„Id. Lóczy Lajos” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb LÓCZY Lajos, id., Lóczi Lajos (Pozsony, 1849. nov. 4.–Balatonfüred, 1920. máj. 13.) geológus, földrajzi író. Az MTA levelez...”)
 
a
1. sor: 1. sor:
[[Image:Lóczy_Lajos_id..jpg|thumb]]
+
[[Image:Loczy_Lajos_id.jpg|200px|thumb]]
  
 
LÓCZY Lajos, id., Lóczi Lajos (Pozsony, 1849. nov. 4.–Balatonfüred, 1920. máj. 13.) geológus, földrajzi író. Az MTA levelező tagja 1888-tól, rendes tagja 1901-től, tiszteletbeli tagja 1920-tól.
 
LÓCZY Lajos, id., Lóczi Lajos (Pozsony, 1849. nov. 4.–Balatonfüred, 1920. máj. 13.) geológus, földrajzi író. Az MTA levelező tagja 1888-tól, rendes tagja 1901-től, tiszteletbeli tagja 1920-tól.

A lap 2017. május 5., 16:52-kori változata

Loczy Lajos id.jpg

LÓCZY Lajos, id., Lóczi Lajos (Pozsony, 1849. nov. 4.–Balatonfüred, 1920. máj. 13.) geológus, földrajzi író. Az MTA levelező tagja 1888-tól, rendes tagja 1901-től, tiszteletbeli tagja 1920-tól.

Élete

Aradon, majd Zürichben tanult, 1874-ben mérnöki oklevelet szerzett. Hazatérve a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, 1877-től Széchenyi Bélával kelet-ázsiai expedícióban vett részt. 1889 és 1908 között a budapesti egyetemen tanított, 1900-tól 1914-ig a Földrajzi Társaság elnöke, 1908-ban kinevezték a Földtani Intézet igazgatójának, az intézményt 1919-ben helyettes államtitkárként irányította. A Kárpát Egyesület, a későbbi Magyar Turista Egyesület egyik alapítója. 1891-től a Balaton-bizottság elnöke. Életéből több mint két évtizedet a Balaton-kutatásnak szentelt. A Balaton tudományos tanulmányozása c. monográfia 32 kötetben jelent meg. A Balaton környékének geológiája c. művével az MTA nagyjutalmát nyerte. A Bakonnyal kapcsolatos tudományos kutatásai összekapcsolódnak a Balaton-felvidékkel. A Bakony földtani szerkezete c. tanulmánya 1910-ben, a Földtani Közlönyben jelent meg. Balatonfüreden a róla elnevezett gimnázium falán tábla és az intézmény előtt bronz mellszobra, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása áll. Sírköve a balatonarácsi református temetőben, emléktáblája a Balatoni Panteonban, a róla elnevezett barlang bejáratánál és Zircen a Bakonyi Panteonban van. A balatoni kutatásokat Csopakról irányította, ahol tábla őrzi emlékét. Utcát neveztek el róla Csopakon, Balatonfüreden és Veszprémben.

Művei

  • A khínai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása. Bp., 1886.
  • Gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai útjának tudományos eredményei 1877–1880. (Társszerző.) 1–3. Köt. Bp., 1890–1897.
  • A mennyei birodalom története. Bp., 1901.
  • A Balaton környékének geológiája. Bp., 1910–1916.

Irodalom

  • CHOLNOKY Jenő: ~. = Földrajzi Közlemények, 1920. 1–5. Füz.
  • ANTALFFY Gyula: A Himalájától a Balatonig. (r.) Bp., 1964.
  • ANTALFFY Gyula: A Balaton felfedezése. = Jelenkor, 1967. 7–8. sz.
  • TASNÁDI KUBACSKA András: ~. Bp., 1974.
  • KESSLER Hubert: Balatonfüred, Lóczy-barlang. Bp., 1981.