„Balatonalmádi gyógyfürdő” változatai közötti eltérés

A lap 2010. augusztus 2., 16:00-kori változata

Fürdőélet Almádiban a XIX. század végén

Almádit fürdőként 1877-től számíthatjuk, miután erre a szezonra építette fel Brenner Lőrinc veszprémi építőmester, almádi szőlőbirtokos, nyolc kabinból álló fürdőházát. Ezt megelőzően is volt fürdési lehetőség a Balaton partján, erről utalások találhatók több fennmaradt írásban. Ismert, hogy Almádi akkoriban káptalani birtok volt és a Veszprémi Káptalan engedélye kellett az építéshez. A Káptalani Határozatok jegyzőkönyve VIII. kötete a következő feljegyzéseket tartalmazza az engedélyezést illetően:

„1877. június 24. 4./ Az Almádi balatonmelléki birtoknál a Balatonban 5 öl hosszú s 5 öl széles fürdőbódét kér, hogy állíthasson; az ehhez levezető híddal együtt; engedélyt kap szerződésileg 5 évre 2 frt évi fizetés díj mellett, az eddigi használatot azonban a közönség megszorításával nem szabad korlátozni.”

„1877. június 30. 4./ Brenner Lőrinc szerződése a Balaton vizéhez vezető híddal egybekapcsolt bódék fölállítását illetőleg helyben hagyatik. Járásbéli szolgabíró úr megkérendő, hogy a fürdő helyiség terén a lovak usztatásával némelykor űzött botrányt akadályozza.”

A fürdőház évről-évre folyamatosan bővülve 1926-ban történt lebontásáig egyik strandja volt Almádinak az 1922-ben megnyitott fövenyfürdő mellett. Szerepére a gyógyfürdő meghatározásban a későbbiekben kerülhet sor. A Veszprém Megyei Hivatalos Lap 1899. május 14-én megjelent száma közli a május 1-én és folytatva tartott megyegyűlés határozatát amelyben jóváhagyja az „Almádi Fürdőszabályzat” tervezetét és azt azonnal életbe is lépteti. A 3. § így szól: „Minden idegen, (aki Almádiban, Vörösberényben vagy SzentKirály-Szabadján nem épülettulajdonos,) ki az 1.§-ban körülírt helyeken, a 2.§-ban körülírt időben 3 napnál tovább lakik, fürdővendégnek tekintetik, köteles gyógy- és zenedíjat fizetni s ezen szabályzat rendelkezéseinek alá van vetve.” E szabályból következően Almádit ekkor már gyógyhelynek tekintik, kérdés mire alapozzák ezt a megállapítást.

Almádi gyógyfürdő kialakulása

Az 1800-as évek utolsó évétől kezdve az 1900-as évek első negyedének végéig Almádit gyógyfürdőként említik valamennyi akkori kiadványban, képes levelezőlapokon és minden reklámhordozón. A „gyógyfürdő” cím elnyerésének feltételei voltak és ma is vannak. Almádiban nincs gyógyforrás, tehát más indítéka volt e rang – mert mindenképpen rang – elnyerésének. A korabeli veszprémi hetilapok minden Almádiban történt, vagy Almádival kapcsolatos eseményt leközöltek tudósítóik jóvoltából, akik szívesen keresték fel Almádit és emiatt minden eseményen mai kifejezéssel élve „rajta voltak”. Így forrásértékű hírekhez, adatokhoz juthatunk a régi újságok áttekintése során és rögtön kiderül, hogy a XIX század végén „divatba” jött Kneipp-kúra bevezetése a magyarázata, helyesebben indoka Almádi gyógyfürdővé válásának. A természetes gyógymódokhoz való vonzódás okán nemcsak a Kneipp-kúra, hanem vele párhuzamosan a Rickli-kúra bevezetése történt meg Almádiban.

