„Edvi Illés Pál” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb EDVI Illés Pál (Réti, 1793. jún. 29.-Bp., 1871. jún. 22.) ev. lelkész, költő, pedagógiai író. =Élete= Tanulmányait itt...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Edvi_Illes_Pal.jpg|200px|thumb]] |
| − | EDVI Illés Pál (Réti, 1793. | + | EDVI Illés Pál (Réti, 1793. június 29. - Budapest, 1871. június 22.) ev. lelkész, költő, pedagógiai író. |
=Élete= | =Élete= | ||
| − | Tanulmányait itthon és külföldön is elvégezvén több előkelő családnál nevelősködött. 1815-től a jénai egyetem hallgatója. Először segédlelkész Rétiben, azután segesdi, 1823 és 1831 között vanyolai lelkész. Itt tanította Vajda Pétert. Vanyoláról Dömölkre ment, tíz év múlva pedig a Kemesaljai Egyházmegye esperese. 1845-től 1852-ig a pápai ev. esperesi kerület esperese. 1863-ban megvakult, lemondott hivataláról és Pestre költözött. 1835-től az MTA levelező tagja. Munkáinak nagyobb része az egyházi, és a pedagógiai irodalom körébe tartozik, az ifjúság és a nép vallásos nevelésére irányul. A népköltészetet a nemzeti költészet megújuló mintájának tartotta, sürgette az eredeti népköltők megjelenését. Szorgalmazta a népdalok, népszokások, néphagyományok gyűjtését. Kéziratban maradt a szabadságharc és az abszolutizmus éveiről írt négy kötet Dömölki krónika. Vanyolán az | + | Tanulmányait itthon és külföldön is elvégezvén több előkelő családnál nevelősködött. 1815-től a jénai egyetem hallgatója. Először segédlelkész Rétiben, azután segesdi, 1823 és 1831 között vanyolai lelkész. Itt tanította Vajda Pétert. Vanyoláról Dömölkre ment, tíz év múlva pedig a Kemesaljai Egyházmegye esperese. 1845-től 1852-ig a pápai ev. esperesi kerület esperese. 1863-ban megvakult, lemondott hivataláról és Pestre költözött. 1835-től az MTA levelező tagja. Munkáinak nagyobb része az egyházi, és a pedagógiai irodalom körébe tartozik, az ifjúság és a nép vallásos nevelésére irányul. A népköltészetet a nemzeti költészet megújuló mintájának tartotta, sürgette az eredeti népköltők megjelenését. Szorgalmazta a népdalok, népszokások, néphagyományok gyűjtését. Kéziratban maradt a szabadságharc és az abszolutizmus éveiről írt négy kötet Dömölki krónika. Vanyolán az evangélikus templomban tábla őrzi emlékét. |
==Művei== | ==Művei== | ||
*Vallási türelem példáji. Pest, 1826. | *Vallási türelem példáji. Pest, 1826. | ||
| − | *Ékes házi oltár, vagyis verses imádságok | + | *Ékes házi oltár, vagyis verses imádságok evangélikus keresztények számára. Pest, 1832. |
*Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a legszükségesebb tudományok összessége...Pest, 1837. | *Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a legszükségesebb tudományok összessége...Pest, 1837. | ||
*A keresztyén abcze. Pest, 1939. | *A keresztyén abcze. Pest, 1939. | ||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *VÖRÖS Károly: Kemenesalja 1848-1849. ( | + | *VÖRÖS Károly: Kemenesalja 1848-1849. (Edvi Illés Pál emlékiratai.) = Vasi Szemle, 1964. |
| − | *DÉVÉNYI József: | + | *DÉVÉNYI József: Edvi Illés Pál vanyolai munkásságnak méltatása. = Honismereti Tanulmányok. Pápa, 1970. |
| − | *PÁNDI Pál: “Kísértetjárás” Magyarországon. 1-2. Köt. | + | *PÁNDI Pál: “Kísértetjárás” Magyarországon. 1-2. Köt. Budapest, 1972. |
| − | *FENYŐ István: Az irodalom respublikájáért. | + | *FENYŐ István: Az irodalom respublikájáért. Budapest, 1976. |
| − | *SZABÓ Géza: Emlékezés | + | *SZABÓ Géza: Emlékezés Edvi Illés Pálra. = Megy. Ped. Körk. 1993. 4. sz. |
| − | *SZABÓ Géza: A közügyek szolgálója. Százhuszonöt esztendeje hunyt el | + | *SZABÓ Géza: A közügyek szolgálója. Százhuszonöt esztendeje hunyt el Edvi Illés Pál író és pedagógus. = Napló, 1996. július 6. |
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. május 24., 15:05-kori változata
EDVI Illés Pál (Réti, 1793. június 29. - Budapest, 1871. június 22.) ev. lelkész, költő, pedagógiai író.
Élete
Tanulmányait itthon és külföldön is elvégezvén több előkelő családnál nevelősködött. 1815-től a jénai egyetem hallgatója. Először segédlelkész Rétiben, azután segesdi, 1823 és 1831 között vanyolai lelkész. Itt tanította Vajda Pétert. Vanyoláról Dömölkre ment, tíz év múlva pedig a Kemesaljai Egyházmegye esperese. 1845-től 1852-ig a pápai ev. esperesi kerület esperese. 1863-ban megvakult, lemondott hivataláról és Pestre költözött. 1835-től az MTA levelező tagja. Munkáinak nagyobb része az egyházi, és a pedagógiai irodalom körébe tartozik, az ifjúság és a nép vallásos nevelésére irányul. A népköltészetet a nemzeti költészet megújuló mintájának tartotta, sürgette az eredeti népköltők megjelenését. Szorgalmazta a népdalok, népszokások, néphagyományok gyűjtését. Kéziratban maradt a szabadságharc és az abszolutizmus éveiről írt négy kötet Dömölki krónika. Vanyolán az evangélikus templomban tábla őrzi emlékét.
Művei
- Vallási türelem példáji. Pest, 1826.
- Ékes házi oltár, vagyis verses imádságok evangélikus keresztények számára. Pest, 1832.
- Első oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a legszükségesebb tudományok összessége...Pest, 1837.
- A keresztyén abcze. Pest, 1939.
- Elszórt költészetei. Pest, 1853.
Irodalom
- VÖRÖS Károly: Kemenesalja 1848-1849. (Edvi Illés Pál emlékiratai.) = Vasi Szemle, 1964.
- DÉVÉNYI József: Edvi Illés Pál vanyolai munkásságnak méltatása. = Honismereti Tanulmányok. Pápa, 1970.
- PÁNDI Pál: “Kísértetjárás” Magyarországon. 1-2. Köt. Budapest, 1972.
- FENYŐ István: Az irodalom respublikájáért. Budapest, 1976.
- SZABÓ Géza: Emlékezés Edvi Illés Pálra. = Megy. Ped. Körk. 1993. 4. sz.
- SZABÓ Géza: A közügyek szolgálója. Százhuszonöt esztendeje hunyt el Edvi Illés Pál író és pedagógus. = Napló, 1996. július 6.
