„Döbrentei Gábor” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb DÖBRENTEI Gábor (Nagyszőlős [Somlószőlős], 1785. dec. 1.-Buda, 1851. márc. 28.) költő, szerkesztő, műfordító. =Élete...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Döbrentei_Gábor.jpg|thumb]]
+
[[Image:Dobrentei_Gabor.jpg|200px|thumb]]
  
DÖBRENTEI Gábor (Nagyszőlős [Somlószőlős], 1785. dec. 1.-Buda, 1851. márc. 28.) költő, szerkesztő, műfordító.
+
DÖBRENTEI Gábor (Nagyszőlős [Somlószőlős], 1785. december 1. - Buda, 1851. március 28.) költő, szerkesztő, műfordító.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
17. sor: 17. sor:
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
*JANCSÓ Elemér: ~ élete és munkássága. Kolozsvár, 1944.
+
*JANCSÓ Elemér: Döbrentei Gábor élete és munkássága. Kolozsvár, 1944.
*KRISTÓF György: ~ szerkesztői tevékenységéhez. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1910. 4. sz .
+
*KRISTÓF György: Döbrentei Gábor szerkesztői tevékenységéhez. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1910. 4. sz .
 
*GORIUPP Alice: ~ nyelvújítása. Bp., 1916.
 
*GORIUPP Alice: ~ nyelvújítása. Bp., 1916.
*LENGYEL Imre: Váradi Szabó János és ~. Debrecen, 1967.
+
*LENGYEL Imre: Váradi Szabó János és Döbrentei Gábor. Debrecen, 1967.
  
 
{{DEFAULTSORT:Dobrentei Gabor}}
 
{{DEFAULTSORT:Dobrentei Gabor}}
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. augusztus 30., 19:09-kori változata

Dobrentei Gabor.jpg

DÖBRENTEI Gábor (Nagyszőlős [Somlószőlős], 1785. december 1. - Buda, 1851. március 28.) költő, szerkesztő, műfordító.

Élete

Pápán, Sopronban és külföldön is tanult. A Diákok Magyar Társaságának 1801-től tagja, majd könyvtárosa, 1803-1805-ben titoknoka. Első versei a társaság kiadványában jelentek meg. Több nyugati egyetemen a legkülönfélébb témákban hallgatott előadásokat, közben francia, olasz és angol nyelvet tanult. Kazinczy ajánlására 1806-ban, Erdélyben nevelői állást vállalt, (Gyulay Lajos nevelője volt). Megismerkedett az erdélyi szellemi élet jelesebb képviselőivel, akik támogatták folyóirat-szerkesztési elképzeléseit. 1813-ban megindította, és 1818-ig szerkesztette az Erdélyi Múzeum c. szépirodalmi kritikai lapot. 1817-ben Marosvásárhelyre ment, ott elvégezte a jogot, utána Hunyad vármegye táblabírájává választották. 1820-ban Pesten telepedett le, megismerkedett Széchenyi Istvánnal és részt vett a Magyar Tudós Társaság megszervezésében. 1831-ben az Akadémia első titkárává választották. Az irodalomban nagy ügybuzgalommal, de kevesebb tehetséggel alkotott, Shakespeare-t fordított. Egyike volt a magyar ifjúsági irodalom megteremtőinek. Somlószőlősön a Kossuth L. u. 107. sz. ház előtt áll bronzból készült mellszobra, Lessenyei Mária alkotása.

Művei

  • Pali és Minka olvasni tanul. Pest, 1829.
  • Kis Gyula könyve. Pest, 1829.
  • Charaktert festő s elmés mulatságos anekdoták. Pest, 1827.
  • Shakespeare remekei. (ford.) Pest, 1830.
  • Huszárdalok. Buda, 1847.

Irodalom

  • JANCSÓ Elemér: Döbrentei Gábor élete és munkássága. Kolozsvár, 1944.
  • KRISTÓF György: Döbrentei Gábor szerkesztői tevékenységéhez. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1910. 4. sz .
  • GORIUPP Alice: ~ nyelvújítása. Bp., 1916.
  • LENGYEL Imre: Váradi Szabó János és Döbrentei Gábor. Debrecen, 1967.