„Rabindranath Tagore” változatai közötti eltérés
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Gazdag bengáli családban született. 1877-ben Angliába ment jogot tanulni, de érdeklődése az irodalom felé irányult, ezért hamarosan visszatért Indiába. Hatalmas munkássága megközelítőleg 50 drámából, 100 verseskötetből, 40 kötetnyi regényből és novellából, valamint tanulmányokból és filozófiai írásokból áll. Zenét is | Gazdag bengáli családban született. 1877-ben Angliába ment jogot tanulni, de érdeklődése az irodalom felé irányult, ezért hamarosan visszatért Indiába. Hatalmas munkássága megközelítőleg 50 drámából, 100 verseskötetből, 40 kötetnyi regényből és novellából, valamint tanulmányokból és filozófiai írásokból áll. Zenét is | ||
szerzett. Tagore elítélte a nacionalizmust és az erőszakot. Hevesen kritizálta a kasztrendszert. Legjelentősebb filozófiai munkája Saddhana: Az élet megismerése (1913). Drámái tele vannak líraisággal és filozófiával, míg verseiben érzéki, misztikus és meseszerű témákkal foglalkozik. Indiában tisztelet övezte. Bengáli nyelven írt, de legtöbb munkáját angolra is lefordította. A nyugat is felfigyelt rá. 1913-ban az ázsiai költők közül elsőként kapott irodalmi Nobel-díjat, első angol nyelvű kötetéért. Egyik dala lett India nemzeti himnusza. Előadásaival beutazta a világot. 1922-ben nemzetközileg elismert egyetemi rangra emelkedett az általa 1901-ben, a Kalkuttától 100 km-re levõ birtokán alapított iskola. Itt, Santinikétanban (a Béke Hajlékában), mindenki vallási és faji különbség nélkül tanulhatott. | szerzett. Tagore elítélte a nacionalizmust és az erőszakot. Hevesen kritizálta a kasztrendszert. Legjelentősebb filozófiai munkája Saddhana: Az élet megismerése (1913). Drámái tele vannak líraisággal és filozófiával, míg verseiben érzéki, misztikus és meseszerű témákkal foglalkozik. Indiában tisztelet övezte. Bengáli nyelven írt, de legtöbb munkáját angolra is lefordította. A nyugat is felfigyelt rá. 1913-ban az ázsiai költők közül elsőként kapott irodalmi Nobel-díjat, első angol nyelvű kötetéért. Egyik dala lett India nemzeti himnusza. Előadásaival beutazta a világot. 1922-ben nemzetközileg elismert egyetemi rangra emelkedett az általa 1901-ben, a Kalkuttától 100 km-re levõ birtokán alapított iskola. Itt, Santinikétanban (a Béke Hajlékában), mindenki vallási és faji különbség nélkül tanulhatott. | ||
| − | Az egyetemen több magyar is tanult és tanított, így Germanus Gyula (1930-1933 között) a muzulmán művelődési tanszéken működött. | + | Az egyetemen több magyar is tanult és tanított, így [http://hu.wikipedia.org/wiki/Germanus_Gyula Germanus Gyula] (1930-1933 között) a muzulmán művelődési tanszéken működött. |
| − | Európai körútja alkalmával Bécsben megbetegedett. Korányi Sándor orvos személyesen kísérte Balatonfüredre. 1926. november 1-jén érkezett a Szanatóriumba, ahol visszanyerte egészségét és gyógyultan távozott. Gyógyulása emlékére hársfát ültetett a parkban, bengáli és angol nyelven négysoros verset írt, amelynek magyar fordítása a fa előtt olvasható. Tagore a fa ültetésekor mondta: "Itt-tartózkodásom emlékére ültetem ezt a fát, mert sehol sem adták azt, amit itt kaptam. Ez több volt a vendéglátás szereteténél, ez az együvé tartozás érzetének ébredése. Érzem, tudom, hogy annak a népnek a hazájába jöttem, amely érzelmileg Indiáéval azonos." | + | |
| + | Európai körútja alkalmával Bécsben megbetegedett. Orvosi javaslatra Budapestre jött, onnan [http://hu.wikipedia.org/wiki/Kor%C3%A1nyi_S%C3%A1ndor Korányi Sándor] orvos személyesen kísérte Balatonfüredre. 1926. november 1-jén érkezett a Szanatóriumba, ahol visszanyerte egészségét és gyógyultan távozott. Gyógyulása emlékére hársfát ültetett a parkban, bengáli és angol nyelven négysoros verset írt, amelynek magyar fordítása a fa előtt olvasható. Tagore a fa ültetésekor mondta: "Itt-tartózkodásom emlékére ültetem ezt a fát, mert sehol sem adták azt, amit itt kaptam. Ez több volt a vendéglátás szereteténél, ez az együvé tartozás érzetének ébredése. Érzem, tudom, hogy annak a népnek a hazájába jöttem, amely érzelmileg Indiáéval azonos." | ||
A szívkórházban tiszteletére emlékszobát alakítottak ki. A part menti sétány 1957 óta viseli Tagore nevét. | A szívkórházban tiszteletére emlékszobát alakítottak ki. A part menti sétány 1957 óta viseli Tagore nevét. | ||
A lap jelenlegi, 2014. február 2., 11:55-kori változata
TAGORE, Rabindranath (Kalkutta, 1861. május 7. – Kalkutta, 1941. augusztus 7.) költő, filozófus.
