„Berzsenyi Dániel forrás” változatai közötti eltérés
| 10. sor: | 10. sor: | ||
''Anyaga:'' vöröskő, fehér márvány, fa, vörösréz | ''Anyaga:'' vöröskő, fehér márvány, fa, vörösréz | ||
| + | |||
| + | |||
| + | A szénsavas Berzsenyi forrás elődjét, a Tolnai kutat (a 71-es út felett, északra kb. 300 m-re) már 1931-ben ifj. Lóczy Lajos geológus felmérte, amikor a területen kutatófúrásokat végzett. Vizét az 1950-es években az út vízpart felőli oldalára vezették át. Vöröskő foglalatot építettek fölé és Berzsenyi Dániel költőről nevezték el. 1982-ben került jelenlegi helyére. Mai arculatának kialakítását több balatonfüredi lakos végezte (Schneider Ferenc, Kozma Gyula, Angyal Imre, Bubla János, Egervári Tivadar, Sárovits József). A kút melletti egyik fatáblán Kerék Imre verse, a másikon a víz összetétele olvasható. | ||
| + | |||
| + | '''Berzsenyi Dániel''' (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) költő. | ||
| 52. sor: | 57. sor: | ||
''/Kerék Imre/'' | ''/Kerék Imre/'' | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
A lap 2014. január 29., 21:56-kori változata
Helye: (Balatonfüred) 71-es út és a Füred kemping között
Felirata: Berzsenyi Dániel emlékforrás
Felavatva: 1983. május 29.
Avató: Angyal Imre országgyűlési képviselő
Anyaga: vöröskő, fehér márvány, fa, vörösréz
A szénsavas Berzsenyi forrás elődjét, a Tolnai kutat (a 71-es út felett, északra kb. 300 m-re) már 1931-ben ifj. Lóczy Lajos geológus felmérte, amikor a területen kutatófúrásokat végzett. Vizét az 1950-es években az út vízpart felőli oldalára vezették át. Vöröskő foglalatot építettek fölé és Berzsenyi Dániel költőről nevezték el. 1982-ben került jelenlegi helyére. Mai arculatának kialakítását több balatonfüredi lakos végezte (Schneider Ferenc, Kozma Gyula, Angyal Imre, Bubla János, Egervári Tivadar, Sárovits József). A kút melletti egyik fatáblán Kerék Imre verse, a másikon a víz összetétele olvasható.
Berzsenyi Dániel (Egyházashetye, 1776. május 7. – Nikla, 1836. február 24.) költő.
A füredi Berzsenyi-forráshoz
Forrás, buzogsz még, életadó ered
Még most is ontja aeglei balzsamát.
Kristályvized mély sebre gyógyír,
Csillapítója a szomjazóknak.
Nem fog ki rajtad a rohanó idő,
Fogadd örömmel mind, aki erre tér.
Apadhatatlan cseppjeidtől
Léte újuljon a holt kebelnek!
Tűnődve zsongó hársaid ernyein
Rá gondolok, ki egykoron itt ivott
Életet és reményt belőled,
Enyhre találva baráti körben.
Buzogj, buzogj: hadd áldjon a kései
Utód, bolyongó őzikeléptűlány,
Aki friss berki vadvirágból
Font koszorút helyez a kövedre.
/Kerék Imre/
