A lap 2018. november 9., 15:55-kori változata

	Balatonalmádi
	Balatonalmádi látképe
	Balatonalmádi címere
	Közigazgatás
	Járás:	Balatonalmádi
	Jogállás:	Város
	Irányítószám	8220
	Földrajzi adatok
	Terület:	49,88 km2
	Balatonalmádi weboldala

Balatonalmádi a Balaton északi partján található fürdőhelye. Hét kilométer hosszú partszakaszát változatos hegyvonulatok, lankás dombok ölelik körül, amfiteátrumszerű, egyedülálló fekvést biztosítva ezzel a városnak.

A település négy jellegében jól elkülönülő, de szervesen összeépült városrésze: Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred és Budatava.

Kronológia

1800-ig

• 1109 - Egyik legkorábbi oklevelünkben, a veszprémvölgyi apácák Szt. István donátiós levelének Kálmán király által kiadott megújításában Szárberényt már mint 54 házzal rendelkező falut említik.

• 1290 - A mai Vörösberény, középkori nevén Szárberény^{[jegyzet: 1][1]} a veszrpémvölgyi apácák birtoka volt. Egyháza említésével 1290-ben találkozunk először.

• Almádit a régi iratok és leírások egészen az 1493. évi oklevélig viszszamenően Promontorio Almádi néven említik, ami Almádi szőlőhegyet jelent.^{[Forrás: 1]}

• Almádi 1753-ban már hegyközség volt, amit az „Almádi szőlőhegy pecsétye 1753" köriratú pecsétlenyomat bizonyít.^{[Forrás: 2]}

Forrás jegyzék

1. ↑ Schildmayer Ferenc: Almádi szőlőhegy. Új Almádi Újság. 1989. (1. évf.) 5. sz. 2 p.
2. ↑ Schildmayer Ferenc: Önkormányzat a múltban. Új Almádi Újság. 1990. (2. évf.) 6. sz. 2 p.

1801-1900-ig

• A Szent Margit kápolna mellett álló kereszt az 1869-es évszámot viseli. Feltehetően a község lakosai állították abból az alkalomból, hogy Almádi önálló község lett ebben az esztendőben.^{[Forrás: 1]}

• 1869. július 5-i megyegyűlés hagyta jóvá Almádi birtokosainak kérelmét az önálló községként való életre. Almádi első bírája Németh József ^{[Forrás: 2]}

• A fürdőéletet az 1877-ben épült, néhány kabinból álló fürdőház indította el; 1926-ig állt fenn a mai 1848-as örökmécses helyén.^{[Forrás: 3]}

• 1883-ban megalakult és 1920-ban megszűnt „Almádi Fürdő Részvénytársaság" nagyon sokat tett Almádi felvirágoztatásáért.^{[Forrás: 4]}

• 1885-ben épült a Szent Margit kápolna.^{[Forrás: 5]}

• A XIX. századvégi nagy filoxera vész 1887. évben érte el Almádi környékét és a virágzó szőlőkultúra csaknem teljesen megsemmisült.^{[Forrás: 6]}

• A Grofcsik család Almádi legelső villatulajdonosa volt, 1889-ben építették a villájukat. ^{[Forrás: 7]}

• 1899-ben létesítették Almádiban a Kneipp Intézetet, hirdetvén a természetben rejlő gyógyító erőt és az egészséges életmódot.^{[Forrás: 8]}

• Almádi sportélete már a századfordulón élénk volt, 1899-ben teniszpályával rendelkezett.^{[Forrás: 9]}

• 1900. július 22-én volt a községháza ünnepélyes felavatása.^{[Forrás: 10]}

Forrás jegyzék

1. ↑ Schildmayer Ferenc: Almádi múltjából. Új Almádi Újság. 1989. (1. évf.) 1. sz. p. 2-3.
2. ↑ Schildmayer Ferenc: Önkormányzat a múltban. Új Almádi Újság. 1990. (2. évf.) 6. sz. 2 p.
3. ↑ u.a. Almádi múltjából
4. ↑ u.a. Almádi múltjából
5. ↑ u.a. Almádi múltjából
6. ↑ Schildmayer Ferenc: Almádi szőlőhegy. Új Almádi Újság. 1989. (1. évf.) 5. sz. 2 p.
7. ↑ Schildmayer Ferenc: Vitorlabontás előtt. Új Almádi Újság. 1990. (2. évf.) 4. sz. 2 p.
8. ↑ u.a. Almádi múltjából
9. ↑ u.a. Almádi múltjából
10. ↑ Schildmayer Ferenc: Községháza, városháza. Új Almádi Újság. 1990. (2. évf.) 7. sz. 2 p.

