„Kralovánszky Alán” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
25. sor: 25. sor:
 
*RAINER Pál: Im memoriam Kralovánszky Alán. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19–20. 1993–1994. Veszprém, 1994.  
 
*RAINER Pál: Im memoriam Kralovánszky Alán. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19–20. 1993–1994. Veszprém, 1994.  
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. június 25., 16:15-kori változata

KRALOVANSZKY Alan.jpg

KRALOVÁNSZKY Alán (Budapest, 1929. november 13. – Budapest, 1993. október 7.) történész, muzeológus, régész.

Élete

A Budapesti Érseki Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. 1955-ben a budapesti tudományegyetem régészet szakán szerzett diplomát, majd két évig a debreceni Déri Múzeumban dolgozott. 1957-ben a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatójának nevezték ki. Az év végén koholt vádak alapján nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1958 és 1962 között a Magyar Nemzeti Múzeumban, az MTA Régészeti Intézetében, és a székesfehérvári múzeumban szak-, illetve segédmunkás. 1962-től 1964-ig a Mezőgazdasági Múzeumban régész, majd 1973-ig Székesfehérváron az István Király Múzeumban régész, tudományos titkár, később osztályvezető. 1974-től 1982-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeumban először igazgató, majd tudományos főmunkatárs. 1983-tól haláláig a Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárának főosztályvezetője és 1993-ban néhány hónapig főigazgatója. Fő kutatási területei a magyar honfoglalás és államalapítás korának régészete, a régészeti-antropológiai rekonstrukció módszertana és a középkori magyar várostörténet. Kimagasló eredményekre a székesfehérvári koronázó templomnál és a középkori városrészeknél, valamint a veszprémi várban (székesegyház, Gizella-kápolna stb.) folytatott ásatásai és kutatásai vezettek. Az 1989–1992 közötti években a budapesti Új Köztemető négy parcellájában régészeti módszerekkel ő exhumálta az 50-es évek és az 1956-os forradalom 65 áldozatát, köztük Brusznyai Árpádot. Mintegy száz publikációja jelent meg. – Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van.

Művei

  • Adatok az un. S-végű hajkarika etnikumjelző szerepéhez. = Archeológiai Értesítő, 1956.
  • A Közép-Dunamedence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. (Társszerző.) = Régészeti Tanulmányok. 2. Budapest, 1962.
  • Székesfehérvár X–XI. századi településtörténeti kérdései. = Székesfehérvár Évszázadai. 1. Köt. Székesfehérvár, 1967.
  • Baukunsthistorische Algeben zur Frage des vierapsidalen Kirchentyps in Ungarn. = Folia Archeologica, 1964.
  • A veszprémi és a zirci templomok kutatásának újabb eredményei. = Középkori régészeti kutatásunk újabb eredményei és időszerű feladatai. Budapest, 1985.
  • Veszprém. (Társszerző.) Budapest, 1983.
  • Veszprém, Gizella kápolna. Budapest, 1986.
  • Székesfehérvár. Nemzeti emlékhely. Királyi bazilika. 1–2. Köt. Budapest, 1988.
  • Szent István király székesfehérvári sírjának és kultuszhelyének kérdése. = Szent István és kora. Budapest, 1988.
  • The settlement history of Veszprém and Székesfehérvár in the Middle Ages. Towns in medicval Hungary. Budapest, 1990.

Irodalom

  • S. LACKOVITS Emőke: Dr. Kralovánszky Alán régész emlékezete. = Veszprémi Szemle, 1994. május.
  • RAINER Pál: Im memoriam Kralovánszky Alán. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19–20. 1993–1994. Veszprém, 1994.