könyvtárosok tapasztalatcseréje zajlott Zircen, amelyen a megyei könyvtár igazgatója és a zirci könyvtárosok mellett 21 községi könyvtáros vett részt. A könyvtárak elhelyezési és kölcsönzési gondjainak megtárgyalása, a könyvtárosokra háruló ideológiai népnevelő feladatok mellett felhívták a figyelmet a Könyvbarát és a József Attila olvasómozgalom támogatására. <br>A járási könyvtár a községi könyvtárak munkáját többek között a felsoroltakkal segítette<br>- rendszeres szakmai ellenőrzés<br>- szakmai továbbképzések szervezése<br>- „füzetkatalógusok” elkészítése<br>- ajánló bibliográfiák az állománygyarapító munkához – elsősorban az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ mezőgazdasági ajánlói alapján<br>- letéti állomány nyilvántartása<br>- könyvtárközi kölcsönzés<br>- összesített statisztikai adatszolgáltatás a megyei könyvtár és a szakminisztérium felé<br>- köttetés szervezése<br>- állományellenőrzés, átadás-átvétel könyvtáros-váltáskor<br>- késedelmes olvasói tartozások behajtása<br>- a Könyvtárellátóval kötött szerződések intézése<br>- a könyvbeszerzésre fordítandó községi költségvetési feladatokat ellenőrzése<br>- könyvtárhelyiségek berendezése, bútorvásárlások intézése<br>- a tiszteletdíjas községi könyvtárosok kifizetésének ellenőrzése<br>- a honorárium elmaradása esetén a község elöljáróinak felszólítása pótkifizetésre<br>- olvasómozgalmak, propagandamunka <br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1965-ben egy 75 m2 alapterületű családi házba költözik a zirci könyvtár, az Ady u. 3. szám alá (ma Segítő Kezek Háza). Az ünnepélyes megnyitóra 1964. május 24-én került sor, melyet irodalmi est követett. Ez az épület 38 évig ad otthont a felnőtt könyvtárnak. Néhány évvel később, 1966 februárjában - az egykor koporsóraktárként működő- melléképületét átalakítják gyermekkönyvtárnak, amely 2002-ben kibővül a nyilvános, ingyenes internet-szolgáltatással. Felnőtt és gyermekkönyvtári kölcsönzés heti 31 órában volt. Csütörtökönként klubszolgálatot tartottak 19-22 óráig.&nbsp;<br>1970-ben az ellátórendszer felépítése:<br>- Járási könyvtár és gyermekrészlege<br>- Letéti kölcsönzőhely: Aklipuszta, Kardosrét, Járási Kórház, Tündérmajor<br>- Községi könyvtárak: Bakonybél, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Borzavár, Csesznek, Gézaháza, Csetény, Dudar, Fenyőfő, Jásd, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Eplény, Felsőperepuszta, Pénzesgyőr, Porva, Szápár, Tés. <br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; Veszprém megyében, 1970-ben elkezdik a járási funkciók felszámolását. A zirci könyvtár 1972. júniusától nagyközségi, „B” típusú könyvtárként működik, a járási funkció a megyei könyvtárhoz kerül. „Kell a jó könyv” címmel, pályázattal egybekötött országos olvasómozgalmat hirdetnek meg. <br> 1989-ig a Nagyközségi, majd Városi Könyvtár ellátórendszeréhez<br>- 2 letéti könyvtár: Eplény és Felsőperepuszta, Aklipuszta, ROBIX gyáregység és Tündérmajor<br>- 3 fiókkönyvtár: Olaszfalu, Nagyesztergár, Lókút tartozott. A települések a rendszer-változáskor kiváltak az ellátórendszerből.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az állomány lssanként túlnőtt a könyvtár falain, a könyvek egy részének elhelyezésée raktárhelyiséget biztosítottak Aklipusztán a fiókkönyvtár épületében. Az 1990-es évek elején visszaköltöztették a raktáron lévő állományt Zircre, majd az elmúlt néhány év folyamán még kétszeri áthelyezésére került sor, egyre kisebb helységekbe.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A rendszerváltás első éveiben sajátos helyzet alakult ki. A községek önálló önkormányzatokat hoztak létre, szervezetileg is elhatárolták magukat Zirctől, s könyvtáraikat is fennhatóságuk alá vonták. Először Lókút és Nagyesztergár könyvtára lett önálló községi intézmény, majd 1997-ben Olaszfalu iskolai és községi könyvtára is kivált a hálózatból.&nbsp; 