Kneipp- és Rickli-kúra Almádiban

Erre vonatkozóan az első adatot a „Veszprémvármegye” című hetilap 1899. április 15-én megjelent számában találhatjuk a következők szerint. „Az Almádi Fürdő Rt. kezdeményezésére a budapesti Kneipp egyesület (hivatalos nevén Országos Magyar Kneipp Egyesület) Kneipp és Rickli kúrát szándékozik bevezetni Almádiban. E célból a budapesti Kneipp-egyesület elnöke Petrovits Kálmán és Záborszky Lajos az utóbbi napokban lenn jártak Almádiban, s a helyet teljesen kitűnőnek és alkalmasnak találták. A legnagyobb valószínűség szerint a két társaság egyesülni fog és új részvények kibocsájtásával valósítja meg feladatait.” Utóbbi enyhe tudósítói túlzás volt, mert mint a későbbiekből kiderül szóba sem jött az Almádi Fürdő Rt. és a budapesti egyesület fúziója.

Az események felgyorsultak és a fent említett hetilap május 7-én megjelent száma arról ad hírt, hogy „A Gregersen-féle budapesti cég mérnökei lenn jártak Almádiban, fölvették a terepet és a hét folyamán el fogják készíteni a terveket. A község a minap tartott ülésén egy erdőterületet adott el a részvénytársaságnak, ahol a légfürdőhöz szükséges hűtőket (valószínűleg légsátrakról van szó) fogják felállítani. Az új részvények kibocsájtására a vonatkozó felhívás legközelebb megjelenik.”

Közbevetőleg szükségesnek látszik már most röviden megemlíteni, milyen természetes gyógymódokról, kúrákról esett eddig, illetve esik szó a továbbiakban. A Kneipp-kúra lényegében vízkúrát jelent, amit Sebastian Kneipp dolgozott ki részletesen. A Rickli-kúra levegőn való tartózkodást, tornát, napfürdőt jelentett, aminek Rickli nevű orvos volt a kidolgozója. E két kúrát kiegészítette a Lahmann-féle egészséges táplálkozási rendszer, ami szintén a kidolgozójától kapta a nevét. Ezen természetes gyógymódok ismertetésére a későbbiekben részletesen visszatérünk.

Kövessük tovább az eseményeket. Az Almádi Fürdő Rt. 1899. június 4-i rendkívüli közgyűléséről a Veszprémi Hírlap a következőkben ad hírt. „A fürdő rt. május 28-i ülésén a Kneipp-féle vízgyógyintézet és a Rickli-féle nap és légfürdőnek almádi-i felállítása érdekében 10.000-rõl 20.000,- frt-ra emelték 1899. január 1-től az alaptőkét. Az r.t. tagjainak elővételi joguk van.” Ugyanezen a napon (június 4) hosszú cikk jelenik meg a Veszprémvármegye című hetilapban, amelynek rövidített lényege a következő.

„Elhatároztatott a Kneippeanum létesítése 5000 négyszögöl rét bérlete a veszprémi káptalantól 35 évre 2 frt/négyszögöl/év díjért. Ezen terület a régi séta út (ma Széchenyi sétány) mentén terül el, s ledől a Balaton partra.”

Érdekes, hogy mit olvashatunk erről a bérletről a veszprémi káptalan ülésjegyzőkönyveiben.

„1899. június 17. Kimondatik, hogy az Almádi Kneipp intézetnél mindaddig semmiféle építkezés meg nem engedtetik míg a szerződés formaszerűleg meg nem köttetett.”

„1899. július 5. Az Almádi Kneipp-egyesülettel kötendő szerződés ügyvivő úr által felolvastatván helyben hagyatott és a nevezett egyesülettel közöltetni rendeltetett.”

„1899. október 21. Az Almádi Kneipp egyesületnek kerti használatra 6.000 négyszögöl uradalmi terület katasztrális holdanként évi ötven frt. fizetése mellett szerződésileg harmincnégy évre bérbeadatott.”

