„Földes Éva” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | (Szombathely, 1914. | + | (Szombathely, 1914. július 6. - [[Balatonalmádi]], 1981. július 9.) sport- és neveléstörténész. |
− | + | == Élete == | |
1937-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerez olasz–francia–latin szakos tanári diplomát. Az 1948-as londoni olimpián a művészeti verseny epikai kategóriájában A Fiatalság forrása című munkájával a harmadik helyen végez. Témája a nők sportja az ókortól a XVII. századig. 1949-től a Testnevelési Főiskola tanára, tanszékvezető. 1954-től a Sport Lap- és Könyvkiadó lektora, szerkesztő. 1956-tól a történettudományok kandidátusa. 1957-től a Gyógypedagógiai Főiskola adjunktusa, docens. 1963-tól főiskolai tanár, a neveléstudományok doktora. Közben 1959-től 1965-ig a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottságának titkára, 1967-től 1973-ig a bizottság elnöke. | 1937-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerez olasz–francia–latin szakos tanári diplomát. Az 1948-as londoni olimpián a művészeti verseny epikai kategóriájában A Fiatalság forrása című munkájával a harmadik helyen végez. Témája a nők sportja az ókortól a XVII. századig. 1949-től a Testnevelési Főiskola tanára, tanszékvezető. 1954-től a Sport Lap- és Könyvkiadó lektora, szerkesztő. 1956-tól a történettudományok kandidátusa. 1957-től a Gyógypedagógiai Főiskola adjunktusa, docens. 1963-tól főiskolai tanár, a neveléstudományok doktora. Közben 1959-től 1965-ig a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottságának titkára, 1967-től 1973-ig a bizottság elnöke. | ||
7. sor: | 7. sor: | ||
1972-től az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának tanácsadója. A Magyar Pedagógia című szaklap szerkesztőbizottságának tagja. Főként neveléstörténettel, sporttörténettel és a kuruc kor művelődéstörténetével foglalkozik. Elemzi Lenin pedagógiai nézeteit. 1981. július 9-én [[Balatonalmádi]]ban szenved halálos vízi balesetet. | 1972-től az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának tanácsadója. A Magyar Pedagógia című szaklap szerkesztőbizottságának tagja. Főként neveléstörténettel, sporttörténettel és a kuruc kor művelődéstörténetével foglalkozik. Elemzi Lenin pedagógiai nézeteit. 1981. július 9-én [[Balatonalmádi]]ban szenved halálos vízi balesetet. | ||
− | + | == Munkái == | |
− | + | *Kossuth Zsuzsanna. A magyar szabadságharc ismeretlen hősnőjének élete és levelei. (Társszerző.) Budapest, 1944. | |
+ | *Testnevelés- a sporttörténet. (Főiskolai jegyzet.) 1-2. Köt. Budapest, 1952-1953. | ||
+ | *A sport történetéből. Budapest, 1959. | ||
+ | *Népoktatási, népnevelési törekvések a korai antifeudális népi-forradalmi mozgalmakban. Budapest, 1964. | ||
− | + | == Külső hivatkozás == | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | == Külső hivatkozás | + | |
{{Sablon:Vpel}} | {{Sablon:Vpel}} |
A lap jelenlegi, 2014. február 4., 18:12-kori változata
(Szombathely, 1914. július 6. - Balatonalmádi, 1981. július 9.) sport- és neveléstörténész.
Élete
1937-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerez olasz–francia–latin szakos tanári diplomát. Az 1948-as londoni olimpián a művészeti verseny epikai kategóriájában A Fiatalság forrása című munkájával a harmadik helyen végez. Témája a nők sportja az ókortól a XVII. századig. 1949-től a Testnevelési Főiskola tanára, tanszékvezető. 1954-től a Sport Lap- és Könyvkiadó lektora, szerkesztő. 1956-tól a történettudományok kandidátusa. 1957-től a Gyógypedagógiai Főiskola adjunktusa, docens. 1963-tól főiskolai tanár, a neveléstudományok doktora. Közben 1959-től 1965-ig a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottságának titkára, 1967-től 1973-ig a bizottság elnöke.
1972-től az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának tanácsadója. A Magyar Pedagógia című szaklap szerkesztőbizottságának tagja. Főként neveléstörténettel, sporttörténettel és a kuruc kor művelődéstörténetével foglalkozik. Elemzi Lenin pedagógiai nézeteit. 1981. július 9-én Balatonalmádiban szenved halálos vízi balesetet.
Munkái
- Kossuth Zsuzsanna. A magyar szabadságharc ismeretlen hősnőjének élete és levelei. (Társszerző.) Budapest, 1944.
- Testnevelés- a sporttörténet. (Főiskolai jegyzet.) 1-2. Köt. Budapest, 1952-1953.
- A sport történetéből. Budapest, 1959.
- Népoktatási, népnevelési törekvések a korai antifeudális népi-forradalmi mozgalmakban. Budapest, 1964.
Külső hivatkozás
Veszprém megyei életrajzi lexikon |