„A kőbányászat történetéből... (I. rész)” változatai közötti eltérés
a |
|||
| (7 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Banya_kerelmezo_level.jpg|thumb|Kérelmező levél részlete]] |
Mint ismeretes, Almádi jelentős iparát képezte a permi vörös homokkő bányászata. A köznapi szóhasználatban almádi vörös kőnek nevezett kő bányászata, feldolgozása és „exportálása” sok embert foglalkoztatott. A kőfaragó mesterség több családban apáról fiúra szállt, mondhatni kőfaragó dinasztiák jöttek létre a kőbányászat fénykorában. | Mint ismeretes, Almádi jelentős iparát képezte a permi vörös homokkő bányászata. A köznapi szóhasználatban almádi vörös kőnek nevezett kő bányászata, feldolgozása és „exportálása” sok embert foglalkoztatott. A kőfaragó mesterség több családban apáról fiúra szállt, mondhatni kőfaragó dinasztiák jöttek létre a kőbányászat fénykorában. | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
Felmerül a kérdés, mióta van, sajnálatosan csak volt, Almádiban kőbányászat? Azt tudjuk, hogy már a római kori leletek között is van vörös homokkőből készült faragvány. Tudnunk kell azt is, hogy nemcsak Almádiban fordul elő vörös homokkő, hanem a Balaton-felvidéken másutt is. Tehát a leletek almádi eredete nem biztos, noha kizárni sem lehetséges. Almádi szőlőhegy, egyben káptalani birtok volt. A borospincék boltozata kőből készült már századokkal ezelőtt. Bányászatra vonatkozó írásos nyomok a XVIII-XIX. századból alig lelhetők fel. | Felmerül a kérdés, mióta van, sajnálatosan csak volt, Almádiban kőbányászat? Azt tudjuk, hogy már a római kori leletek között is van vörös homokkőből készült faragvány. Tudnunk kell azt is, hogy nemcsak Almádiban fordul elő vörös homokkő, hanem a Balaton-felvidéken másutt is. Tehát a leletek almádi eredete nem biztos, noha kizárni sem lehetséges. Almádi szőlőhegy, egyben káptalani birtok volt. A borospincék boltozata kőből készült már századokkal ezelőtt. Bányászatra vonatkozó írásos nyomok a XVIII-XIX. századból alig lelhetők fel. | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:1858_terkep_kocsi_to.jpg|thumb|left|[[Köcsi-tó|Köcsi-tó és környéke]] az 1858. évi térképrészleten]] |
A következőkben egy ilyen régi, bányanyitásra, illetve bányászatra vonatkozó iratot ismerhetünk meg. A napokban múlt 187 éve, hogy a Veszprémi Káptalanhoz írt kérelmet egy székesfehérvári kőfaragó: a Káptalan almádi birtokán kőbányát szeretne nyitni. Ezt a kérelmet és a kapcsolódó írást érdemes szó szerint idézni. Egyrészt azért, mert 1801 óta bérelt, tehát akkor már működő kőbányáról esik szó. Másrészt az almádi erdőben nyitható kőbányára vonatkozó adatot tartalmaz. Nem kevésbé érdekes egy közel 200 éves irat tartalmi és formai megismerése. | A következőkben egy ilyen régi, bányanyitásra, illetve bányászatra vonatkozó iratot ismerhetünk meg. A napokban múlt 187 éve, hogy a Veszprémi Káptalanhoz írt kérelmet egy székesfehérvári kőfaragó: a Káptalan almádi birtokán kőbányát szeretne nyitni. Ezt a kérelmet és a kapcsolódó írást érdemes szó szerint idézni. Egyrészt azért, mert 1801 óta bérelt, tehát akkor már működő kőbányáról esik szó. Másrészt az almádi erdőben nyitható kőbányára vonatkozó adatot tartalmaz. Nem kevésbé érdekes egy közel 200 éves irat tartalmi és formai megismerése. | ||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
''Inspector'' | ''Inspector'' | ||
| − | |||
| − | |||
Az említett Köcsi tói dűlőben levő bánya működéséről, valamint az 1858. évi bánya adatokról a következő számban visszatérünk. | Az említett Köcsi tói dűlőben levő bánya működéséről, valamint az 1858. évi bánya adatokról a következő számban visszatérünk. | ||
| + | |||
| + | ==Kapcsolódó cikkek== | ||
| + | *[[A kőbányászat történetéből... (II. rész)]] | ||
| + | *[[A kőbányászat történetéből... (III. rész)]] | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
| − | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2008. (20. évf.) 4. sz. 7. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2008/UAU_2008_04.pdf 2008. (20. évf.) 4. sz. 7. p.] |
| + | |||
| + | ==Külső hivatkozás== | ||
| + | <references/> | ||
| − | [[Category: | + | {{DEFAULTSORT:Kobanyaszat tortenetebol 1.}} |
| + | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | ||
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2017. május 5., 17:31-kori változata
Mint ismeretes, Almádi jelentős iparát képezte a permi vörös homokkő bányászata. A köznapi szóhasználatban almádi vörös kőnek nevezett kő bányászata, feldolgozása és „exportálása” sok embert foglalkoztatott. A kőfaragó mesterség több családban apáról fiúra szállt, mondhatni kőfaragó dinasztiák jöttek létre a kőbányászat fénykorában.