<br>

== Jelenlegi épület története:  ==

&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1897. november 6. A telket Pacher János kőműves mester árverés útján vásárolta meg az apátság Imre-kert nevű belsőségi telkéből, mely mai a Petőfi Sándor utcai házakat is magában foglalta. A telekért három, az árverésen induló társán felül ő ígérte a legmagasabb összeget: 533 forint kikiáltási ár helyett 1050 forintot. Így ő nyerte el a 49. helyrajzi számú, 533,9 négyszögöl nagyságú területet, mely a 70/c házszámot kapta.&nbsp;1898-ban épülte fel a telekre az épület, a tulajdonos által.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1899. szeptember 15-én elhunyt Pacher János. Örökösödési jogcímén a ház és a telek Teréz és Mária nevű lányára maradt, 21 600 korona becsértékben. Ezt követően a&nbsp;házat italmérés céljára vette bérbe Grottó Salamon zirci lakos, aki rövid idő után a bérletet visszaadta.&nbsp;Újabb bérlője a vendéglőnek-kávéháznak Tóth József, zirci lakos, aki 1907-ig bírta a bérletet.[[Image:1901-1902 kavehaz 002.jpg|thumb|right]]<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1907. után Hanák nevű vendéglős vette bérbe 1908. május végéig, majd&nbsp;1908. június 1-től 1912. május 1-ig Fischl József volt a bérlő.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; A vendéglő-kávéház egyik nagytermét 1898. októberétől a „Zirci Kaszinó" bérelte 1922-ig, melyben könyvtárat is berendeztek.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; Az épület szabad telkén 1904-ben megépítették a befogadó pihenő kocsiszínt (ma Csermák ház és udvar).&nbsp;<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1905. január 23-án a Pacher lánytestvérek a telket és a rajta álló épületeket örökáron eladták Kohn József és neje, Stern Fáni szápári lakosoknak 24 500 koronáért. 1905. után a bérlőket már ő fogadta fel.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1910-ben írják le először a Kávéház és vendéglő név helyett a „Hattyú Szálloda" nevet.&nbsp;[[Image:1912-1916 001.jpg|thumb|right]]1912. május 16-án Kiss Ernő vendéglős 36 000 koronáért megvásárolta a szállodát, melyet renováltatott, és újból berendezte a kor ízlésének megfelelően szállodának, vendéglőnek, kávéháznak, melyet ezután „Kiss Ernő Hattyú Szállodájának " hívtak. A Zirci Kaszinó a berendezett termét továbbra is bérelte tőle.[[Image:1900-as evek.jpg|thumb|left]]<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1916. október 1-jén, betegsége miatt Kiss Ernő a „Hattyú Szállodát" 40 000 koronáért eladta Punk Ferenc pálihálási kocsmárosnak. A vendéglő az 1952. évi államosításig „Punk Kávéház" néven ismeretes.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 

<br> 

<br> 

<br> 

A vendéglő épülete szolgált, helyet adott: 

*a Zirci Kaszinónak; 
*fogorvosi rendelőnek; 
*a&nbsp;zirci nyomdának; 
*az I.Világháború alatt a zirci Vöröskeresztes kórháznak; 
*levente&nbsp;otthonnak; 
*bekötő istálló és kocsiszínnek;

