„Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „{{Balatonalmádi Értéktár}}”)
 
a
 
(36 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
{{Balatonalmádi Értéktár}}
+
__NOTOC__
 +
<div style="float:left;display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
 +
<!-- ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG -->
 +
 
 +
<h2 style="padding:3px; background:#B0232A; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség</h2>
 +
<div style="float:right;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em">
 +
</div>
 +
 
 +
[[Image:Kofaragas_001.jpg|thumb|right|200px]]
 +
 
 +
==A vörös homokkő==
 +
A földtörténet Perm időszakában képződtek a Balatonfelvidéki Homokkő Formáció rétegei.
 +
Anyagukat negyedmilliárd éve folyóvizek rakták le, melyek félsivatagi környezetben tartottak a közeli tenger felé. A kőzet jellegzetes, többnyire fakó lilásvörös-barnásvörös színét a homokszemcsék közötti hézagokban elhelyezkedő és a szemcsék felületét bevonó vasásványok (hematit és limonit) adják. Maguk a homokszemek az ősi variszkuszi magashegységet felépítő kőzetek lepusztulásából származnak.
 +
 
 +
<blockquote>''A nagy kiterjedésű folyóvízi síkságot körülbelül 250 millió évvel ezelőtt (a perm és a triász időszak határán) elöntötte az északkelet felől előrenyomuló tenger. Itt, a Balatonfelvidéken a határ jól követhető: a szárazföldön keletkezett, permi vörös homokkőre éles színváltással települ a triász korú, világosszürke dolomit, amely a sokmillió éven át tartó tengeri üledékképződés legidősebb kőzete.''</blockquote>
 +
 
 +
<blockquote>''A permi vörös homokkő a Balaton-felvidéken jelenleg két sávban bukkan felszínre: Balatonfűzfőtől Aszófőig egy 3 km széles, valamint Zánka-Badacsonyörs között egy körülbelül 5 km széles zónában. Ezeken a területeken járva úton-útfélen találkozhatunk a feltűnő színű homokkővel, ami évszázadok óta kedvelt építőanyag: templomok, nyaralók, csónakházak, kilátók, kerítések épültek és épülnek belőle napjainkban is.''<ref>[http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/2014/TermVil201407_327.pdf Babinszki Edit: Az ismeretlen ismerős : A Balatonfelvidéki Homokkő.] In: Természet Világa. 145. évf. 7. sz. p. 327-328.</ref> </blockquote>
 +
 
 +
==Az almádi vöröskőbányászat==
 +
A Lomb, majd Batthyány utcában volt az almádi vöröskő-bányászat központja. Első írásos emlékeit XIII. századi oklevelekben találták meg, de a régészeti leletek azt is elárulják, hogy a vörös homokkövet már a rómaiak is szívesen megfaragták. Az itteni középkori kőfaragó-kultúra kialakításában falusi mestereink mellett olasz mesterek is szerepet játszottak. Apáról fiúra szállott a kőzet és a kőfaragás szeretete. Hozzáértésüket, eredendő szépérzéküket ma is számtalan alkotás őrzi.
 +
 
 +
A magyar szent korona országainak területén létező kőbányák Schafarzik Ferenc bányakatalógusának és gyűjteményének revíziója, amely az interneten megtalálható
 +
 
 +
==Első világháborús emlékkereszt==
 +
[[Image:Almadi_elso_vh_kereszt.jpg|thumb|right|120px]]
 +
 
 +
Az emlékkeresztet 1923-ban állították fel  a [[Vörösberényi plébániatemplom|Szent Ignác Templom]] előtt. 1979-ben a műút korszerűsítése miatt áthelyezték a temetőbe.
 +
 
 +
Jelenleg a vöröskőből készült alkotás Vörösberényben a Veszprémi út mellet, a Mandulásnál található. A keresztet az első világháború áldozatainak emlékére emelték.
 +
 
 +
Felirata: ''FELTÁMADUNK az 1914-1918 VILÁG HÁBORÚBAN ELESETT HŐSEINK EMLÉKÉRE EMELTETTE A rom. kat. ifjúság és a jó szívű adakozók''
 +
 
 +
A talapzatra vésett felirat tanúsága szerint a kereszt Toscani Lajos és Kázmér almádi kőfaragók munkája.
 +
 
 +
{{Indoklás
 +
|település=Balatonalmádi
 +
|határozat=
 +
|címer=Cimer.jpg
 +
|igazítás=left
 +
|méret=70
 +
|indoklás=A vöröskő Balatonalmádi magán és középületeinek meghatározó díszítő- és építő anyaga. Az egyik legkevésbé feltárt dokumentációjú helyi érték, kutatását a Honismereti és Városszépítő kör egyik fontos feladatának tartja.
 +
}}
 +
<br><br><br><br><br><br>
 +
 
