„Almádi Parkja” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
'''Almádi legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól, a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal határol. Szép növényállománya alapján természetvédelmi területté lett nyilvánítva. Sokféle képpen nevezték már fennállása óta. Volt Petőfi park, korzó, liget, sétány, Öregpark, sőt őspark megnevezéssel is találkozhattunk. Ez utóbbi viszonylag újkeletű, de alapvetően téves, hiszen az első telepítések alig idősebbek 100 évnél. Nézzük, mit lehet tudni a létrejöttéről.''' | '''Almádi legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól, a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal határol. Szép növényállománya alapján természetvédelmi területté lett nyilvánítva. Sokféle képpen nevezték már fennállása óta. Volt Petőfi park, korzó, liget, sétány, Öregpark, sőt őspark megnevezéssel is találkozhattunk. Ez utóbbi viszonylag újkeletű, de alapvetően téves, hiszen az első telepítések alig idősebbek 100 évnél. Nézzük, mit lehet tudni a létrejöttéről.''' | ||
| − | A kezdeményezés Véghely Dezső alispán, almádi birtokos érdeme. Villája a mai Kakas csárda volt, amelyet földszintes, boltozatos-pincés házból építtetett ki a ma is látható, tornyos, emeletes szárnnyal bővített épületté. Az időpontot illetően egy adatunk van: Véghely Dezső Emléklapok rendezett-tanácsú Veszprém város közigazgatási életéből című könyvének előszavát így zárja: Írtam Almádiban, 1886. évi július hó 20-án. | + | A kezdeményezés [[Véghely Dezső]] alispán, almádi birtokos érdeme. Villája a mai Kakas csárda volt, amelyet földszintes, boltozatos-pincés házból építtetett ki a ma is látható, tornyos, emeletes szárnnyal bővített épületté. Az időpontot illetően egy adatunk van: Véghely Dezső Emléklapok rendezett-tanácsú Veszprém város közigazgatási életéből című könyvének előszavát így zárja: Írtam Almádiban, 1886. évi július hó 20-án. |
Közvetlenül Véghely 1897. évi halála után a megyegyűlési jegyzőkönyv szerint belügyminisztériumi vizsgálat volt, és ennek írásos anyagában találhatunk adatokat az almádi parkba szállított növényzetről. Valamennyi 1890. és 1896. közötti datálású, és facsemeték, cserjék, bokrok szállítására, illetve az almádi ligetben teljesített munkákra vonatkozik. Érdekes adat, hogy már 1890-ben a bécsi Klittner cég részére az Almádiba szállított padokért 197 Ft 76 krajcárt fizettek ki. Lényeges momentum az 1897. XII. 11-i megyegyűlési határozat, amely szerint „A vármegye alispánja jelentést tett az almádi gőzhajókikötő céljára és sétatér létesítésére használatul átengedett terület jogviszonyának rendezése tárgyában”. Ennek eredménye, hogy a káptalan által átengedett 16 428 négyszögöl terület „felügyeletére az Almádi Fürdő Rt. hivatott.” Az 1900-ban kiadott Balaton-parti fürdők és üdülőhelyek leírása című füzetben levő térkép szerint ekkor két park volt Almádiban. | Közvetlenül Véghely 1897. évi halála után a megyegyűlési jegyzőkönyv szerint belügyminisztériumi vizsgálat volt, és ennek írásos anyagában találhatunk adatokat az almádi parkba szállított növényzetről. Valamennyi 1890. és 1896. közötti datálású, és facsemeték, cserjék, bokrok szállítására, illetve az almádi ligetben teljesített munkákra vonatkozik. Érdekes adat, hogy már 1890-ben a bécsi Klittner cég részére az Almádiba szállított padokért 197 Ft 76 krajcárt fizettek ki. Lényeges momentum az 1897. XII. 11-i megyegyűlési határozat, amely szerint „A vármegye alispánja jelentést tett az almádi gőzhajókikötő céljára és sétatér létesítésére használatul átengedett terület jogviszonyának rendezése tárgyában”. Ennek eredménye, hogy a káptalan által átengedett 16 428 négyszögöl terület „felügyeletére az Almádi Fürdő Rt. hivatott.” Az 1900-ban kiadott Balaton-parti fürdők és üdülőhelyek leírása című füzetben levő térkép szerint ekkor két park volt Almádiban. | ||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
| − | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 11. szám, 2. p. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1993/UAU_1993_11.pdf 1993. (5. évf.) 11. szám, 2. p.] |
| + | |||
| + | =Külső hivatkozás= | ||
| + | <references/> | ||
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | ||
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2015. május 28., 11:49-kori változata
Almádi legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól, a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal határol. Szép növényállománya alapján természetvédelmi területté lett nyilvánítva. Sokféle képpen nevezték már fennállása óta. Volt Petőfi park, korzó, liget, sétány, Öregpark, sőt őspark megnevezéssel is találkozhattunk. Ez utóbbi viszonylag újkeletű, de alapvetően téves, hiszen az első telepítések alig idősebbek 100 évnél. Nézzük, mit lehet tudni a létrejöttéről.