A terület nagyságáról és elhelyezkedéséről a következők adnak tájékoztatást. 6.000 négyszögöl=3,75 katasztrális hold, így a bérleti díj évenként 187,50 Ft. Mai mértékkel mérve a terület 21.600 m2 , azaz 2,16 hektár, a Zsák vendéglő telkétől, a mai Széchenyi sétány mentén, kb. ennek meghosszabbításában tartott a Balaton partig. Érdemes összevetni a bérletről szóló újsághírt a káptalani jegyzőkönyv adataival, meglepő eredményt kapunk.

Újsághír szerint 5.000 négyszögöl terület, díj 2 Ft/négyszögöl/év = 10.000,- Ft.

Káptalani jegyzőkönyv szerint 6.000 négyszögöl terület 50 Ft/katasztrális hold/év = 187,50 Ft.

A különbség óriási! Gondoljunk csak bele, a részvénytársaság alaptőkéje 20.000 Ft volt, ami igen jelentős összegnek számított abban az időben. Úgy tűnik már akkoriban sem volt erénye az újságoknak a számszaki pontosság.

Lássuk mit írnak a Veszprémvármegye című hetilap tudósítói az előbb említett telken készülő épületről. „Ezen fog egy 3 méter (nyilván 30!) hosszú és 8 méter széles fedett sétányt építeni, melynek végén lesz 3-3 nagy szoba az öntözések,- kád,- és gőzfürdők részére. Itt lesz a Kneipp orvos rendelőszobája, a másik fürdőorvosé pedig a régi bérházban. A napfürdő a Balaton vízén a régi fürdő mellett építtetik; légfürdő pedig a hegytetőn hová egyelőre 2 légsátor építtetik a Rickli-kúra szabályai szerint.”

Kövessük tovább a nagy érdeklődést tanúsító hetilap, a Veszprémvármegye 1899. június 11-én megjelent számában, az építkezés menetéről szóló híradást, amiben újabb részleteket ismerhetünk meg. „A fürdő előtti nagy réten hétfő óta mintegy 120 kőműves, ács, napszámos, fuvaros dolgozik az új Kneipp-pavilon-épület felépítésén, mely impozáns nagy alkotás 48 méter hosszú lesz, két hét alatt teljesen elkészül és 7.000 frt.-ba kerül. Tegnap szombaton pedig a Szalay villa (Kis Jancsi villa néven ismerjük) melletti erdő magaslatán megkezdték a Rickli-kúra szerinti nagy légsátor építését, mely szintén szép nagy épület lesz s két hét múlva szintén kész lesz. Ez idényre már két család is lakni fogja kúra szempontjából.”

Az építés gyors tempóban haladt és a Veszprémi Hírlap 1899. július 9-i számában megjelent hír, miszerint „A vendégek nagyobb része megérkezett; a Kneipp és Rickli-kúra e hó 10-én bocsájtatik a közönség használatára.” Érdemes részletesebben megnézni, mennyi idő alatt valósult meg az előzőekben részletezett Kneipp-intézet épülete és a Rickli-féle légsátor. Április 15-én írták, hogy a napokban jártak Almádiban a budapesti Kneipp egyesület tagjai, tételezzük fel, hogy 10-én történt ez a helyszíni szemle. A június 11-i hír szerint hétfõn (azaz 5-én) megkezdték a munkát. Tehát a helyszín szemrevételezésétől, lényegében a döntéstől számítva 90 nap alatt lett készen az intézet, az építkezés megkezdésétől számítva pedig 35 nap alatt valósult meg a két épület. Igaz akkor nem nyolc óra volt a napi munkaidő és szombaton is folyt a serény munka. Az épület hosszméretéről több adatot is közöltek az újságok. Valójában 46,5 méter hosszú volt a Kneipp gyógyház, mint ez az 1923-ban készített községi kataszteri térképről lemérhető.

