„Vidovszky Béla” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb VIDOVSZKY Béla (Gyoma, 1883. júl. 2.–Budapest, 1973. febr. 6.) festőművész. =Élete= 1902-től a Budapesti Mintarajziskolába...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Vidovszky_Bela.jpg|200px|thumb]] |
| − | VIDOVSZKY Béla (Gyoma, 1883. | + | VIDOVSZKY Béla (Gyoma, 1883. július 2. – Budapest, 1973. február 6.) festőművész. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *DÉVÉNYI Iván: In memoriam | + | *DÉVÉNYI Iván: In memoriam Vidovszky Béla. = Művészet, 1973. 3. sz. |
| − | *LÁNG Miklós: A sokoldalú festőművész. | + | *LÁNG Miklós: A sokoldalú festőművész. Vidovszky Béla (1883–1973). = Horizont, 1983. 3. sz. |
[[Category:Életrajzok]] | [[Category:Életrajzok]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. május 4., 17:06-kori változata
VIDOVSZKY Béla (Gyoma, 1883. július 2. – Budapest, 1973. február 6.) festőművész.
Élete
1902-től a Budapesti Mintarajziskolában Révész Imre és Edvi Illés Aladár voltak mesterei. 1906-ban szerzett rajztanári oklevelet, majd állami ösztöndíjasként Ferenczy Károlynál folytatta tanulmányait. Az 1908–1911-es években először Münchenben, később Párizsban dolgozott. Hazatérte után a Szolnoki Művésztelepen festett tájképei országszerte ismertté tették nevét. 1920-ban a Szinyei Társaság egyik alapító tagja, 1924-ben Budapesten telepedett le. Sokat járt külföldön. Műveit a barbizoniak és a nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi. Mindenek előtt tájképeket és életképeket alkotott. Egyesek a Balaton festőjének is nevezik, hiszen a magyar tenger környékéről 168 képet festett. Sümeg, Szigliget és Tihany több tucat képét ihlette. 1961-ben a Csók István Galériában volt gyűjteményes kiállítása, a bemutatott művekből tizenöt a Balaton északi partját ábrázolja. A sümegi templomban festett képe a Vatikánba került.
Irodalom
- DÉVÉNYI Iván: In memoriam Vidovszky Béla. = Művészet, 1973. 3. sz.
- LÁNG Miklós: A sokoldalú festőművész. Vidovszky Béla (1883–1973). = Horizont, 1983. 3. sz.