A kezdeményezés Véghely Dezső alispán, almádi birtokos érdeme. Villája a mai Kakas csárda volt, amelyet földszintes, boltozatos-pincés házból építtetett ki a ma is látható, tornyos, emeletes szárnnyal bővített épületté. Az időpontot illetően egy adatunk van: Véghely Dezső Emléklapok rendezett-tanácsú Veszprém város közigazgatási életéből című könyvének előszavát így zárja: Írtam Almádiban, 1886. évi július hó 20-án.
Közvetlenül Véghely 1897. évi halála után a megyegyűlési jegyzőkönyv szerint belügyminisztériumi vizsgálat volt, és ennek írásos anyagában találhatunk adatokat az almádi parkba szállított növényzetről. Valamennyi 1890. és 1896. közötti datálású, és facsemeték, cserjék, bokrok szállítására, illetve az almádi ligetben teljesített munkákra vonatkozik. Érdekes adat, hogy már 1890-ben a bécsi Klittner cég részére az Almádiba szállított padokért 197 Ft 76 krajcárt fizettek ki. Lényeges momentum az 1897. XII. 11-i megyegyűlési határozat, amely szerint „A vármegye alispánja jelentést tett az almádi gőzhajókikötő céljára és sétatér létesítésére használatul átengedett terület jogviszonyának rendezése tárgyában”. Ennek eredménye, hogy a káptalan által átengedett 16 428 négyszögöl terület „felügyeletére az Almádi Fürdő Rt. hivatott.” Az 1900-ban kiadott Balaton-parti fürdők és üdülőhelyek leírása című füzetben levő térkép szerint ekkor két park volt Almádiban.
Egyik a mai Baross Gábor út, Széchenyi sétány, Jókai és Park utcák közötti terület. A másik a mai park területéből a Remete-pataktól keleti irányba a vasúti sorompóig, illetve kissé azon túl terjedt Északról nagyjából a vasútvonal helyén volt a határa. A két területet a Remete-patak partján egykor volt, védett tiszaháti nyárfasor kötötte össze.
A part még nem volt rendezve, erre 1902-ben került sor. Egy 1902. március 16-i hír így szól: „befejezéséhez közeledik a fürdőház és a hajókikötő közötti móló építése, mely mintegy 10 ölnyi tért tölt ki az eddig posványos Balaton partjából... kellemes sétahely lesz.” Végül következzen az 1902. május 4-i újsághír: „Almádi fürdő régibb vendégei nem fognak az idei szezonban ráismerni a mi kis Almádinkra. A hajókikötőtől a fürdőig gyönyörű esplanadot készíttetett a tél folyamán a fürdőigazgatóság, mely gyönyörű kiegészítő része a mögötte levő parknak, melyben most egy csinos pavilon is elkészült — Óvári dr. áldozatkészségéből — a zenekar számára.”
Így egészült ki egységes parkká a Véghely Dezső által megkezdett telepítés, valamint a kettős fasorból álló új sétányrész.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1993. (5. évf.) 11. szám, 2. p.
