„Almádi gyógyfürdő szabályzata” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2013. március 28., 18:50-kori változata

A vármegye alispánja az Almádi gyógyfürdőre vonatkozó, a m. kir. belügyminiszter 32.464/902. szám alatt kelt rendelete alapján átdolgozott szabályrendeletet bemutatja.

Véghatározat: A vármegye törvényhatósági bizottsága a bemutatott s az állandó választmány által letárgyalt szabályrendelet-tervezetet elfogadja azt szabályrendelet erejére emeli s a vármegye területén kihirdetteti s ennek megtörténte után jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetni rendeli.

Kelt Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságának 1903. évi december hó 14-én és folytatva tartott rendes közgyűléséből.

Veszprémvármegye szabályrendelete az Almádi gyógyfürdőről.

Az Almádi-fürdő területét Almádi község egész határa képezi, melyen belül az üdülni kívánók és a szenvedő emberiség érdeke a nyilvános intézményeknek, a közrendnek és közegészségügynek szigorú kezelését és felügyeletét követelvén; azt a vármegye közönsége jelen szabályzat keretén belül állapítja meg.

A fürdőévad június hó 15-étől szeptember hó 15-éig tart.

A személy- és vagyonbiztonság érdekében és a vendégek nyugalmának biztosítása céljából az évad tartamára fürdőbiztos rendelendő ki és pedig valóságos vagy tiszteletbeli főszolgabíró vagy szolgabíró.

A fürdőbiztosnak évenkénti kirendelése és díjainak átalányösszegben való megállapítása a vármegye alispánjának hatáskörébe tartozik.

A fürdőbiztos díjainak fedezéséről a vármegye közönsége évi költségvetésében intézkedik.

A fürdőbiztos közvetlenül a vármegye alispánjának van alárendelve s fegyelmi tekintetben az 1886. évi XXIII. t.-c. hatálya alá esik.

A fürdőbiztosnak a jelen szabályrendelet alapján hozott határozatai a kihirdetéstől, illetve kézbesítéstől számított 15 nap alatt a vármegye alispánjához, onnét pedig, ha a határozat az elsőfokútól eltér, a vármegyei közigazgatási bizottsághoz fellebbezhetők.

A fürdőbiztos kötelességei a belügyi m. kir. Miniszter úrnak 1893. évi 44.404 szám alatt kiadott rendeletével vannak szabályozva:

