„Ács Mihály” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Ács Mihály , Aachs Mihály, Aács Mihály (Kemenesszentmárton, 1631. júl. 9.-Nemescsó, 1708. jan. 18. előtt) Énekszerző, műfordító. Ev. lelkész, a magyar piet...”) |
a |
||
| (6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Ács Mihály , Aachs Mihály, Aács Mihály (Kemenesszentmárton, 1631. | + | Ács Mihály , Aachs Mihály, Aács Mihály (Kemenesszentmárton, 1631. július 9. - Nemescsó, 1708. január 18. előtt) Énekszerző, műfordító. Evangélikus lelkész, a magyar pietizmus első képviselője. |
| − | + | = Élete = | |
| − | + | 1666 és 1669 között, valószínűleg Vitnyédi István pártfogoltjaként Wittenbergben és Tübingenben tanult. 1669-től Győrben rektor. 1873-ban a szilvágyi zsinaton avatták lelkésszé. 1673-1674-ben Farádon lelkész. A protestánsüldözés idején, 1674-től bujdosott, titokban gyakorolta hivatását. 1680 táján a vázsonykői (nagyvázsonyi) végvárban prédikátor, majd Thököly seregében tábori pap. Később több helyen, 1701 és 1706 között Devecserben prédikátor. 1706-tól kemenesaljai esperes, egyúttal lelkész Simonyiban. 1707-től Nemescsón prédikátor. | |
| − | + | Egyik szerkesztője, részben szerzője a Zengedező Mennyei Kar c. énekeskönyvnek, amely a válogatott magyar énekörökség mellett német fordításokat is tartalmaz, és 1696-ban Lőcsén jelent meg. Az 1680-ban a berhidai csatában meghalt Semptsei Ferenc vázsonyi kapitány temetésére írt halotti beszéde és verses búcsúztatója a végvári irodalom jeles alkotása. | |
| − | + | == Művei == | |
| − | + | *Fontes Calvinismi obstructi...Tübingen, 1669. - Aranyláncz. (Imádságos könyv.) Lőcse, 1696. | |
| − | + | ||
| − | *Fontes Calvinismi obstructi...Tübingen, 1669. - Aranyláncz. (Imádságos könyv.) Lőcse, 1696. | + | |
*Boldog halál szekere...(Elmélkedések.) Strassburg, 1702. | *Boldog halál szekere...(Elmélkedések.) Strassburg, 1702. | ||
| − | ==Irodalom== | + | == Irodalom == |
| − | *FRIEDRICH Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata. 16-18. sz. Bp. 1944. | + | *FRIEDRICH Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata. 16-18. sz. Bp. 1944. |
*PAYR Sándor: Öreg ~. = Ev. Egyh. és Isk., 1898. | *PAYR Sándor: Öreg ~. = Ev. Egyh. és Isk., 1898. | ||
| − | [[Category: | + | {{DEFAULTSORT:Acs Mihály}} |
| + | |||
| + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Devecser]] | ||
A lap jelenlegi, 2018. április 13., 17:18-kori változata
Ács Mihály , Aachs Mihály, Aács Mihály (Kemenesszentmárton, 1631. július 9. - Nemescsó, 1708. január 18. előtt) Énekszerző, műfordító. Evangélikus lelkész, a magyar pietizmus első képviselője.
Élete
1666 és 1669 között, valószínűleg Vitnyédi István pártfogoltjaként Wittenbergben és Tübingenben tanult. 1669-től Győrben rektor. 1873-ban a szilvágyi zsinaton avatták lelkésszé. 1673-1674-ben Farádon lelkész. A protestánsüldözés idején, 1674-től bujdosott, titokban gyakorolta hivatását. 1680 táján a vázsonykői (nagyvázsonyi) végvárban prédikátor, majd Thököly seregében tábori pap. Később több helyen, 1701 és 1706 között Devecserben prédikátor. 1706-tól kemenesaljai esperes, egyúttal lelkész Simonyiban. 1707-től Nemescsón prédikátor.
Egyik szerkesztője, részben szerzője a Zengedező Mennyei Kar c. énekeskönyvnek, amely a válogatott magyar énekörökség mellett német fordításokat is tartalmaz, és 1696-ban Lőcsén jelent meg. Az 1680-ban a berhidai csatában meghalt Semptsei Ferenc vázsonyi kapitány temetésére írt halotti beszéde és verses búcsúztatója a végvári irodalom jeles alkotása.
Művei
- Fontes Calvinismi obstructi...Tübingen, 1669. - Aranyláncz. (Imádságos könyv.) Lőcse, 1696.
- Boldog halál szekere...(Elmélkedések.) Strassburg, 1702.
Irodalom
- FRIEDRICH Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata. 16-18. sz. Bp. 1944.
- PAYR Sándor: Öreg ~. = Ev. Egyh. és Isk., 1898.
