„Állami Elemi Népiskola” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Balatonalmádi|Almádi]] első iskolája az 1904-ben megnyitott, az Almádi község által épített 2 tantermes Állami Elemi Népiskola volt az Óvári utcában. | + | [[Balatonalmádi|Almádi]] első iskolája az 1904-ben megnyitott, az Almádi község által épített 2 tantermes Állami Elemi Népiskola volt az Óvári utcában. [[Image:Kép 1971.jpg|thumb|left|284x213px]] |
| − | [[ | + | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | 1919 nyarán új igazgató-tanító költözött be az almádi Öreghegy aljában épített népiskola szolgálati lakásába [[Váth János|Horváth János]]. Vele egyidőben költözött Balatonalmádiba [[Ruppert Róbert]], és tanított itt nyugdíjazásáig, nagy megbecsülés és tisztelet övezte munkáját. | + | === Iskola történet === |
| + | <blockquote>1928-ban az ötezer elemi iskola programjának keretében kibővítették. Az iskola első tanítója [[Rónai Károly]] volt. </blockquote> | ||
| + | 1919 nyarán új igazgató-tanító költözött be az almádi Öreghegy aljában épített népiskola szolgálati lakásába [[Váth János|Horváth János]]. Vele egyidőben költözött Balatonalmádiba [[Ruppert Róbert]], és tanított itt nyugdíjazásáig, nagy megbecsülés és tisztelet övezte munkáját. | ||
| − | 1919-ben az almádi elemi népiskolában 2 tanító tanította a gyerekeket, egymást váltották délelőtt és délután. Az összevont osztályokban 70-80 gyermek tanult. Ekkor még október elején indult Almádiban is az oktatás a felsőbb osztályok számára. A szülők az őszi, főleg a szüreti munkába bevonták gyerekeiket. | + | 1919-ben az almádi elemi népiskolában 2 tanító tanította a gyerekeket, egymást váltották délelőtt és délután. Az összevont osztályokban 70-80 gyermek tanult. Ekkor még október elején indult Almádiban is az oktatás a felsőbb osztályok számára. A szülők az őszi, főleg a szüreti munkába bevonták gyerekeiket. |
| − | Az 1945. március 21-i | + | Az 1945. március 21-i bombatámadás következtében elpusztult az iskola, csupán az igazgatói lakás része maradt meg. A tanítás ezt követően ugyancsak az Óvári utcában található Borus és Mikec villákban folyt. |
| − | Az 1946-47. tanévben [[Schmidt Ernő]], az 1947-48 évben [[Mihályfi Ernő]] igazgató-tanító oktatott. | + | Az 1946-47. tanévben [[Schmidt Ernő]], az 1947-48 évben [[Mihályfi Ernő]] igazgató-tanító oktatott. Schmidt Ernő igazgató [[Györgyi Dénes]] építésszel szorgalmazta egy új iskola építését. |
| − | Schmidt Ernő igazgató [[Györgyi Dénes]] építésszel szorgalmazta egy új iskola építését. | + | |
| − | 1947. július 1-jén a nemzetgyűlés elfogadta az 1947. XVII. tc-et a hároméves tervről. Ebben az oktatásügy mennyiségi fejlesztése is helyet kapott. Itt lehetőség nyílt jelentős állami támogatással egy új „állami iskola” megépítésére. A tervezést 1946-ban Györgyi Dénes műépítész végezte és 1947. november 20-án megtörtént az új iskola alapkőletétele. Az alapkőletételnél jelen volt Ortutay Gyula | + | 1947. július 1-jén a nemzetgyűlés elfogadta az 1947. XVII. tc-et a hároméves tervről. Ebben az oktatásügy mennyiségi fejlesztése is helyet kapott. Itt lehetőség nyílt jelentős állami támogatással egy új „állami iskola” megépítésére. A tervezést 1946-ban Györgyi Dénes műépítész végezte és 1947. november 20-án megtörtént az új iskola alapkőletétele. Az alapkőletételnél jelen volt Ortutay Gyula vallás és közoktatási miniszter. |
| − | A megépült [[Györgyi Dénes Általános Iskola|8 tantermes iskolában]] a tanítás 1949. októberében kezdődött. Az iskola megbízott igazgatója [[Rácz Elemér]] az 1948-49-es és az 1949-50-es tanévben. | + | A megépült [[Györgyi Dénes Általános Iskola|8 tantermes iskolában]] a tanítás 1949. októberében kezdődött. Az iskola megbízott igazgatója [[Rácz Elemér]] az 1948-49-es és az 1949-50-es tanévben. |
| − | == Külső hivatkozás == | + | == Külső hivatkozás == |
| − | + | ||
| − | {{DEFAULTSORT: Allami Elemi Nepiskola}} | + | Schildmayer Ferenc: [[Állami Elemi Népiskola Almádiban]] |
| − | [[ | + | |
| + | {{DEFAULTSORT: Allami Elemi Nepiskola}} | ||
| + | |||
| + | [[Category:Balatonalmádi_épületek]] | ||
A lap 2010. november 11., 15:57-kori változata
Almádi első iskolája az 1904-ben megnyitott, az Almádi község által épített 2 tantermes Állami Elemi Népiskola volt az Óvári utcában.Iskola történet
1928-ban az ötezer elemi iskola programjának keretében kibővítették. Az iskola első tanítója Rónai Károly volt.
1919 nyarán új igazgató-tanító költözött be az almádi Öreghegy aljában épített népiskola szolgálati lakásába Horváth János. Vele egyidőben költözött Balatonalmádiba Ruppert Róbert, és tanított itt nyugdíjazásáig, nagy megbecsülés és tisztelet övezte munkáját.
1919-ben az almádi elemi népiskolában 2 tanító tanította a gyerekeket, egymást váltották délelőtt és délután. Az összevont osztályokban 70-80 gyermek tanult. Ekkor még október elején indult Almádiban is az oktatás a felsőbb osztályok számára. A szülők az őszi, főleg a szüreti munkába bevonták gyerekeiket.
Az 1945. március 21-i bombatámadás következtében elpusztult az iskola, csupán az igazgatói lakás része maradt meg. A tanítás ezt követően ugyancsak az Óvári utcában található Borus és Mikec villákban folyt.
Az 1946-47. tanévben Schmidt Ernő, az 1947-48 évben Mihályfi Ernő igazgató-tanító oktatott. Schmidt Ernő igazgató Györgyi Dénes építésszel szorgalmazta egy új iskola építését.
1947. július 1-jén a nemzetgyűlés elfogadta az 1947. XVII. tc-et a hároméves tervről. Ebben az oktatásügy mennyiségi fejlesztése is helyet kapott. Itt lehetőség nyílt jelentős állami támogatással egy új „állami iskola” megépítésére. A tervezést 1946-ban Györgyi Dénes műépítész végezte és 1947. november 20-án megtörtént az új iskola alapkőletétele. Az alapkőletételnél jelen volt Ortutay Gyula vallás és közoktatási miniszter.
A megépült 8 tantermes iskolában a tanítás 1949. októberében kezdődött. Az iskola megbízott igazgatója Rácz Elemér az 1948-49-es és az 1949-50-es tanévben.
Külső hivatkozás
Schildmayer Ferenc: Állami Elemi Népiskola Almádiban