1. Felügyel a fürdőhely közegészségügyi viszonyaira és a hol e tekintetben törvényellenes hiányokat észlel, annak elhárítása iránt intézkedik és intézkedéseit úgy a község, mint a fürdőtulajdonos és a magánosok foganatosítani kötelesek.
2. Felügyel a köztisztaságra, a fürdő- és középületeknek, úgy a bérbeadó házaknak beltisztaságára, a lakásviszonyok egészségügyi feltételeinek betartására és az esetleg felmerülő hiányok eltávolítása iránt intézkedik.
3. Felügyel a fürdő területén forgalomba kerülő tápszerek, étel- és italnemüek, az emberi egészségnek megfelelő állapotára és az erre ártalmasakat a m. kir. Belügyminiszter úrnak 1876. évi július hó 4-én 31.026. számú és az 1879. évi 57.627. szám alatt kelt szabályrendeletei szerint elkoboztatja.
4. A fürdőévad alatt hetenként legalább egyszer a szállodákat, vendéglőket, korcsmákat, kávéházakat, élelmiszrelárusító-kereskedéseket és mészárszékeket megvizsgálni és ennek megtörténtéről a következő hó 1-én az alispánnak jelentést tenni köteles, ezenfelül állandó s folytonos felügyeletet tartozik gyakorolni a piaci elárusításra.
5. Őrködik a közrend és csend, a személy- és vagyonbiztonság felett és ennek megzavarása esetén a szükséges rendőri intézkedéseket és tilalmakat elrendeli.
6. Felügyel a községi rendészetnek pontos teljesítésére és tapasztalt hiányok esetén, a községet azok orvoslására felhívja.
7. A büntetendő cselekményeket az illetékes bíróságnak vagy közigazgatási hatóságnak azonnal feljelenteni tartozik és mellőzhetetlen szükség esetén a rendőri előnyomozást és a bűnjelek lefoglalását eszközölni köteles.
8. Felügyel a kéjügyre és e tekintetben gyakorolja mindazon jogokat és teljesíti mindazon kötelességeket, amelyeket a fennálló szabályok az elsőfokú hatóságnak kezébe adnak.
9. Gyanús és személyi igazolással nem bíró egyéneket eltoloncoltathat.
10. Gondoskodik arról, hogy a fürdő látogatottsága felől az e részben fennálló belügyminiszteri rendelet szerint államrendőri- és statisztikai szempontból készítendő kimutatás megszerkesztessék és hogy az, valamint az 1898. évi november hó 26-án kelt 120.528. számú belügyminiszteri rendeletben megkívánt és a fürdő kezelősége által elkészített évadi jelentés és kimutatások a m. kir. Központi statisztikai hivatalnak beszolgáltassanak.
11. Tartozik minden év május havában a fürdővendégek elfogadására szánt összes lakásokat (szobákat) a vármegyei főorvos, esetleg járási-orvos, községi bíró, továbbá a fürdőtulajdonos és háztulajdonosok egy-egy megbízottjával bejárva megvizsgálni, úgy a kifogástalan, valamint a kifogásolt lakások és szobákról jegyzéket készíteni, s ha utóbbiak június hó 15-éig a közegészségi- és közrendészeti követelményeknek megfelelően helyre nem hozatnának, lakhatási- és illetve kibérlési engedélyt arra az egy évadra megtagadni. A határozattal meg nem elégedő fél 15 napon belül az alispánhoz, innen pedig, ha az alispán határozata az elsőfokú határozattól eltérő, a közigazgatási bizottsághoz fellebbezhet.

Minden idegen, aki Almádiban a fürdőévad alatt három napnál tovább tartózkodik, fürdővendégnek tekintetik, és mint ilyen köteles a hatóságilag megállapított díjakat fizetni és ezen szabályzat rendelkezéseinek van alávetve.

A gyógydíjakat az 1876. évi XXIV. t.c. 157. §.1. pontja értelmében az alispán állapítja meg.

A hatóságilag megállapított gyógydíjak fizetésének kötelezettsége alól mentesek:

a) 12 éven alóli gyermekek;

b) szabályszerű szegénységi bizonyítvánnyal ellátott egyének;

c) kül- és belföldi orvosok és velük közös háztartásban élő nejeik és gyermekeik;

d) segédlelkészek, állami- és felekezeti tanítók. Ha fizetésük az 1000 koronát meg nem haladja;

e) a hadsereg és honvédség tagjai főhadnagytól lefelé és a velük együtt levő családtagjaik;

f) művészek és hírlapszerkesztők;

g) törvényhatóság- és állami hivataloknál alkalmazott segéd- és kezelőszemélyzeti tagok.

Minden fürdővendég, tehát az is, aki három napnál rövidebb ideig tartózkodik Almádiban, köteles megérkezte után azonnal a lakást adó által rendelkezésre bocsátott bejelentési lapra érkezése napját, nevét, polgári állását, rendes lakhelyét, hozzátartozóinak nevét, életévét és viszonyait sajátkezüleg bejegyezni, mely bejelentő-lap a lakásadó által a vendég megérkezésétől számított 24 órán belül a fürdőigazgatónak átadandó. És az abban foglalt adtok felhasználása után azt a fürdőbiztosnak megőrzés végett átadja.

A bejelentési-lapok kiosztását, a gyógydíj beszedését és beszolgáltatását a lakásadó tartozik eszközölni, ki is annak beszolgáltatásáért és beszedéséért vagyonilag is felelős.

Minden fürdővendég eltávozásakor köteles a távozást bejelentő lapot, illetőleg az abban foglalt összes rovatokat kitöltve és sajátkezüleg aláírva lakásadójának átadni, aki is azt úgy, mint a bejelentő-lapot, a fürdőigazgatónak 24 óra alatt beadni köteles.