Felmerül a kérdés, mióta van, sajnálatosan csak volt, Almádiban kőbányászat? Azt tudjuk, hogy már a római kori leletek között is van vörös homokkőből készült faragvány. Tudnunk kell azt is, hogy nemcsak Almádiban fordul elő vörös homokkő, hanem a Balaton-felvidéken másutt is. Tehát a leletek almádi eredete nem biztos, noha kizárni sem lehetséges. Almádi szőlőhegy, egyben káptalani birtok volt. A borospincék boltozata kőből készült már századokkal ezelőtt. Bányászatra vonatkozó írásos nyomok a XVIII-XIX. századból alig lelhetők fel.
A következőkben egy ilyen régi, bányanyitásra, illetve bányászatra vonatkozó iratot ismerhetünk meg. A napokban múlt 187 éve, hogy a Veszprémi Káptalanhoz írt kérelmet egy székesfehérvári kőfaragó: a Káptalan almádi birtokán kőbányát szeretne nyitni. Ezt a kérelmet és a kapcsolódó írást érdemes szó szerint idézni. Egyrészt azért, mert 1801 óta bérelt, tehát akkor már működő kőbányáról esik szó. Másrészt az almádi erdőben nyitható kőbányára vonatkozó adatot tartalmaz. Nem kevésbé érdekes egy közel 200 éves irat tartalmi és formai megismerése.
Tekintetes Nemes Káptalan!
Értésemre esvén, 's azután a Hely szinén magam is megvizsgálván, ugy tapasztaltam, hogy a Tekintetes Nemes Káptalannak Almádi Birtokán bizonyos helyen, de a mellyet esmeretlen lévén a vidékkel - bővebben megnevezni nem tudok, Kemény Vörös Kő Bányát lehetne nyitni.
Ennek megpróbáltását kívánnám felvállalni, olly feltétellel, hogy ha tsak ugyan tökélletes Bányát találnék, attol a Tekintetes Nemes Káptalannak, a kiteendő feltételeknél fogva Haszonbért fognék fizetni a legelső próba Kövekkel pedig a most újonnan Epitendő Veszprémi Ispotály szükségére szolgálnék.
Ugyanazért az irtt előladásimnál fogva könyörgök alázatosan a Tekintetes Nemes Káptalannak, hogy a körülirtt Kőbánya kinyittását, a meghatározandó feltételek mellett nekem kegyessen megengedni méltóztasson, -Mély tiszteletel maradván
A Tekintetes Nemes Káptalannak.
Veszprémben Martius 13kán 821
alázatos tisztelő Szolgájja
Rothhanszky Gáspár, mostanság
Sz. Fejérvári Kőfaragomester
Azon hely mellyet a Könyörgő; Kőfaragó Bányának ki keresett az Also Örsi határba a Kötsi Toi Diverticilumban vagyon. Fersl János mostani Kő Faragó már ott kezdette az ujj Bányáját; itt a Kő fejtés a Fiatal nevendék Erdő kára nélkül meg nem történhetik mellyet hogy az Also Örsi köz Birtokosok meg engednek arul elöbb azokat szükséges lesz meg kérdezni.
Itt maga is ugy mondja de látszik is, hogy szép, s hoszu és hasznos köveket fog találni. Ezért a mint értettem töle 40 forint arendát se fog sokallani. melynek fele az also Örsi Köz birtokosokat fogja illetni. Ha a Könyörgő a Contractust ki nyerendi jo volna az én alázatos vélekedésem szerint a több pontok közé aszt a Contractusába foglalni, hogy ezen most itt lako nyomorult s husz Esztendöktül fogva arendázo öreg kö Faragot ne háborgassa; munkájábann.
Az Almádi Erdőt is meg jártam vele ahol egyebet nem talál Soo örlö, megye és Köszörü köveknek valo köveknél aszt is ki akarja árendálni mellyet öt hat forintokér meg lehetne néki engedni. Költ Almádiba Martius 18dik napjánn 821
Kóssa János
Inspector
Az említett Köcsi tói dűlőben levő bánya működéséről, valamint az 1858. évi bánya adatokról a következő számban visszatérünk.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2008. (20. évf.) 4. sz. 7. p.