A hírek szerint nagy sikere volt a Kneipp és Rickli kúra bevezetésének, szinte állandóan foglaltak voltak a szobák a szezon teljes ideje alatt. 1899. szeptember 3-án a Veszprémvármegye lap híre szerint: „a víz kitűnő hőmérséklete 19–21 °R közötti (megfelel 23–25 °C-nak). A Kneipp fürdőt 31-én lezárták, s most már a wörishofeni páter hívei is el fognak széledni.” A tervezett munka nem állt meg a gyógylétesítményeket illetően, amiről a Veszprémvármegye 1900. május 20-án megjelent száma informál bennünket a következők szerint. „Balaton-Almádi fürdő megnyitása június 4-én du. tartatik meg nagy ünnepség mellett, este bál lesz a gyógyteremben. A legkedvesebb balatoni fürdő iránt ezidén rendkívül nagy az érdeklődés országszerte, mit főként a tavaly óta rendszeresített új lég,- nap,- és Kneipp fürdőnek kell betudnunk. Az ősz óta 15 új légsátor épült s most készül a Balaton felett a második napfürdő s két új kosárfürdő…. A nagyvendéglő (Hattyú vendéglő) egy nagy 200 terítékre alkalmas új étteremmel bővült; míg a Kneipp étterem a regényesszép remetevölgyi Kompolthy villatelken rendszeresíttetett.”

A Kneipp-intézet és a Rickli-féle légsátrak, valamint a Remetevölgyben kialakított „úri” és „női” légfürdő sikeresen működtek. 1901. február 27-én az Almádi Fürdő Rt. közgyűlésén Joó János vörösberényi plébánost választották fürdőigazgatónak aki „..mint Kneipp Sebestyén híve hivatott a természetes gyógymódokat Almádiban felvirágoztatni.” Az Almádi Fürdő Rt. 1903. október 4-én megtartott ülésén határozatot hozott arról, hogy „..a bérház telkén 20 új légsátrat építtet”. Nem deríthető ki a híradásokból, hogy mi lett a sorsa az Öreghegyen korábban épített légsátraknak és mi indokolta ezt a döntést. A későbbiek során csak a „…bérház telkén..” (ma Árnyas panzió) lévő légsátrakról esik szó.

Előzőekből levezetve láthatjuk, hogy 1904-től kezdve a következő épületek, illetve létesítmények álltak Almádi gyógyfürdő, azaz a Kneipp és Rickli kúrák szolgálatában. Kneipp gyógyház (Kneipeánum), légsátrak a Hattyú vendéglővel szemben levő „bérház telken”, továbbá a fürdőházban a napkúra céljára épített bővítmények, a Remetevölgyben pedig külön-külön kialakított területen az „úri” és „női” légfürdők. Utóbbiak deszka palánkkal körülhatárolt területek voltak egy-egy a légsátrakhoz hasonló, de zárt deszka épülettel, amelyek vetkőző, illetve öltöző épületként szolgáltak, amint ezt a korabeli képes levelezőlapokon láthatjuk.

Az 1893-ban Budapesten megalakult az Országos Magyar Kneipp Egyesület, amely hivatalos lapot adott ki KNEIPP-UJSÁG címen. A havi folyóirat 1899. június 1-én megjelent száma vezércikkében igen részletesen foglalkozik az almádi Kneipp gyógyház létesítésével és annak körülményeivel. Összesen 16 oldalon keresztül tárgyalja a természetes gyógyászat különböző területeit, a légkúrától a házi gyógyszertárig, amelyben különböző növények gyógyhatásait taglalja. Az Almádira és az itteni gyógymódokra vonatkozó ismertetést mindenképpen célszerű szó szerint közreadni, mert a település történetének egyik jelentős eseményére vonatkozik, amelynek közel három évtizedig volt kihatása a település vendégforgalmára.

==„Víz-, lég- és napkúra Almádiban”""