A hatóságilag meghatározott díjak a gyógy- és zenealapot illetik. A gyógy- és zenealapot a fürdőbizottság által megállapított költségvetés keretén belül a fürdőtulajdonos kezeli, ki számadását minden fürdőévad végén a fürdő-bizottság elé terjeszteni tartozik, mely azokat megvizsgálván, jóváhagyás végett a fürdőbiztos útján a vármegye közönsége elé terjeszti.

A gyógy- és zenealap Almádi sétautainak és parkjának fenntartására, a zenészeknek díjazására, a fürdőhely kivilágítására, a vendégek szórakozására és kényelmére és oly intézmények emelésére szolgáló kiadásoknak fedezésére fordítandó, melyeket a fürdőtulajdonos viselni nem tartozik.

A fürdő ügyeit a fürdőbizottság intézi, mely a következő tagokból áll: u.m. fürdőbiztos, fürdőigazgató, fürdőorvos, fürdőtulajdonos egy megbízottja, a magyar Kneipp-egyesület egy kiküldöttje, az almádii birtokosok közül 5 tag, a fürdővendégek közül 5 tag, akiket maguk a birtokosok illetve a fürdővendégek választanak, s ha a választást bármely okból nem ejtenék meg, ezek sorából 5-5 tagot a bizottságba a fürdőbiztos hív meg.

A fürdőbizottság minden évben újból alakul meg s megalakulás előtt teendőit a fürdőbiztos, fürdőigazgató és fürdőorvos látják el.

Tanácskozási és eljárási ügyrendjét a fürdőbizottság maga állapítja meg.

A fürdőbizottság feladata gondoskodni arról, hogy a fürdővendégek igényei lehetőleg kielégíttessenek, hogy a fürdőhely azon eszközei, melyek azt előnyössé és kellemessé teszik, hogy ellenőrizze, hogy a gyógy- és zenedíjak a meghatározott célra fordítassanak és hogy a hozott határozatok és rendelkezések kellőkép végrehajtassanak.

Minden a gyógyfürdő érdekében tervezett létesítményre nézve véleményező joggal bír és kezdeményező javaslat tételére jogosult.

Az ezen szabályrendelet keretében hozott határozatai ellen 15 nap alatt a vármegyei igazgatási bizottsághoz fellebbezésnek van helye.

A fürdőbizottság az évad alatt legalább háromszor ülést tartani köteles.

Szigorúan tilos bármit is tenni, ami a fürdővendégek és gyógyvendégek nyugalmát, gyógyulását avagy üdülését zavarná.

Az összes étkező-, ívó- vagy mulatóhelyiségek rendszerint éjjel 11 órától reggeli 5 óráig zárva tartandók.

A fürdőbiztos esetről-esetre adhat engedélyt arra, hogy ezen helyiségek tovább nyitva tarthassanak, de arra nincsen feljogosítva, hogy az egész évadra adjon ilynemű engedélyt.

Színi-, zene- vagy bárminemű más előadások csakis a fürdőbiztos engedélye alapján tarthatók meg, s ilyen előadások és mulatságok alatt az előadási- illetve táncteremben dohányozni nem szabad.

Reggeli 7 óra előtt és éjjel 11 óra után tilos úgy szabadban, mint a vendéglőben a zenélés és zajos mulatozás, ezen tilalom kiterjed a magánlakásokra is, felmentést alóla csak a fürdőbiztos adhat.

Épületeken, folyosókon, sétahelyeken, utakon és más közhasznú intézményeken kárt tenni, ily helyekre, vagy a Balatonba, avagy a Remete-patakba szemetet dobni tilos.

Ragadozó állatot vagy kutyát a fürdővendégeknek a fürdő területére vinni és ott tartani nem szabad, átutazó- vagy nappali vendégek és bennlakók azonban kutyáikat megkötve vagy pórázon vezetve, maguknál tarthatják.

A fürdő területén a lövöldözés és minden nagyobb robajjal összekötött munka a fürdőévad alatt tilos. Szoba- vagy más fegyverrel célba lőni csakis a fürdőbiztos által kijelölt helyeken szabad.