1901-1950-ig

• 1902 Petőfi szobor

• A Balaton-parti nagypark fáit 1902-1903-ban telepítették, a partfal kiépítésével együtt, a hajókikötő és a fürdőház között. Korabeli leírás szerint virágágyai olyan gyönyörűek voltak, hogy vetekedtek a Margit-szigettel.^{[Forrás: 1]}

• "Almádi Kör" 1902. december 7-én alakult meg az üdülőtulajdonosokból, az évről-évre itt üdülőkből, helyi lakosokból, az Almádit kedvelő emberekből.^{[Forrás: 2]}

• 1903 Kossuth szobor

• 1904. augusztus 14-én avatták fel az első iskolát, két tanteremmel, addig Vörösberénybe jártak iskolába az almádi gyerekek.^{[Forrás: 3][Forrás: 4]}

• Az északi Balatonparti vasút 1909. július 9-én nyílt meg, mind veszprémi, mind budapesti viszonylatban.^{[Forrás: 5]}

• Az Országos Gyermekvédő Liga építtette fel 1911-ben a Zsófia gyermekszanatórium első épületét, amelyet rövidesen bővítettek.^{[Forrás: 6]}

• 1913-1920 Rákóczi szobor

• 1913. augusztus 24-én alakult meg a Balatoni Yacht Club balatonalmádi osztálya, ettől kezdve a vitorlásversenyek is rendszeressé váltak. Kapitánya Grofcsik János vegyészmérnök volt, aki még az 1960-as évek végén is vitorlázott Almádiban.^{[Forrás: 7] [Forrás: 8]}

• 1918-ban alakult „Balatonalmádi Fürdő és Építő Részvénytársaság" - amely 1939-ben került felszámolásra ^{[Forrás: 9]}

• 1922-ben kezdték építeni a mai Wesselényi strand helyén álló, 300 kabinos, gőz- és kádfürdős strandot, az akkori idők legnagyobb balatoni fövenyfürdőjét.^{[Forrás: 10]}

• 1925. augusztus 26-án avatták fel Yacht Club új épületüket, amelyik még ma is áll, szinte változatlan formában.^{[Forrás: 11][Forrás: 12]}

• 1926. augusztus 9-én a BYC Balatonalmádi Osztálya nagyszabású versenyt rendezett a MOVE felkérésére. A rendezőbizottság élén Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő állott, aki a MOVE elnökségét is képviselte. Az eseményen megjelentek József és József Ferenc főhercegek, Auguszta és Anna főhercegasszonyok, akik az almádi klubház erkélyéről - emeleti terasz - érdeklődéssel nézték a versenyt.^{[Forrás: 13]}

• 1926 iskola bővítése

• 1930-ban épült a Szent Imre templom, Medgyaszay István neves építész tervei szerint.^{[Forrás: 14]}

• 1937-ben tartották a "III. Nemzetközi Sporthét a Balatonon" versenyeket, amelynek alkalmából az Almádi posta emlékbélyegzőt használt.^{[Forrás: 15]}

Forrás Jegyzék

1. ↑ Schildmayer Ferenc: Almádi múltjából. Új Almádi Újság. 1989. (1. évf.) 1. sz. p. 2-3.
2. ↑ u.a. Almádi múltjából
3. ↑ u.a. Almádi múltjából
4. ↑ Schildmayer Ferenc: Állami Elemi Népiskola Almádiban. Új Almádi Újság. 1990. (2. évf.) 10. sz. 4 p.
5. ↑ u.a. Almádi múltjából
6. ↑ u.a. Almádi múltjából
7. ↑ u.a. Almádi múltjából
8. ↑ Schildmayer Ferenc: Vitorlabontás előtt. Új Almádi Újság. 1990. (2. évf.) 4. sz. 2 p.
9. ↑ u.a. Almádi múltjából
10. ↑ u.a. Almádi múltjából
11. ↑ u.a. Vitorlabontás előtt
12. ↑ Schildmayer Ferenc: Almádi sporttörténetéből. Új Almádi Újság. 1990. (2. évf.) 5. sz. p. 2-3.
13. ↑ u.a. Almádi sporttörténetéből
14. ↑ u.a. Almádi múltjából
15. ↑ u.a. Almádi sporttörténetéből

Közigazgatás^[2]

• Közigazgatásilag 1869-ig, adózás szempontjából pedig 1877-ig Szentkirályszabadjához tartozott.

• 1909. A település elnevezése Balatonalmádira változik és nagyközségi rangot kap.^[3]

• 1935. Almádi egyházilag Vörösberény filiája.^[4]

• 1945. január 1-én nagyközség a veszprémi járásban.