kiszolgálta Zirc lakosságának vigalmi életét&nbsp;mulatság, színház, mozi, könyvtár és szálloda formában.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1945-ben a szovjet parancsnokság helyezkedett el az épület termeiben.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1949-50-ben az induló bánya kapta meg az épületet, melyben beindították a vájár&nbsp;iskolát.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1952. március 4-én Zirc község államosítási bizottsága az 1952. évi 4. sz. törvényerejű rendelete alapján állami tulajdonba vette az épületet az államosítási lajstrom 50. sorszáma alatt, úgymint: „üzlet, iskola, lakóház. 265. sz. telekjegyzőkönyvi betét, 294 hrsz. Reguly utca 1-3. sz. ház Punk Ferenc és neje Deutsch Mária volt tulajdona. A községi bizottság végrehajtó megállapításai ellen nem fellebeztek."<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1956. január 26-án készített felvételi alaprajzon még „Punk vendéglő átalakítása" megnevezéssel készült el az első átalakítási tervrajz, mely szerint a Reguly utca felől főzőkonyha, büfé, pénztár, raktárak, öltözők, WC-k, irodák, ebédlő és vigalmi helyiség kerül kialakításra. A József Attila utca felőli részen 8 db vendégfogadó szoba, külön vizesblokkal, a volt színpad helyén (a mozi felőli elidegenített területen) — ahol az 1950-es években Zöldség boltot nyitott a Szövetkezet — büfé-söntés, raktár és illemhelyek egy közlekedőn keresztül az udvarra való kijutással, ahol ekkor még pottyantós WC-k álltak. Az épület e terv szerinti átalakítására nincs adat.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1962. október 30-án Dudar Bánya zirci Járási Tanács VB-től engedélyt kért a zirci „Bányász Kultúrház" födém-elbontási munkáira.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1962. június 25. és július 1. között volt a „Bányász kulturális Napok Zircen" — a Bányász Művelődési Házban — melyen a Veszprém megyei bányák művészeti csoportjai vettek részt.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1971-ben a Bányász Művelődési Ház, melyet a Dudari Bányaüzem Szakszervezeti Bizottsága üzemeltetett, kérte a Zirc Tanács VB-t a közös üzemeltetés megoldására, anyagi okokra hivatkozva. Ezt a Tanács önállóan vállalta és 1972. májusától az intézmény Tanácsi kezelésbe került.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1972-ben a Művelődési Ház átépítésének első ütemében a belső tereket alakították át. 3 napközis helyiség, irodák, büfé, politechnikai termek, vizes blokkok, klubtermek kerültek kialakításra.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1973. Kicserélik a régi ajtókat és ablakokat új, fémkeretes szerkezetű nagyobbakra és augusztus 20-án ünnepélyes keretek között adták át a nagyközönség számára a megújult épületet.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1981-ben az iskola zsúfoltsága miatt 5 termet használnak egész napos iskolai napközi otthon céljára az év végéig, ekkor az új iskolába költöznek a napközisek.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1981. december 31. Megszűnik az Ifjúsági Ház az apátsági épületben, mely a 17/1981. XII. 29. sz. tanácshatározattal összevonásra kerül a Művelődési Házzal —Művelődési és Ifjúsági Központ néven. Az intézmény vezetője Leitner Nándor lett, Ringné Müller Anikó a közös intézményben a szervezési feladatokat látja el, majd később igazgató lesz.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 1987-ben új átalakítási tervet készít Makovecz Imre (emeletráépítéssel könyvtár, színház, mozi, klubtermek).<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; A Házban kulturális előadásokat, kézműves foglalkozásokat tartottak Zircnek és vonzáskörzetének, valamint helyet adtak több civil szervezetnek is.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp;Külön ünnep volt Zircnek és a könyvtárnak, hogy 2003-ban a negyedik helyre költözött, s 2004. január 17-én ünnepélyesen megnyithatóvá vált a közönség számára, mint Városi Könyvtár és Művelődési Ház — tovább szolgálva városunk kulturális életét.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 2005. májusától az épületbe költözött a helyi Tourinform Iroda is.<br>&nbsp;&nbsp; &nbsp; 2006-ban, a hazai törvényeknek és az Európai Uniós elvárásoknak is megfelelően újból teljes külső és belső átalakítást végeztek a Városi könyvtár, Művelődési Ház és Tourinform Iroda épületén, melynek avatása, átadása 2006. november 3-án volt. 

&nbsp; &nbsp; 2009. májusában az intézmény felvette Békefi Antal zenepedagógus, zenegyűjtő,&nbsp;zeneszerző, karnagy, kántor nevét. 

&nbsp; &nbsp; 2012. szeptember 1-jén újabb intézményi átszervezésre került sor. A Tourinform Iroda működtetését a Magas-Bakony TDM Nonprofit Kft. vette át. Zirc Városi Önkormányzat a Stúdió KB–Ifjúsági és Közösségi Házat beolvasztotta a Békefi Antal Városi Könyvtár és Művelődési Házba.  &nbsp;Az összevont közművelődési intézmény három, szakmai önállósággal rendelkező egységgel kezdte meg működését: Városi Könyvtár (József A. u. 1 szám alatti épületben), Művelődési Ház (Alkotmány u. 14. sz. alatti épület), és Stúdió KB - Városi Televízió Zirc (Alkotmány u. 14., emelet).

<br> 
[http://issuu.com/171096/docs/k__nyvt__ri_kiadv__ny A zirci Békefi Antal Városi Könyvtár és Művelődési Ház bemutatkozó kiadványa]
<br>

== Forrás:  ==

Benczikné Tóth Magdolna: Mozgókönyvtári feladatellátás a zirci kistérségben&nbsp; 

Bieberné Réz Ágnes szakdolgozata alapján 

Dombi Ferenc kutatásai alapján 

[[Category:Zirc]] [[Category:Könyvtárak]]