„Zenepavilonok Almádiban” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> '''A századfordulón minden üdülőhelyen, sőt még egyes városi parkokban is találkozhattunk zenepavilonokkal. Alapra...”) |
a (→Forrás) |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | + | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> |
| + | '''A századfordulón minden üdülőhelyen, sőt még egyes városi parkokban is találkozhattunk zenepavilonokkal. Alaprajzuk általában hat- vagy nyolcszögű, oldalaik nyitottak, legfeljebb egy árnyékoló ponyvát feszítettek ki a tetőt tartó oszlopok közé. Rendszerint 70-80 cm magas alépítményük volt, amire néhány lépcsőn lehetett feljutni. Almádiban három zenepavilon volt, amelyekről a fennmaradt képes levelezőlapok, a korabeli újságok hírei, valamint egyéb feljegyzések segítségével kaphatunk némi információt. Néhány szó ezekről:''' | ||
| − | + | A legrégebbi a mai öregparkban, nagyjából a néhány hete ismét megnyílt Liget kávéház helyén állott. Az első kapcsolódó híradást az 1901 szeptemberében megjelent újsághírben olvashatjuk róla: „Örömmel adunk hírt arról, hogy az Almádi Fürdő r. t. a Balaton-parton kiirtatja a nádast, feltölteti a partot. Jövő évre egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.” A híradás a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszra vonatkozott, amely akkor még teljesen rendezetlen volt. A következő hír 1902. május 11-én kelt: ...új mólót építettek a Balaton-parton, s e mólónak közepén áll a csinos zenepavilon... A móló alatt az előbb említett partszakaszt értette a cikk szerzője. A pavilon nyolcszögletű volt, kő lábazati résszel, szépen megmunkált faszerkezettel, fazsindellyel lefedve. A mellékelt képeslapon jól érzékelhető elhelyezkedése a két szobor között. Elkészülte után rögtön használatba is vették. Bizonyítja ezt az 1902. július 10-én megjelent Mulatságok Almádiban című cikkből vett idézet:... a fürdő zenekara térzenét ad hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap a Hattyú vendéglő parkjában 11-12 között, pénteken 5-7 között a Kneipp-csarnokban, kedden és csütörtökön 11-től l-ig és délután 5-8 óráig a Petőfi sétatéren... | |
| − | + | Az 1898. május elsején megnyitott Zsák vendéglőben volt egy másik zenepavilon, aminek építési idejéről nem került elő adat. Ez volt a legnagyobb és legdíszesebb a három közül, a századforduló faépítészetének szép példája. Külön érdekessége a széles párkány a hatszög minden sarkát alátámasztó, esztergált ferde oszlop. A vendéglő zenekara muzsikált benne, itt térzene nem volt, és így kevés említés történt róla. | |
| − | + | A harmadik zenepavilon a föveny fürdőn, azaz a mai Wesselényi strandon állott. Építtetője a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt volt, mint az egész strand tulajdonosa. Elszámolásaikból tudjuk, hogy az 1931. évi szezonra építették fel. Ez volt a legkisebb és a legegyszerűbb kivitelű, ami végső soron következik építésének idejéből és elhelyezéséből is. Sajnos egyik sem maradt fenn, pedig funkcióját ma is betölthetné, elsősorban az, amelyik a parkban volt. Sok almádi polgár véleménye szerint vissza kellene helyezni eredeti helyére a Petőfi-szobrot. Bizonyara sok támogatóra számíthatna az is, ha valaki a zenepavilon újbóli felépítését szorgalmazná. | |
| − | + | == Forrás == | |
| − | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1993/UAU_1993_09.pdf 1993. (5. évf.) 9. sz. 2. p.] | |
| − | + | ==Külső hivatkozás== | |
| + | <references/> | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] [[Category:Balatonalmádi]] |
| − | [[Category:Balatonalmádi]] | + | |
A lap jelenlegi, 2014. február 14., 13:46-kori változata
A századfordulón minden üdülőhelyen, sőt még egyes városi parkokban is találkozhattunk zenepavilonokkal. Alaprajzuk általában hat- vagy nyolcszögű, oldalaik nyitottak, legfeljebb egy árnyékoló ponyvát feszítettek ki a tetőt tartó oszlopok közé. Rendszerint 70-80 cm magas alépítményük volt, amire néhány lépcsőn lehetett feljutni. Almádiban három zenepavilon volt, amelyekről a fennmaradt képes levelezőlapok, a korabeli újságok hírei, valamint egyéb feljegyzések segítségével kaphatunk némi információt. Néhány szó ezekről:
A legrégebbi a mai öregparkban, nagyjából a néhány hete ismét megnyílt Liget kávéház helyén állott. Az első kapcsolódó híradást az 1901 szeptemberében megjelent újsághírben olvashatjuk róla: „Örömmel adunk hírt arról, hogy az Almádi Fürdő r. t. a Balaton-parton kiirtatja a nádast, feltölteti a partot. Jövő évre egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.” A híradás a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszra vonatkozott, amely akkor még teljesen rendezetlen volt. A következő hír 1902. május 11-én kelt: ...új mólót építettek a Balaton-parton, s e mólónak közepén áll a csinos zenepavilon... A móló alatt az előbb említett partszakaszt értette a cikk szerzője. A pavilon nyolcszögletű volt, kő lábazati résszel, szépen megmunkált faszerkezettel, fazsindellyel lefedve. A mellékelt képeslapon jól érzékelhető elhelyezkedése a két szobor között. Elkészülte után rögtön használatba is vették. Bizonyítja ezt az 1902. július 10-én megjelent Mulatságok Almádiban című cikkből vett idézet:... a fürdő zenekara térzenét ad hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap a Hattyú vendéglő parkjában 11-12 között, pénteken 5-7 között a Kneipp-csarnokban, kedden és csütörtökön 11-től l-ig és délután 5-8 óráig a Petőfi sétatéren...
Az 1898. május elsején megnyitott Zsák vendéglőben volt egy másik zenepavilon, aminek építési idejéről nem került elő adat. Ez volt a legnagyobb és legdíszesebb a három közül, a századforduló faépítészetének szép példája. Külön érdekessége a széles párkány a hatszög minden sarkát alátámasztó, esztergált ferde oszlop. A vendéglő zenekara muzsikált benne, itt térzene nem volt, és így kevés említés történt róla.
A harmadik zenepavilon a föveny fürdőn, azaz a mai Wesselényi strandon állott. Építtetője a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt volt, mint az egész strand tulajdonosa. Elszámolásaikból tudjuk, hogy az 1931. évi szezonra építették fel. Ez volt a legkisebb és a legegyszerűbb kivitelű, ami végső soron következik építésének idejéből és elhelyezéséből is. Sajnos egyik sem maradt fenn, pedig funkcióját ma is betölthetné, elsősorban az, amelyik a parkban volt. Sok almádi polgár véleménye szerint vissza kellene helyezni eredeti helyére a Petőfi-szobrot. Bizonyara sok támogatóra számíthatna az is, ha valaki a zenepavilon újbóli felépítését szorgalmazná.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1993. (5. évf.) 9. sz. 2. p.
