„A két Molnár villa (I. rész)” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> <br> Véghely Dezső alispán nevét bizonyára sokan ismerik, mint Almádi alapító atyáinak egyikét, aki nagyon sokat ...”) |
a |
||
| (6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
<br> Véghely Dezső alispán nevét bizonyára sokan ismerik, mint Almádi alapító atyáinak egyikét, aki nagyon sokat tett a település felvirágoztatása érdekében. Egykori nyaralója, amelyik egy jelentős szőlőbirtokon helyezkedett el, általa épített formában ma is ál, a Ramada Szállodához tartozóan. A Véghely villáról és Véghely Dezsőről szóló részletes ismertetések az Új Almádi Újság 1996/IV. és 1997/IV számaiban jelentek meg. | <br> Véghely Dezső alispán nevét bizonyára sokan ismerik, mint Almádi alapító atyáinak egyikét, aki nagyon sokat tett a település felvirágoztatása érdekében. Egykori nyaralója, amelyik egy jelentős szőlőbirtokon helyezkedett el, általa épített formában ma is ál, a Ramada Szállodához tartozóan. A Véghely villáról és Véghely Dezsőről szóló részletes ismertetések az Új Almádi Újság 1996/IV. és 1997/IV számaiban jelentek meg. | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:1858_terkep_molnar_villa.jpg|thumb|1858. évi térkép részlete]] |
Kevesen tudják, hogy Véghely Dezső 1884-ben történt almádi megtelepedése után a család egyéb tagjai is építkeztek Almádiban. Véghely Dezsőné született Molnár Julianna testvérei, Molnár Lajos és Molnár Béla is nyaraló tulajdonnal rendelkeztek. Innen származik az „alsó Molnár-villa” és a „felső Molnár-villa” elnevezés, illetve megkülönböztetés. Tekintsük át röviden a két épület történetét, kiindulva az 1858. évi kataszteri felmérés jegyzőkönyveiből, valamint a hozzá tartozó térképekből. | Kevesen tudják, hogy Véghely Dezső 1884-ben történt almádi megtelepedése után a család egyéb tagjai is építkeztek Almádiban. Véghely Dezsőné született Molnár Julianna testvérei, Molnár Lajos és Molnár Béla is nyaraló tulajdonnal rendelkeztek. Innen származik az „alsó Molnár-villa” és a „felső Molnár-villa” elnevezés, illetve megkülönböztetés. Tekintsük át röviden a két épület történetét, kiindulva az 1858. évi kataszteri felmérés jegyzőkönyveiből, valamint a hozzá tartozó térképekből. | ||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
1907. március 6-i telekkönyvi adat értelmében a gyerekeik (szám szerint hat) örökölték a birtokot, amely ugyan megosztva, de ma is a család leszármazottainak birtokában van. | 1907. március 6-i telekkönyvi adat értelmében a gyerekeik (szám szerint hat) örökölték a birtokot, amely ugyan megosztva, de ma is a család leszármazottainak birtokában van. | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:1923_terkep_molnar_villa.jpg|thumb|left|1923. évi térkép részlete]] |
A telekkönyvbe nem jegyezték be az épület építésének időpontját, ami akkoriban pedig gyakorlat volt. Erre vonatkozóan Véghely Dezső (alispán fia) naplószerű visszaemlékezése ad támpontot. E szerint ''Lajos bácsi húzhatott anyámékhoz, mert amint Almádiban szüleim megtelepedtek, oda jöttek ők is nyaralni, először bérbe, majd megvették a Fenyő nevű vörösberényi paraszttól a telküket és építettek rá Lajos bácsi tervei szerint, — aki ekkor már semmit sem látott — egy kényelmes nyári lakot.'' | A telekkönyvbe nem jegyezték be az épület építésének időpontját, ami akkoriban pedig gyakorlat volt. Erre vonatkozóan Véghely Dezső (alispán fia) naplószerű visszaemlékezése ad támpontot. E szerint ''Lajos bácsi húzhatott anyámékhoz, mert amint Almádiban szüleim megtelepedtek, oda jöttek ők is nyaralni, először bérbe, majd megvették a Fenyő nevű vörösberényi paraszttól a telküket és építettek rá Lajos bácsi tervei szerint, — aki ekkor már semmit sem látott — egy kényelmes nyári lakot.'' | ||
