„Csikász Imre” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | (Veszprém, 1884. | + | {{InfoboxSzemély |
− | + | |név=Csikász Imre | |
+ | |kép=Csikasz.jpg | ||
+ | |település=Veszprém | ||
+ | |dátum=1884. május 9. | ||
+ | |elhunyt=Budapest | ||
+ | |halálozási idő=1914. január 23. | ||
+ | |foglalkozása=szobrász | ||
+ | }} | ||
+ | (Veszprém, 1884. május 9. - Budapest, 1914. január 23.) szobrász. | ||
+ | |||
+ | == Élete == | ||
− | |||
A század eleji magyar szobrászat egyik legtehetségesebb alakja, akinek életműve korai halála miatt torzó maradt. A Veszprémi Piarista Gimnáziumban folytatott tanulmányainak megszakítása után faszobrász-inas, majd az Iparművészeti Iskola tanulója. Kaposvárott Borovicz Imre kőfaragó és épületszobrász mellett 1904-1906-os években különböző épületek szecessziós stukkódíszeit készítette. Hornig Károly püspök támogatásával két évig Münchenben (itt készült a Karoló lány és a Övedző fiú c. alkotása), 1907 őszétől Brüsszelben tanult. Innét küldte Hornig püspöknek a Rodin hatásáról tanúskodó, flamand halászról készített bronz Krisztus-fejet. Az 1909-ben alkotott Ifjúság c. műve hozta meg számára az első jelentős sikert. Római tartózkodása alatt 1911-ben és 1912-ben készültek az Ülő lány és a Fiatal lány című, egyéni hangját leginkább képviselő szobrok, amelyekkel, nagy sikerrel szerepelt a Műcsarnok-béli tárlaton. Az elsőt a Margit-szigeten, a másodikat a Deák téren állították fel. 1912-1913-ban több hónapig a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Tanulmányai és utazásai közben szívesen időzött Veszprémben és [[Balatonalmádi]]ban, a saját tervei alapján épült házban. 1912 végétől a budapesti, Százados úti Művésztelepen élt. Tervezte és megalkotta a veszprémi Károly-templom portáléját. Ferenc József császár 1908-ban, Veszprémben is járt, az érseki (akkor püspöki) palotában lakott. Ennek emlékét örökíti meg két alkotása, az érseki palota folyosóján lévő bronz emléktábla, valamint a Vármúzeumban lévő fehérmárvány mellszobor. Szobrait az érzékeny, naturalista indíttatású plasztikai formálás és kiegyensúlyozott szemlélet jellemzi. A Magyar Nemzeti Galéria több művét is őrzi. Számos vázlata, rajza, szobrainak gipszpéldánya a veszprémi múzeum tulajdona. Veszprémben több emléktáblája is látható. A volt piarista gimnázium falán Batsányi-domborműve, Pillitz Benő-síremlék az izraelita temetőben, Petőfi-emléktábla a volt Korona Szálló falán. A róla elnevezett Vár utcai kiállítóhely (Csikász Galéria) és utca, a Tűztorony aljában lévő, Raffai Béla alkotta Csikász-portré őrzi emlékét. Szülővárosában a Csikász szoborból lett Csibe-díjat alapítottak, amelyet 1995-től a képzőművészek egymásnak ítélnek oda. Balatonalmádiban a [[Csikász-lépcső]] l. sz. alatti ház falán tábla őrzi emlékét. | A század eleji magyar szobrászat egyik legtehetségesebb alakja, akinek életműve korai halála miatt torzó maradt. A Veszprémi Piarista Gimnáziumban folytatott tanulmányainak megszakítása után faszobrász-inas, majd az Iparművészeti Iskola tanulója. Kaposvárott Borovicz Imre kőfaragó és épületszobrász mellett 1904-1906-os években különböző épületek szecessziós stukkódíszeit készítette. Hornig Károly püspök támogatásával két évig Münchenben (itt készült a Karoló lány és a Övedző fiú c. alkotása), 1907 őszétől Brüsszelben tanult. Innét küldte Hornig püspöknek a Rodin hatásáról tanúskodó, flamand halászról készített bronz Krisztus-fejet. Az 1909-ben alkotott Ifjúság c. műve hozta meg számára az első jelentős sikert. Római tartózkodása alatt 1911-ben és 1912-ben készültek az Ülő lány és a Fiatal lány című, egyéni hangját leginkább képviselő szobrok, amelyekkel, nagy sikerrel szerepelt a Műcsarnok-béli tárlaton. Az elsőt a Margit-szigeten, a másodikat a Deák téren állították fel. 1912-1913-ban több hónapig a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Tanulmányai és utazásai közben szívesen időzött Veszprémben és [[Balatonalmádi]]ban, a saját tervei alapján épült házban. 1912 végétől a budapesti, Százados úti Művésztelepen élt. Tervezte és megalkotta a veszprémi Károly-templom portáléját. Ferenc József császár 1908-ban, Veszprémben is járt, az érseki (akkor püspöki) palotában lakott. Ennek emlékét örökíti meg két alkotása, az érseki palota folyosóján lévő bronz emléktábla, valamint a Vármúzeumban lévő fehérmárvány mellszobor. Szobrait az érzékeny, naturalista indíttatású plasztikai formálás és kiegyensúlyozott szemlélet jellemzi. A Magyar Nemzeti Galéria több művét is őrzi. Számos vázlata, rajza, szobrainak gipszpéldánya a veszprémi múzeum tulajdona. Veszprémben több emléktáblája is látható. A volt piarista gimnázium falán Batsányi-domborműve, Pillitz Benő-síremlék az izraelita temetőben, Petőfi-emléktábla a volt Korona Szálló falán. A róla elnevezett Vár utcai kiállítóhely (Csikász Galéria) és utca, a Tűztorony aljában lévő, Raffai Béla alkotta Csikász-portré őrzi emlékét. Szülővárosában a Csikász szoborból lett Csibe-díjat alapítottak, amelyet 1995-től a képzőművészek egymásnak ítélnek oda. Balatonalmádiban a [[Csikász-lépcső]] l. sz. alatti ház falán tábla őrzi emlékét. | ||
