„Baróti Lajos” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
2. sor: 2. sor:
  
 
==Élete==
 
==Élete==
A budapesti egyetemen először jogot tanult, majd tanári oklevelet szerzett. 1880-tól polgári iskolai tanár volt a fővárosban. Petőfi-kutatóként és a Bánság településtörténetének vizsgálatával jelentős érdemeket szerzett. 1902-ben költözött [[Balatonalmádiba]], mert betegségére a Balaton-felvidéki klímát ajánlották gyógyulásként. 1907-ben felépítette a család birtokán lévő villát (Kisberényi u. 21. sz.), amelyben haláláig élt. Átdolgozta SZALAY József: A magyar nemzet története c. négy kötetes munkáját, amely 1895–1898 között jelent meg.  
+
A budapesti egyetemen először jogot tanult, majd tanári oklevelet szerzett. 1880-tól polgári iskolai tanár volt a fővárosban. Petőfi-kutatóként és a Bánság településtörténetének vizsgálatával jelentős érdemeket szerzett. 1902-ben költözött [[Balatonalmádiba]], mert betegségére a Balaton-felvidéki klímát ajánlották gyógyulásként. 1907-ben felépítette a család birtokán lévő villát (Kisberényi u. 21. sz.), amelyben haláláig élt. Átdolgozta [http://mek.oszk.hu/00800/00892/ SZALAY József: A magyar nemzet története] c. négy kötetes munkáját, amely 1895–1898 között jelent meg.  
 
:Balatonalmádiban temették el.
 
:Balatonalmádiban temették el.
  

A lap 2009. február 28., 11:54-kori változata

1884-ig Grünn Lajos (Haulikfalva, 1856. aug. 26. – Balatonalmádi, 1933. márc. 13.) író, irodalomtörténész.

Élete

A budapesti egyetemen először jogot tanult, majd tanári oklevelet szerzett. 1880-tól polgári iskolai tanár volt a fővárosban. Petőfi-kutatóként és a Bánság településtörténetének vizsgálatával jelentős érdemeket szerzett. 1902-ben költözött Balatonalmádiba, mert betegségére a Balaton-felvidéki klímát ajánlották gyógyulásként. 1907-ben felépítette a család birtokán lévő villát (Kisberényi u. 21. sz.), amelyben haláláig élt. Átdolgozta SZALAY József: A magyar nemzet története c. négy kötetes munkáját, amely 1895–1898 között jelent meg.

Balatonalmádiban temették el.

Művei

Petőfi újabb reliquiái. Bp. 1887.
A bánsági legrégibb német település története. Temesvár, 1892.
Észrevételek Petőfi költeményeinek első kritikai kiadásáról. Bp. 1894.
Petőfi adomák. Bp. 1908.
Petőfi a világirodalomban. (Társszerző.) Bp. 1911.