Sebeshajtás és veszteglés, etetés és itatás a fürdő területén, meg nem engedett helyen tilos.

Azon vendéglősök, illetve fogadósok, akik istállópénzt szednek, erre csak akkor vannak jogosítva, ha az évad megkezdése előtt az árszabást a fürdőbiztosnak jóváhagyás és záradékolás végett bemutatták.

Mindenféle hazárdjáték szigorúan tiltva van.

Koldulni és házalni tilos, ez utóbbi rendelkezés alól csak az élelmiszerrel való házalás vétetik ki.

A rendes elárusító helyeket a fürdőbizottság meghallgatása után a fürdőbiztos jelöli ki, ahol áruit mindenki díjtalanul, bejelentés és engedély nélkül, árusíthatja.

A fürdőhelyen akár cselédi-, akár más munkás minőségben alkalmazott egyéneknek csoportosulniuk, a rendet és csendet megzavarniok nem szabad.

Vendéglősök, korcsmárosok, kávéháztulajdonosok, szállástadók, úgyszintén a fürdőtulajdonos köteles minden év április hó végéig az ételek, italok, szállások és fürdők egységárait jegyzékbe foglalva, a fürdőbiztosnak láttamozás végett, bemutatni. Tilos a fürdőbiztos által láttamozott áraknál magasabb díjakat követelni.

A szobák, ételek, italok és fürdőknek a fürdőbiztos által láttamozott árjegyzéke minden egyes fürdőhelyen, illetve vendéglőben és szállástadó házban szembeötlő helyen kifüggesztendő és a vendég kívánatára külön is felmutatandó.

A fürdőházban, a községház tanácstermében és a főszolgabíró irodájában panaszkönyvet kell tartani, melybe a vendégek kívánalmaikat és panaszaikat bármikor bejegyezhetik.

A fürdőbiztos minden hivatalos napon a panaszkönyvet megtekinti és köteles a beleírt kívánalmakat és panaszokat 48 óra alatt elintézni. A panaszkönyvek hollétére a vendégek szállásadóik által figyelmeztetendők.

Az olvasó- és gyógytermekben dohányozni, zajt ütni vagy illetlenül viselkedni, tilos.

Tilos a vendégeket valamely szállás kibérlésére vagy más egyébre csalogatni, valamely lakás, kibérlésérõl lebeszélni, avagy szállásának elhagyására rábeszélni.

A fürdőtulajdonos köteles a fürdői évadra legalább egy fürdőorvost alkalmazni.

A fürdőorvosok nevei a vármegye főispánjánál bejelentendők.

A fürdőorvos vagy orvosok:

a) gondoskodni tartoznak, hogy a közfogyasztásra szánt ételek és italok jók, tiszták legyenek és hogy a gyógymódnak megfelelő minőségben állíttassanak elő és szolgáltassanak ki;

b) ügyelnek arra, hogy a fürdésre és gyógycélokra szánt víz mindenkor tiszta és üde legyen;

c) ügyelnek a fürdő- és gyógyépületek közegészségügyi állapotára, a lakásviszonyok jóságára;

d) az előző két pontban előírt ellenőrzésük alkalmával tapasztalt visszásságokról a fürdőbiztosnak tüstént jelentést tenni tartoznak;

e) kötelesek a gyógyfürdő területén a teljesen vagyontalan betegeket ingyenesen gyógykezelni;

f) gyűjtik és beszolgáltatják az 1898. évi 120.528. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében elkészítendő jelentéshez az orvosi gyógyadatokat.

A fürdőorvosok, működésük tekintetében, a vármegyei főorvos ellenőrzése alatt állanak, akinek intézkedéseit figyelembe venni tartoznak.

A vármegyei főorvos a gyógyhelyen letelepedett összes orvosokat évadonként legalább egyszer – tanácskozás végett – összehívni tartozik.

A tanácskozás tárgyát mindazon észleletek, panaszok és óhajok képezik, melyek a fürdőző közönség egészségügyi szempontjából felmerülnek.

