„Linczmajer György” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb LINCZMAJER György (Vp., 1901. ápr. 21.–Vp., 1956. aug. 28.) építészmérnök. =Élete= Több generációs kőműves család...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Linczmajer_Gyorgy.jpg|200px|thumb]] |
| − | LINCZMAJER György ( | + | LINCZMAJER György (Veszprém, 1901. április 21. – Veszprém, 1956. augusztus 28.) építészmérnök. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Több generációs kőműves családban született. 1920-ban a Veszprémi Piarista Gimnáziumban érettségizett. 1926-ban a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Építészmérnöki tevékenységét Veszprémben végezte. Erdélyi Ignác mérnök és építőmester mellett szerezte meg a kötelező szakmai gyakorlatot, majd 1930-ban önálló építési vállalkozást alapított. Alkotásai közül a legjelentősebbek: az 1935-ben épült Bakonyi Ház, valamint az 1937–1938-ban, Kapuváry Gusztávval közösen épített Szent Margit-templom. 1939-ben építette a volt, lerombolt Egyházmegyei Könyvnyomda épületét a mai Szabadság téren, a MÁV-külső pályaudvar kiértékelő központját, a vasútállomással szemben lévő postahivatal épületét, valamint a Magyar Nemzeti Bank három munkáslaktanyáját. 1941-ben tervei szerint épült a Kossuth utcai evangélikus elemi iskola. Fiatal korában jól rajzolt és festett. Érdeklődési körébe tartozott még a rádiózás, a fotózás, már az 1920-as években detektoros rádiót épített, díjat nyert fényképével. 1945 és 1947 között szovjet hadifogságban volt. 1948-ban egyik alapítója a Veszprémi Építőipari Szövetkezetnek, a Veszprémi Magasépítő Nemzeti Vállalat (később: Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat VÁÉV) jogelődjének, ahol először főmérnökként, majd tervezőmérnökként dolgozott. 1996. augusztus 28-tól a Bakonyi Ház falán, Lovassy Klára által felavatott tábla őrzi emlékét – A veszprémi Dózsavárosi temetőben nyugszik. | Több generációs kőműves családban született. 1920-ban a Veszprémi Piarista Gimnáziumban érettségizett. 1926-ban a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Építészmérnöki tevékenységét Veszprémben végezte. Erdélyi Ignác mérnök és építőmester mellett szerezte meg a kötelező szakmai gyakorlatot, majd 1930-ban önálló építési vállalkozást alapított. Alkotásai közül a legjelentősebbek: az 1935-ben épült Bakonyi Ház, valamint az 1937–1938-ban, Kapuváry Gusztávval közösen épített Szent Margit-templom. 1939-ben építette a volt, lerombolt Egyházmegyei Könyvnyomda épületét a mai Szabadság téren, a MÁV-külső pályaudvar kiértékelő központját, a vasútállomással szemben lévő postahivatal épületét, valamint a Magyar Nemzeti Bank három munkáslaktanyáját. 1941-ben tervei szerint épült a Kossuth utcai evangélikus elemi iskola. Fiatal korában jól rajzolt és festett. Érdeklődési körébe tartozott még a rádiózás, a fotózás, már az 1920-as években detektoros rádiót épített, díjat nyert fényképével. 1945 és 1947 között szovjet hadifogságban volt. 1948-ban egyik alapítója a Veszprémi Építőipari Szövetkezetnek, a Veszprémi Magasépítő Nemzeti Vállalat (később: Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat VÁÉV) jogelődjének, ahol először főmérnökként, majd tervezőmérnökként dolgozott. 1996. augusztus 28-tól a Bakonyi Ház falán, Lovassy Klára által felavatott tábla őrzi emlékét – A veszprémi Dózsavárosi temetőben nyugszik. | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. október 15., 16:44-kori változata
LINCZMAJER György (Veszprém, 1901. április 21. – Veszprém, 1956. augusztus 28.) építészmérnök.
Élete
Több generációs kőműves családban született. 1920-ban a Veszprémi Piarista Gimnáziumban érettségizett. 1926-ban a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Építészmérnöki tevékenységét Veszprémben végezte. Erdélyi Ignác mérnök és építőmester mellett szerezte meg a kötelező szakmai gyakorlatot, majd 1930-ban önálló építési vállalkozást alapított. Alkotásai közül a legjelentősebbek: az 1935-ben épült Bakonyi Ház, valamint az 1937–1938-ban, Kapuváry Gusztávval közösen épített Szent Margit-templom. 1939-ben építette a volt, lerombolt Egyházmegyei Könyvnyomda épületét a mai Szabadság téren, a MÁV-külső pályaudvar kiértékelő központját, a vasútállomással szemben lévő postahivatal épületét, valamint a Magyar Nemzeti Bank három munkáslaktanyáját. 1941-ben tervei szerint épült a Kossuth utcai evangélikus elemi iskola. Fiatal korában jól rajzolt és festett. Érdeklődési körébe tartozott még a rádiózás, a fotózás, már az 1920-as években detektoros rádiót épített, díjat nyert fényképével. 1945 és 1947 között szovjet hadifogságban volt. 1948-ban egyik alapítója a Veszprémi Építőipari Szövetkezetnek, a Veszprémi Magasépítő Nemzeti Vállalat (később: Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat VÁÉV) jogelődjének, ahol először főmérnökként, majd tervezőmérnökként dolgozott. 1996. augusztus 28-tól a Bakonyi Ház falán, Lovassy Klára által felavatott tábla őrzi emlékét – A veszprémi Dózsavárosi temetőben nyugszik.