Akkori szokások szerint a telek megvétele után, 1-2 éven belül építettek rá épületet. Ezt figyelembe véve a nyaraló építési ideje 1890-9l-re tehető. Az épület fő dimenzióit tekintve, ma is áll, a Bajcsy-Zsilinszky 9. szám alatt. A korra jellemző faszerkezetű verandát sajnos beépítették, egyéb belső átalakítások mellett. | Akkori szokások szerint a telek megvétele után, 1-2 éven belül építettek rá épületet. Ezt figyelembe véve a nyaraló építési ideje 1890-9l-re tehető. Az épület fő dimenzióit tekintve, ma is áll, a Bajcsy-Zsilinszky 9. szám alatt. A korra jellemző faszerkezetű verandát sajnos beépítették, egyéb belső átalakítások mellett. | ||
| + | |||
| + | ==Kapcsolódó cikkek== | ||
| + | *[[A két Molnár villa (II. rész)]] | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
| − | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2007. (19. évf.) 10. sz. 7. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> 2007. (19. évf.) 10. sz. 7. p. |
| + | |||
| + | ==Külső hivatkozás== | ||
| + | <references/> | ||
| − | [[Category: | + | {{DEFAULTSORT:Ket Molnar villa 1.}} |
| − | [[Category: | + | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] |
| + | [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. augusztus 30., 14:51-kori változata
Véghely Dezső alispán nevét bizonyára sokan ismerik, mint Almádi alapító atyáinak egyikét, aki nagyon sokat tett a település felvirágoztatása érdekében. Egykori nyaralója, amelyik egy jelentős szőlőbirtokon helyezkedett el, általa épített formában ma is ál, a Ramada Szállodához tartozóan. A Véghely villáról és Véghely Dezsőről szóló részletes ismertetések az Új Almádi Újság 1996/IV. és 1997/IV számaiban jelentek meg.
Kevesen tudják, hogy Véghely Dezső 1884-ben történt almádi megtelepedése után a család egyéb tagjai is építkeztek Almádiban. Véghely Dezsőné született Molnár Julianna testvérei, Molnár Lajos és Molnár Béla is nyaraló tulajdonnal rendelkeztek. Innen származik az „alsó Molnár-villa” és a „felső Molnár-villa” elnevezés, illetve megkülönböztetés. Tekintsük át röviden a két épület történetét, kiindulva az 1858. évi kataszteri felmérés jegyzőkönyveiből, valamint a hozzá tartozó térképekből.
Alsó Molnár villa, 1858 évi adatok.
Birtokos: Rostási Sándor földműves és felesége, Varjas Erzsébet.
Birtok részei:
| 4103 hrsz. rét gyümölcsfákkal | 258 n.öl |
| 4104 hrsz. rét | 69 n.öl |
| 4105 hrsz. szőlő gyümölcsfákkal, pincével | 1507 n.öl |
| Összesen: 1 katasztrális hold | 234 négyszögöl |
1872. október 7-i bejegyzés szerint 225 osztrák értékű forintért megvette Fenyő József vörösberényi lakos. Birtok állása: szőlő pincével, 1 k.hold 219 n. öl. A birtok területe időközbeni kiigazítás folytán 15 n.öllel csökkent.
1889. augusztus 16-i bejegyzés szerint 520 o.é. forintért Molnár Lajosné született Kenessey Eszter megvette a birtokot.
1907. március 6-i telekkönyvi adat értelmében a gyerekeik (szám szerint hat) örökölték a birtokot, amely ugyan megosztva, de ma is a család leszármazottainak birtokában van.
A telekkönyvbe nem jegyezték be az épület építésének időpontját, ami akkoriban pedig gyakorlat volt. Erre vonatkozóan Véghely Dezső (alispán fia) naplószerű visszaemlékezése ad támpontot. E szerint Lajos bácsi húzhatott anyámékhoz, mert amint Almádiban szüleim megtelepedtek, oda jöttek ők is nyaralni, először bérbe, majd megvették a Fenyő nevű vörösberényi paraszttól a telküket és építettek rá Lajos bácsi tervei szerint, — aki ekkor már semmit sem látott — egy kényelmes nyári lakot.
Akkori szokások szerint a telek megvétele után, 1-2 éven belül építettek rá épületet. Ezt figyelembe véve a nyaraló építési ideje 1890-9l-re tehető. Az épület fő dimenzióit tekintve, ma is áll, a Bajcsy-Zsilinszky 9. szám alatt. A korra jellemző faszerkezetű verandát sajnos beépítették, egyéb belső átalakítások mellett.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2007. (19. évf.) 10. sz. 7. p.
