„Adler Ferdinánd” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „(1715-1720 között-1777 után) üveghuta-alapító. =Élete= Amikor a pillei (városlődi) üveghuta körül fogyni kezdett a fa, a veszprémi püspök a huta bérlőj...”) |
a |
||
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | (1715-1720 között-1777 után) üveghuta-alapító. | + | (1715-1720 között-1777 után) üveghuta-alapító. |
− | =Élete= | + | = Élete = |
− | Amikor a pillei (városlődi) üveghuta körül fogyni kezdett a fa, a veszprémi püspök a huta bérlőjét, Adler Ferdinándot 24 évre szóló szerződéssel egy másik huta létesítésével bízta meg. 1757-ben Adler a Cseh-erdőből hozatott munkásokat. Három év alatt felépítették lakásaikat és az üzemet. 1760 tavaszán megindult a munka. A hutát a munkások származási helyéről “Huta Bohemica”-nak (Böhmisch-Hütten), magyarul Csehbányának nevezték el. 1777-ben öccse, Adler Ferenc vette át az üzem irányítását. Az üvegfúvó szakmunkások száma 16-17 fő volt. | + | Amikor a pillei (városlődi) üveghuta körül fogyni kezdett a fa, a veszprémi püspök a huta bérlőjét, Adler Ferdinándot 24 évre szóló szerződéssel egy másik huta létesítésével bízta meg. 1757-ben Adler a Cseh-erdőből hozatott munkásokat. Három év alatt felépítették lakásaikat és az üzemet. 1760 tavaszán megindult a munka. A hutát a munkások származási helyéről “Huta Bohemica”-nak (Böhmisch-Hütten), magyarul Csehbányának nevezték el. 1777-ben öccse, Adler Ferenc vette át az üzem irányítását. Az üvegfúvó szakmunkások száma 16-17 fő volt. |
− | ==Irodalom== | + | == Irodalom == |
− | NÉMETH István: Vitráriusok nyomában. (Kézirat.) Ajka, 1973. | + | *NÉMETH István: Vitráriusok nyomában. (Kézirat.) Ajka, 1973. |
+ | *KOPPÁNYI István: Városlőd története. Városlőd, 1991. | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Csehbánya]] |
A lap jelenlegi, 2013. április 5., 17:41-kori változata
(1715-1720 között-1777 után) üveghuta-alapító.
Élete
Amikor a pillei (városlődi) üveghuta körül fogyni kezdett a fa, a veszprémi püspök a huta bérlőjét, Adler Ferdinándot 24 évre szóló szerződéssel egy másik huta létesítésével bízta meg. 1757-ben Adler a Cseh-erdőből hozatott munkásokat. Három év alatt felépítették lakásaikat és az üzemet. 1760 tavaszán megindult a munka. A hutát a munkások származási helyéről “Huta Bohemica”-nak (Böhmisch-Hütten), magyarul Csehbányának nevezték el. 1777-ben öccse, Adler Ferenc vette át az üzem irányítását. Az üvegfúvó szakmunkások száma 16-17 fő volt.
Irodalom
- NÉMETH István: Vitráriusok nyomában. (Kézirat.) Ajka, 1973.
- KOPPÁNYI István: Városlőd története. Városlőd, 1991.