A lap jelenlegi, 2016. augusztus 12., 18:43-kori változata

(Budapest, 1882. november 1. - Budapest, 1954. szeptember 14.) hadtörténész, katonatiszt.

Élete

Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, nagybátyja Aggházy Gyula festőművész. A Ludovika Akadémia elvégzése (1901) után 1914-ig gyalogos honvéd csapattiszt, 1901 és 1905 között Veszprémben. Az 1. világháború elején szerb hadifogságba esett, 1916-ban onnan kiszabadulva a Honvédelmi Minisztériumban levéltárnok. Nevéhez fűződik a Hadtörténeti Múzeumnak 1918-ban történt megalapítása, amelynek először igazgatóhelyettese, 1937-től igazgatója. Részt vett a Hadimúzeumi Lapok és a História szerkesztésében. Tanulmányaiban a török idők, az 1848-1849. évi szabadságharc és az 1. világháború hadtörténetével foglalkozott. Ludovikás korában autodidakta régészként tevékenykedett, veszprémi csapatszolgálata idején Laczkó Dezső mellett segédkezett, Budapestre helyezés után részt vett a római hadiutak és a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Verseket és elbeszéléseket is írt. A História (1928-1932), a Magyar Királyi Hadimúzeum Kiadványai és a Magyar Katonai Írók Köre első évkönyve 1924-1934 c. antológia szerkesztője.

Művei

• Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török-magyar-osztrák háború, különös tekintettel Kőszeg ostromára. Székesfehérvár, 1911.
• A világháború. (Társszerző.) Budapest, 1934.
• Vitézek albuma. Budapest, 1939.
• Budavár ostroma 1849-ben. Budapest, 2001.

Külső hivatkozás

Hadi emlékeink tárháza