 +
==Hivatkozás==
 +
<references/>
 +
==Felhasznált irodalom==
 +
*Juhász Árpád: Évmilliók emlékei. Gondolat. Budapest, 1983.
 +
*[http://www.ace.hu/schaf/ Schafarzik Ferenc: A Magyar Szent Korona országi területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904.]
 +
*[https://youtu.be/bUMuESurrRI Kovács István: A balatonalmádi vöröskőbányászat története előadás 2015.05.11.]
 +
</div>
 +
 
 +
 
 +
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2017. október 5., 17:13-kori változata

Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség

Kofaragas 001.jpg

A vörös homokkő

A földtörténet Perm időszakában képződtek a Balatonfelvidéki Homokkő Formáció rétegei. Anyagukat negyedmilliárd éve folyóvizek rakták le, melyek félsivatagi környezetben tartottak a közeli tenger felé. A kőzet jellegzetes, többnyire fakó lilásvörös-barnásvörös színét a homokszemcsék közötti hézagokban elhelyezkedő és a szemcsék felületét bevonó vasásványok (hematit és limonit) adják. Maguk a homokszemek az ősi variszkuszi magashegységet felépítő kőzetek lepusztulásából származnak.

A nagy kiterjedésű folyóvízi síkságot körülbelül 250 millió évvel ezelőtt (a perm és a triász időszak határán) elöntötte az északkelet felől előrenyomuló tenger. Itt, a Balatonfelvidéken a határ jól követhető: a szárazföldön keletkezett, permi vörös homokkőre éles színváltással települ a triász korú, világosszürke dolomit, amely a sokmillió éven át tartó tengeri üledékképződés legidősebb kőzete.
A permi vörös homokkő a Balaton-felvidéken jelenleg két sávban bukkan felszínre: Balatonfűzfőtől Aszófőig egy 3 km széles, valamint Zánka-Badacsonyörs között egy körülbelül 5 km széles zónában. Ezeken a területeken járva úton-útfélen találkozhatunk a feltűnő színű homokkővel, ami évszázadok óta kedvelt építőanyag: templomok, nyaralók, csónakházak, kilátók, kerítések épültek és épülnek belőle napjainkban is.[1]

Az almádi vöröskőbányászat

A Lomb, majd Batthyány utcában volt az almádi vöröskő-bányászat központja. Első írásos emlékeit XIII. századi oklevelekben találták meg, de a régészeti leletek azt is elárulják, hogy a vörös homokkövet már a rómaiak is szívesen megfaragták. Az itteni középkori kőfaragó-kultúra kialakításában falusi mestereink mellett olasz mesterek is szerepet játszottak. Apáról fiúra szállott a kőzet és a kőfaragás szeretete. Hozzáértésüket, eredendő szépérzéküket ma is számtalan alkotás őrzi.

A magyar szent korona országainak területén létező kőbányák Schafarzik Ferenc bányakatalógusának és gyűjteményének revíziója, amely az interneten megtalálható

Első világháborús emlékkereszt

Almadi elso vh kereszt.jpg

Az emlékkeresztet 1923-ban állították fel a Szent Ignác Templom előtt. 1979-ben a műút korszerűsítése miatt áthelyezték a temetőbe.

Jelenleg a vöröskőből készült alkotás Vörösberényben a Veszprémi út mellet, a Mandulásnál található. A keresztet az első világháború áldozatainak emlékére emelték.

Felirata: FELTÁMADUNK az 1914-1918 VILÁG HÁBORÚBAN ELESETT HŐSEINK EMLÉKÉRE EMELTETTE A rom. kat. ifjúság és a jó szívű adakozók

A talapzatra vésett felirat tanúsága szerint a kereszt Toscani Lajos és Kázmér almádi kőfaragók munkája.

Cimer.jpg
 "A vöröskő Balatonalmádi magán és középületeinek meghatározó díszítő- és építő anyaga. Az egyik legkevésbé feltárt dokumentációjú helyi érték, kutatását a Honismereti és Városszépítő kör egyik fontos feladatának tartja."

A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján







Hivatkozás

  1. ↑ Babinszki Edit: Az ismeretlen ismerős : A Balatonfelvidéki Homokkő. In: Természet Világa. 145. évf. 7. sz. p. 327-328.

Felhasznált irodalom

A lap eredeti címe: „http://zirc.helyismeret.hu/index.php?title=Vöröskőfejtés_és_vöröskőfaragás_Balatonalmádiban&oldid=24242”