„Sziklay János” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb SZIKLAY János, 1895-ig Frömmel János (Veszprém, 1857. ápr. 2.–Budapest, 1945. nov. 27.) író, újságíró. =Élete= Kö...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Sziklay_Janos_1857.jpg|200px|thumb]] |
− | SZIKLAY János, 1895-ig Frömmel János (Veszprém, 1857. | + | SZIKLAY János, 1895-ig Frömmel János (Veszprém, 1857. április 2. – Budapest, 1945. november 27.) író, újságíró. |
=Élete= | =Élete= | ||
23. sor: | 23. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
− | *VÁTH János: | + | *VÁTH János: Sziklay János. = Balatoni emberek. Balatonfüred, 1920. |
− | *BRISITS Frigyes: | + | *BRISITS Frigyes: Sziklay János írói egyénisége. Budapest, 1927. |
*Veszprémmegyei fejek. Veszprém, 1929. | *Veszprémmegyei fejek. Veszprém, 1929. | ||
− | *MARGITTAY Rikárd: | + | *MARGITTAY Rikárd: Sziklay János. = Balaton, tájak, emberek. Budapest, 1943. |
− | *ÁCS Anna: | + | *ÁCS Anna: Sziklay János. = Veszprémi Szemle,1995. 1. sz. |
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. július 1., 17:01-kori változata
SZIKLAY János, 1895-ig Frömmel János (Veszprém, 1857. április 2. – Budapest, 1945. november 27.) író, újságíró.
Élete
Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Székesfehérvárott és Pozsonyban folytatta. Az egyetemet Budapesten végezte és 1884-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Később újságíró Pozsonyban majd Budapesten jelentős fővárosi lapok munkatársa, több hírlapírói egylet vezető tisztségviselője. 1878–1879-ben a Felvidék szerkesztője. 1884-től színházi tudósító. Közel harminc szépirodalmi mű szerzője és számottevő műfordítói munkássága is. Részt vett a Magyarország vármegyéi és városai monográfia-sorozat, valamint a Révai Nagy Lexikona szerkesztésében, mindkettőnek szócikkírója is. Szerkesztette a Katolikus Magyarország c. reprezentatív kötetet, Kiss Jánossal együtt Ő az egyháztörténeti rész szerzője. A Balaton kultuszának fáradhatatlan harcosa, a Balaton Egylet egyik alapítója, 1883 és 1893 között titkára. 1893-ban a nagy veszprémi tűzvész alkalmából országos segítő akciót kezdeményezett. E célból szerkesztette a Május c. albumot is. Megírta a magyar népszínmű történetét. Szépirodalmi alkotásai között több veszprémi vonatkozású rajza, elbeszélése és egy regénye: A testvérek, említésre méltó. Életművéből elsősorban a művelődéstörténeti vonatkozásúak a jelentősek. Veszprém és Zala megyék művelődéstörténetét bemutató alkotásai további kutatások jelentős forrásai. Budapesten a Farkasréti temetőben díszsírhelyen nyugszik. 1925-ben, szülővárosában utcát neveztek el róla, tábla őrzi emlékét.
Művei
- Egy trón veszedelme. (regény) Pozsony, 1877.
- Apa és leánya. 1–3. Köt. (regény) Budapest, 1880.
- Blaha Lujza. (tanulmány) Budapest, 1882.
- A méltóságos asszony. (regény) Budapest, 1882.
- Kisfaludy Sándor szülőhelyén. = Főv. L, 1884.
- Szép Balaton mellől. (elbeszélés) 1884.
- Az Aranyember balatonparti kastélya. = Pesti Napló, 1884.
- A Balaton és vidéke. Budapest, 1890.
- A Balaton bibliográfiája. Veszprém, 1904.
- Veszprém város az irodalomban és a művészetben. Veszprém, 1931.
- Dunántúli kultúrmunkások. (A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban.) Budapest, 1941.
Irodalom
- VÁTH János: Sziklay János. = Balatoni emberek. Balatonfüred, 1920.
- BRISITS Frigyes: Sziklay János írói egyénisége. Budapest, 1927.
- Veszprémmegyei fejek. Veszprém, 1929.
- MARGITTAY Rikárd: Sziklay János. = Balaton, tájak, emberek. Budapest, 1943.
- ÁCS Anna: Sziklay János. = Veszprémi Szemle,1995. 1. sz.