„Kisfaludy Sándor” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb KISFALUDY Sándor, kisfaludi (Sümeg, 1772. szept. 27.–Sümeg, 1844. okt. 28.) költő. =Élete= Sümegen született, hat éves ...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Kisfaludy_Sandor.jpg|200px|thumb]] |
| − | KISFALUDY Sándor, kisfaludi (Sümeg, 1772. | + | KISFALUDY Sándor, kisfaludi (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) költő. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
| − | *Kisfaludy Sándor minden munkái. 1–8. Köt. | + | *Kisfaludy Sándor minden munkái. 1–8. Köt. Budapest, 1892–1893. |
*A Kesergő szerelem. | *A Kesergő szerelem. | ||
*A boldog szerelem. | *A boldog szerelem. | ||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
*Regék a magyar előidőkből. Buda, 1807. | *Regék a magyar előidőkből. Buda, 1807. | ||
*Eredeti magyar játékszín. Kun László. Az emberszívnek örvényei. Dárday-ház. A lelkes magyar lány. (sz.) Buda, 1825–1826. | *Eredeti magyar játékszín. Kun László. Az emberszívnek örvényei. Dárday-ház. A lelkes magyar lány. (sz.) Buda, 1825–1826. | ||
| − | *Kisfaludy Sándor ismeretlen levele a füredi színházról és írói hallgatásának okairól. = Középdunántúli Napló, 1958. | + | *Kisfaludy Sándor ismeretlen levele a füredi színházról és írói hallgatásának okairól. = Középdunántúli Napló, 1958. december 2. |
| − | *Napló és Francia fogságom. | + | *Napló és Francia fogságom. Budapest, 1962. |
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *CSÁSZÁR Elemér: | + | *CSÁSZÁR Elemér: Kisfaludy Sándor. Budapest, 1910. |
| − | *GÁLOS Rezső: Húsz év | + | *GÁLOS Rezső: Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái. Győr, 1931. |
| − | *KÉKY Lajos: A Dunántúl a két | + | *GÁLOS Rezső: Húsz év Kisfaludy Sándor életéből. Győr, 1931. |
| − | *HORVÁTH János: | + | *KÉKY Lajos: A Dunántúl a két Kisfaludy Sándor költészetében. = Keszthelyi Helikon. Keszthely, 1925. |
| − | *FENYŐ István: | + | *HORVÁTH János: Kisfaludy Sándor. Budapest, 1936. |
| − | *VARGHA Balázs: | + | *FENYŐ István: Kisfaludy Sándor. Budapest, 1961. |
| − | *LIPTÁK Gábor: A két Kisfaludy. | + | *VARGHA Balázs: Kisfaludy Sándor. = Beszélő tájak, Budapest, 1963. |
| − | *VÖRÖS Károly: | + | *LIPTÁK Gábor: A két Kisfaludy. Veszprém, 1969. |
| − | *FONAY Tibor: | + | *VÖRÖS Károly: Kisfaludy Sándor világa. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. 1986. Veszprém, 1987. |
| + | *FONAY Tibor: Kisfaludy Sándor. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989. | ||
*Kisfaludy Sándor. = Pannon Panteon 1. (Szerk.: KŐSZEGI Lajos.) Veszprém, 1990. | *Kisfaludy Sándor. = Pannon Panteon 1. (Szerk.: KŐSZEGI Lajos.) Veszprém, 1990. | ||
| − | *NAGY Imre: Nemzet és egyéniség. | + | *NAGY Imre: Nemzet és egyéniség. Budapest, 1993. |
*PRAZNOVSZKY Mihály: Két szerető szív a háborúban levélváltások alapján. Veszprém, 1992. | *PRAZNOVSZKY Mihály: Két szerető szív a háborúban levélváltások alapján. Veszprém, 1992. | ||
| − | *MIKLÓSI-SIKES Csaba: | + | *MIKLÓSI-SIKES Csaba: Kisfaludy Sándor erdélyi kapcsolatai. = Új Horizont, 1995. 1. sz. |
| − | *PRAZNOVSZKY MIHÁLY: | + | *PRAZNOVSZKY MIHÁLY: Kisfaludy Sándor szobrának felavatása Balatonfüreden. = Tájirodalom. Veszprém, 1996. |
| − | *ÁCS Anna: | + | *ÁCS Anna: Kisfaludy Sándor mint gazda. = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, 16. Veszprém, 1996. |
| − | *MIKLÓSI SIKES Csaba: | + | *MIKLÓSI SIKES Csaba: Kisfaludy Sándor és Erdély. = Somogy, 1997. 5. sz. |
| − | *PRAZNOVSZKY Mihály: | + | *PRAZNOVSZKY Mihály: Kisfaludy Sándor szobrának felállítása 1860-ban. = “A szellemdiadal ünnepei.” A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Budapest, 1998. |
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2017. május 3., 17:41-kori változata
KISFALUDY Sándor, kisfaludi (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) költő.