− | + | == Irodalom == | |
− | + | ||
− | + | *RIBÓ Zoltán: Csikász Imre veszprémi szobrászművész életrajza. Veszprém, 1930. | |
− | + | *KAMPIS Antal: Csikász Imréről = Művészet, 1962. 4. sz. | |
− | + | *ÉRINÉ TAKÁCS Margit: Csikász Imre (Katalógus.) Veszprém, 1964. | |
− | + | *GÉCZI János: Csikász Imre = Napló, 1989. jan. 23. | |
+ | *Csikász Imre. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv. 1994/1. sz. (Szerk.: GÉCZI János.) Veszprém, 1994. | ||
+ | |||
+ | == Külső hivatkozás == | ||
+ | |||
+ | {{Sablon:Vpel}} | ||
− | + | [http://www.hung-art.hu/index-hu.html Képzőművészet Magyarországon] | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | [[ | + | [[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]] |
A lap jelenlegi, 2014. február 4., 17:28-kori változata
Csikász Imre | |||||
Született: | Veszprém | ||||
1884. május 9. | |||||
Elhunyt: | Budapest | ||||
1914. január 23. | |||||
Pályafutása | |||||
Foglalkozása: | szobrász | ||||
(Veszprém, 1884. május 9. - Budapest, 1914. január 23.) szobrász.
Élete
A század eleji magyar szobrászat egyik legtehetségesebb alakja, akinek életműve korai halála miatt torzó maradt. A Veszprémi Piarista Gimnáziumban folytatott tanulmányainak megszakítása után faszobrász-inas, majd az Iparművészeti Iskola tanulója. Kaposvárott Borovicz Imre kőfaragó és épületszobrász mellett 1904-1906-os években különböző épületek szecessziós stukkódíszeit készítette. Hornig Károly püspök támogatásával két évig Münchenben (itt készült a Karoló lány és a Övedző fiú c. alkotása), 1907 őszétől Brüsszelben tanult. Innét küldte Hornig püspöknek a Rodin hatásáról tanúskodó, flamand halászról készített bronz Krisztus-fejet. Az 1909-ben alkotott Ifjúság c. műve hozta meg számára az első jelentős sikert. Római tartózkodása alatt 1911-ben és 1912-ben készültek az Ülő lány és a Fiatal lány című, egyéni hangját leginkább képviselő szobrok, amelyekkel, nagy sikerrel szerepelt a Műcsarnok-béli tárlaton. Az elsőt a Margit-szigeten, a másodikat a Deák téren állították fel. 1912-1913-ban több hónapig a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Tanulmányai és utazásai közben szívesen időzött Veszprémben és Balatonalmádiban, a saját tervei alapján épült házban. 1912 végétől a budapesti, Százados úti Művésztelepen élt. Tervezte és megalkotta a veszprémi Károly-templom portáléját. Ferenc József császár 1908-ban, Veszprémben is járt, az érseki (akkor püspöki) palotában lakott. Ennek emlékét örökíti meg két alkotása, az érseki palota folyosóján lévő bronz emléktábla, valamint a Vármúzeumban lévő fehérmárvány mellszobor. Szobrait az érzékeny, naturalista indíttatású plasztikai formálás és kiegyensúlyozott szemlélet jellemzi. A Magyar Nemzeti Galéria több művét is őrzi. Számos vázlata, rajza, szobrainak gipszpéldánya a veszprémi múzeum tulajdona. Veszprémben több emléktáblája is látható. A volt piarista gimnázium falán Batsányi-domborműve, Pillitz Benő-síremlék az izraelita temetőben, Petőfi-emléktábla a volt Korona Szálló falán. A róla elnevezett Vár utcai kiállítóhely (Csikász Galéria) és utca, a Tűztorony aljában lévő, Raffai Béla alkotta Csikász-portré őrzi emlékét. Szülővárosában a Csikász szoborból lett Csibe-díjat alapítottak, amelyet 1995-től a képzőművészek egymásnak ítélnek oda. Balatonalmádiban a Csikász-lépcső l. sz. alatti ház falán tábla őrzi emlékét.
Irodalom
- RIBÓ Zoltán: Csikász Imre veszprémi szobrászművész életrajza. Veszprém, 1930.
- KAMPIS Antal: Csikász Imréről = Művészet, 1962. 4. sz.
- ÉRINÉ TAKÁCS Margit: Csikász Imre (Katalógus.) Veszprém, 1964.
- GÉCZI János: Csikász Imre = Napló, 1989. jan. 23.
- Csikász Imre. Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv. 1994/1. sz. (Szerk.: GÉCZI János.) Veszprém, 1994.
Külső hivatkozás
Veszprém megyei életrajzi lexikon |