A tanácskozás eredményét a főorvos a vármegye alispánjának bejelenti, aki a netán szükséges intézkedéseket megtenni tartozik.

Mivel a nap-, lég- és gőz és Kneippfürdők és alkalmazásuk orvosi rendelet nélkül használva, az egészségre káros következménynyel is járhatnak, ezeket, orvosi rendelet nélkül használni tilos.

A fürdőtulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a fürdésre és gyógycélokra szánt helyiségek jókarban tartassanak s a víz eredeti tisztaságában használtassék fel. Köteles a fürdõbiztos által láttamozott fürdőárjegyzéket a fürdőpénztárnál kifüggeszteni.

Mindennemű fürdés egyedül a fürdőtulajdonostól, illetve ennek közegeitől váltott fürdőjegy alapján történhetik és a fürdők csakis ezen fürdőjegy előmutatása után használhatók. A Balatonfürdő reggeli 6 órától esti 8 óráig áll a közönség rendelkezésére.

A fürdőjegyek alakját és tartalmát a fürdőtulajdonos határozza meg. Általában az egyes személy fürdésének időtartama a levetkőzést és öltözködést is beleszámítva, legfeljebb egy óráig terjedhet. Ettől való eltérés csak a fürdőorvosnak esetrőlesetre kiadott rendeletére történhetik.

Minden egyes fürdővendég az öltözőfülke és a fürdő használatáért járó meghatározott díjat, habár ugyanazon fülkét többen használnák is, megfizetni köteles. Egy fürdőjegy váltása csak egy órai használatra jogosítja fel a vendéget, s így aki azt egy óránál tovább használja, köteles a második órai fürdődíjat is megfizetni.

Tilos:

a) a fürdőhelyet és fülkéket, nem különben a fürdővizet szappannal, köpéssel vagy bármi egyéb módon bepiszkolni;

b) az uszodában a férfiaknak a nők, vagy nőknek a férfiak részére rendelt helyre átmenni, átúszni vagy átcsónakázni;

c) a választó-deszkákon való áttekintés, felmászás vagy felkapaszkodás;

d) kutyát a fürdőbe bevinni, beereszteni, vezetni, vagy megfüröszteni;

e) szemérmetsértő módon, öltözet nélkül fürdeni és így légfürdőzni sem szabad másutt mint e céléra elkerített s a fürdőbiztos által engedélyezett helyeken;

f) fürdőtársakkal szemben bármely, az illemmel meg nem egyező cselekményt elkövetni;

g) szemetet avagy trágyát befedett gödrön kívül bárhol tartani;

h) a fürdőévad alatt sertéseket tartani, utak mellett és oly helyeken, ahol kiadó lakások vannak.

Minden vendégnek joga van a részére rendelt kádfürdő készítésénél jelen lenni, a víz hőfokát az ott e célra alkalmazott hőmérő segélyével ellenőrizni.

Akik fertőző betegségben szenvednek, vagy akiknek testén nyílt sebek, fekélyek, vagy undort gerjesztő kiütések vannak, a társasfürdőben nem fürödhetnek és onnét a fürdőmester által kiutasítandók.

A fürdőtulajdonos köteles a fürdővendégek kényelmére és kiszolgálására kellőszámú szolgálatkész cselédszemélyzetről gondoskodni, ezek azonban feddhetetlen jellemű és tiszta erkölcsű egyének legyenek.

Az ezen szabályrendeletben foglalt rendőri tilalmak, vagy rendelkezések megszegése kihágást képez, és amennyiben valamely törvény, vagy más szabályrendelet büntető határozmányai alá nem esik, jelen szabályrendelet alapján 100 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.

A szabályrendelet alapján kirótt pénzbüntetésekből befolyó összegek Almádi fürdőhely szépítésére fordítandók.

Kihágási ügyekben első fokon a fürdőbiztosi teendőkkel megbízott főszolgabíró, illetve szolgabíró, másodfokon a vármegye alispánja és harmadfokon a belügyminiszter bíráskodik.

Kelt Veszprémvármegye törvényhatósági bizottságának 1903 évi december hó 14-én és folytatva tartott rendes közgyűlésében.