„Frank Ignác” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb FRANK Ignác, Szabadi Frank (Pápa, 1825. dec. 14.–Máriabesnyő, 1876) zeneszerző. =Élete= Zenei őstehetség, aki mérnöki pály...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Frank_Ignác.jpg|thumb]]
+
[[Image:Frank_Ignac.jpg|thumb]]
  
FRANK Ignác, Szabadi Frank (Pápa, 1825. dec. 14.–Máriabesnyő, 1876) zeneszerző.
+
FRANK Ignác, Szabadi Frank (Pápa, 1825. december 14. – Máriabesnyő, 1876) zeneszerző.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
9. sor: 9. sor:
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
*MOSONYI Mihály: ~. = Zenészeti Lapok, 1861. 4. sz.
+
*MOSONYI Mihály: Frank Ignác. = Zenészeti Lapok, 1861. 4. sz.
*ÁBRÁNYI Kornél: A magyar zene a 19. században. Bp., 1900.
+
*ÁBRÁNYI Kornél: A magyar zene a 19. században. Budapest, 1900.
 
*HORVÁTH Elek: Történeti emlékhelyeink. = Pápai Hírlap, 1937. 25. sz.
 
*HORVÁTH Elek: Történeti emlékhelyeink. = Pápai Hírlap, 1937. 25. sz.
*LESZLER József: Nótakedvelőknek. Bp., 1986.
+
*LESZLER József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986.
  
 
[[Category:Életrajzok]]
 
[[Category:Életrajzok]]

A lap jelenlegi, 2016. április 30., 18:45-kori változata

Frank Ignac.jpg

FRANK Ignác, Szabadi Frank (Pápa, 1825. december 14. – Máriabesnyő, 1876) zeneszerző.

Élete

Zenei őstehetség, aki mérnöki pályára készült, majd a Pápai Református Kollégium, rövid ideig a bécsi konzervatórium növendéke is volt. Tanulmányait megszakítva beutazta Európát és Észak-Afrikát. A sza-badságharcban főhadnagyként vett részt, később atyja vendéglőjét vette át Pápán. 1860–1863-as években díjmentesen a pápai kollégiumi ifjúságot tanította zenére, a cigányokat pedig hangjegyolvasásra. 1963-ban zenei körutat tett Magyarországon, bemutatta a hangbalomnak nevezett hangszert (húros harmóniumot), majd Budapesten telepedett le. 1865-ben zeneműkedvelő társulatot, 1869-ben pedig 8 tagból álló daltársulatot szervezett, a Zenészeti Lapokban pedig operettekre és színművekre hirdetett pályázatot. A híres Komlókert Vendéglő bérlőjeként hozzájárult Pest magyarosításához. Magyar dalárdákat is felléptetett, nem zárkózott el politikai rendezvényektől sem. Élete végén a besnyői klastromban élt. Korának népszerű zeneszerzője volt. Főképpen magyar népdalokat, csárdászenét, cimbalomdarabokat komponált. Zenéjére dalolják Petőfi Befordultam a konyhába c. versét. Nótái még: Nem loptam én életembe, – Nagy a feje, búsuljon a ló. Ismertebb csárdásai: Lujza, – Kemenesi, – Korhely, (1859). – Plevna vagy török-magyar indulóját (1877) Massenet hangszerelte és Liszt Ferenc is felhasználta. Szabad gondolatok c. sorozatát Mosonyi Mihály írta át és adta ki.

Irodalom

  • MOSONYI Mihály: Frank Ignác. = Zenészeti Lapok, 1861. 4. sz.
  • ÁBRÁNYI Kornél: A magyar zene a 19. században. Budapest, 1900.
  • HORVÁTH Elek: Történeti emlékhelyeink. = Pápai Hírlap, 1937. 25. sz.
  • LESZLER József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986.