Élete
Sümegen született, hat éves korában családjával Tétre költözött. Győrben és Pozsonyban jogot tanult, majd a katonai pályát választotta. 1793–1796-os években a bécsi testőrség tagja. Részt vett a franciák elleni hadjáratban, fogságba esett. 1799-ben leszerelt, a következő évben feleségül vette Szegedy Rózát. Ötvös-pusztán, majd Kámban laktak, 1805-ben Sümegre költöztek, ahol haláláig élt. Bekapcsolódott a nyelvújítási harcba, majd Pápay Sámuel közvetítésével kibékült Kazinczyval. Részt vett a Keszthelyi Helikoni Ünnepségeken, kezdeményezője volt a Balatonfüredi Színház létrehozásának, 1830–1831-ben szervezi annak építését. (Megnyitották: 1831. július 2-án.) Szegedy Róza badacsonyi házában írta alkotásai jelentős részét. Az épület ma irodalmi emlékmúzeum. Kisfaludy Sándor badacsonyi présháza pedig ismert vendéglő. Művei a vidéki nemesi életmód idealizálását, a magyar nemesség múltba-fordulását, hősi életszemléletét tükrözik. Jelentős szerepet játszik költészetében a dunántúli táj, Csobánc, Tátika, Somló, Döbrönte, Szigliget vára is. Badacsonyban a két házon kívül a Szegedy Róza u. elején tábla őrzi emléküket. Balatonfüreden a Tagore-sétányon áll szobra, Vay Miklós alkotása. (Első szobrát, Züllich Rudolf alkotását 1860-ban avatták, de az nem felelt meg a várakozásoknak, így 1877-ben leplezték le a jelenleg is látható szobrot.) A Balatoni Panteonban emléktáblája látható, Füreden utca, valamint strand és üdülőtelep viseli nevét. Sümegen a Népkertben és a gimnáziumban látható Kisfaludy mellszobor, Gerenday Antal és R. Kiss Lenke alkotásai. Haláláig Sümegen élt. A városi temetőben lévő síremléken Kisfaludy mellszobrát Gerenday Antal, Szegedy Rózát ábrázoló plakettet Istók János készítette.
Művei
- Kisfaludy Sándor minden munkái. 1–8. Köt. Budapest, 1892–1893.
- A Kesergő szerelem.
- A boldog szerelem.
- Két szerető szívnek története.
- Regék a magyar előidőkből. Buda, 1807.
- Eredeti magyar játékszín. Kun László. Az emberszívnek örvényei. Dárday-ház. A lelkes magyar lány. (sz.) Buda, 1825–1826.
- Kisfaludy Sándor ismeretlen levele a füredi színházról és írói hallgatásának okairól. = Középdunántúli Napló, 1958. december 2.
- Napló és Francia fogságom. Budapest, 1962.
Irodalom
- CSÁSZÁR Elemér: Kisfaludy Sándor. Budapest, 1910.
- GÁLOS Rezső: Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái. Győr, 1931.
- GÁLOS Rezső: Húsz év Kisfaludy Sándor életéből. Győr, 1931.
- KÉKY Lajos: A Dunántúl a két Kisfaludy Sándor költészetében. = Keszthelyi Helikon. Keszthely, 1925.
- HORVÁTH János: Kisfaludy Sándor. Budapest, 1936.
- FENYŐ István: Kisfaludy Sándor. Budapest, 1961.
- VARGHA Balázs: Kisfaludy Sándor. = Beszélő tájak, Budapest, 1963.
- LIPTÁK Gábor: A két Kisfaludy. Veszprém, 1969.
- VÖRÖS Károly: Kisfaludy Sándor világa. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. 1986. Veszprém, 1987.
- FONAY Tibor: Kisfaludy Sándor. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.
- Kisfaludy Sándor. = Pannon Panteon 1. (Szerk.: KŐSZEGI Lajos.) Veszprém, 1990.
- NAGY Imre: Nemzet és egyéniség. Budapest, 1993.
- PRAZNOVSZKY Mihály: Két szerető szív a háborúban levélváltások alapján. Veszprém, 1992.
- MIKLÓSI-SIKES Csaba: Kisfaludy Sándor erdélyi kapcsolatai. = Új Horizont, 1995. 1. sz.
- PRAZNOVSZKY MIHÁLY: Kisfaludy Sándor szobrának felavatása Balatonfüreden. = Tájirodalom. Veszprém, 1996.
- ÁCS Anna: Kisfaludy Sándor mint gazda. = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, 16. Veszprém, 1996.
- MIKLÓSI SIKES Csaba: Kisfaludy Sándor és Erdély. = Somogy, 1997. 5. sz.
- PRAZNOVSZKY Mihály: Kisfaludy Sándor szobrának felállítása 1860-ban. = “A szellemdiadal ünnepei.” A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Budapest, 1998.