Nobel-díjas hindu író, költő.
Gazdag bengáli családban született. 1877-ben Angliába ment jogot tanulni, de érdeklődése az irodalom felé irányult, ezért hamarosan visszatért Indiába. Hatalmas munkássága megközelítőleg 50 drámából, 100 verseskötetből, 40 kötetnyi regényből és novellából, valamint tanulmányokból és filozófiai írásokból áll. Zenét is
szerzett. Tagore elítélte a nacionalizmust és az erőszakot. Hevesen kritizálta a kasztrendszert. Legjelentősebb filozófiai munkája Saddhana: Az élet megismerése (1913). Drámái tele vannak líraisággal és filozófiával, míg verseiben érzéki, misztikus és meseszerű témákkal foglalkozik. Indiában tisztelet övezte. Bengáli nyelven írt, de legtöbb munkáját angolra is lefordította. A nyugat is felfigyelt rá. 1913-ban az ázsiai költők közül elsőként kapott irodalmi Nobel-díjat, első angol nyelvű kötetéért. Egyik dala lett India nemzeti himnusza. Előadásaival beutazta a világot. 1922-ben nemzetközileg elismert egyetemi rangra emelkedett az általa 1901-ben, a Kalkuttától 100 km-re levõ birtokán alapított iskola. Itt, Santinikétanban (a Béke Hajlékában), mindenki vallási és faji különbség nélkül tanulhatott.
Az egyetemen több magyar is tanult és tanított, így Germanus Gyula (1930-1933 között) a muzulmán művelődési tanszéken működött.
Európai körútja alkalmával Bécsben megbetegedett. Orvosi javaslatra Budapestre jött, onnan Korányi Sándor orvos személyesen kísérte Balatonfüredre. 1926. november 1-jén érkezett a Szanatóriumba, ahol visszanyerte egészségét és gyógyultan távozott. Gyógyulása emlékére hársfát ültetett a parkban, bengáli és angol nyelven négysoros verset írt, amelynek magyar fordítása a fa előtt olvasható. Tagore a fa ültetésekor mondta: "Itt-tartózkodásom emlékére ültetem ezt a fát, mert sehol sem adták azt, amit itt kaptam. Ez több volt a vendéglátás szereteténél, ez az együvé tartozás érzetének ébredése. Érzem, tudom, hogy annak a népnek a hazájába jöttem, amely érzelmileg Indiáéval azonos." A szívkórházban tiszteletére emlékszobát alakítottak ki. A part menti sétány 1957 óta viseli Tagore nevét.
Irodalom
- Tagore Balatonfüreden. = Balatoni Szemle, 1943. 10. sz., ua. Múzeumi Diarium,. Veszprém, 1991.
- LIPTÁK Gábor: ~ Balatonfüreden. Veszprém, 1961.
- Tagore: Szentjánosbogarak. (Szerk.: KŐSZEGI Lajos.) Veszprém, 1991. (Pannon Panteon.)
- Balatonfüred emlékjelei. Balatonfüred, 2004.