• 1946. január 1. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. ME. sz. rendeletével a balatonfüredi járást a szentantalfai körjegyzőség községeinek kivételével Zala vármegyétől Veszprém vármegyéhez csatolta. 18 községet csatoltak át (Akali, Alsódörgicse, Alsóörs, Aszófő, Balatonarács, Balatonfüred, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Felsődörgicse, Felsőörs, Kisdörgicse, Lovas, Nemespécsely, Örvényes, Paloznak, Tihany, Vászoly)^[5]

• 1949. A 4343/1949. MT. rendelet a „vármegye” elnevezést megszűntette, helyette a „megye” elnevezést vezette be.^[6]

• A Minisztertanács 1950. június 1-i hatállyal a községet a veszprémi járástól a balatonfüredi járáshoz csatolta. 144/1950. (V. 20.) MT. sz. rendelet – Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonkenese, Csajág, Küngös és Vörösberény községeket a veszprémi járástól a balatonfüredi járáshoz csatolta.

• 1950. június 15. A 143/1950. (V. 18.) MT sz. rendelet értelmében a tanácsirendszer megteremtésének első lépéseként megalakult a megyei tanács

• 1950. augusztus. 15. A 196/1950. (VII. 25.) MT sz. rendelet alapján a járási és városi tanácsok alakultak meg.

• 1950. október 22-től 1973. április 25-ig a községben önálló tanács és hivatali szervezet működött. Vörösberényben 1971. április 25-ig működik önálló tanács és hivatali szervezet, Almádi és Vörösberény egyesítése Balatonalmádi néven.

• A NET^{[jegyzet: 2]} 1956. január 31-i hatállyal a balatonfüredi járást megszüntette és a községet a veszprémi járásba osztotta be. (NET 1956. évi. 2. sz. határozata)

• A forradalmi tanács 1956. október 27-én alakult meg 26 fővel.

• 1958. január 1. A NET 1957. évi 1-11. sz. határozatával Balatonfűzfő néven önálló tanácsú község szervezését határozta el és a községet a veszprémi járáshoz osztotta be. Területét a Balatonkenesétől elcsatolt Fűzfőfürdő, a Királyszentistvántól elcsatolt Izsótelep és Tripolisztelep, a Papkeszi községtől elcsatolt Alsómáma és Felsőmáma, valamint az addig Vörösberényhez tartozó Balatonfűzfő, Fűzfőgyártelep, Papírgyári lakótelep, Szalmássy-telep és Vízművek nevű lakott helyekből alakította ki.

• A megyei tanács a községet 1970. január 1-i hatállyal nagyközséggé nyilvánította. 40/1969. (XI. 20.) MT. sz. határozat egyes községek nagyközséggé nyilvánításáról. (Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Devecser, Hévíz, Sümeg, Zirc)

• A 8/1971. NET sz. határozata 1971. április 25-i hatállyal Balatonalmádi nagyközséget és Vörösberény községet Balatonalmádi néven egyesítette. A járási tanácsok megszűntek. Az 1971. évi I. törvény értelmében a járási szintű igazgatás feladatát a MTVB járási hivatalai vették át.

• A NET 18/1972. sz. határozatával 1973. április 15-i hatállyal Balatonalmádi székhellyel Balatonalmádi és Szentkirályszabadja községek területén községi közös tanács szervezését határozta el.

• Az MTTH^{[jegyzet: 3]} elnöke 1979. január 1-i hatállyal Balatonalmádi községi közös tanács községeit (Balatonalmádi, Szentkirályszabadja) Veszprém város városkörnyéki községévé nyilvánította.

• Veszprém város irányítása alá tartozó városkörnyéki nagyközségi közös tanács székhelye. (1981. december 31.)

• 1984. január 1-jével Balatonalmádi nagyközséget városi jogú nagyközséggé szervezték, egyidejűleg Alsóörs (Felsőörs, Lovas), Balatonfőkajár (Csajág, Küngös) közös tanácsú községeket; Balatonfűzfő (Litér) közös tanácsú nagyközséget, valamint Balatonkenese nagyközséget és Balatonvilágos községet Balatonalmádi városkörnyéki községeivé nyilvánították.

• 1989. január 1-jével a közös tanácsot megszüntették, Balatonalmádiban önálló nagyközségi tanácsot szerveztek; egyidejűleg Szentkirályszabadja községet Veszprém város városkörnyéki községévé nyilvánították.

• 1989. március 1-jével Balatonalmádi városi jogú nagyközséget várossá nyilvánították.

Községi bírók^{[jegyzet: 4]}

• 1869 – 1875 Németh József
• 1875 – 1878 Csomai János
• 1878 – 1881 Máté János
• 1881 – 1884 Brenner Lőrinc
• 1884 – 1885 Krisztián József
• 1886 – 1887 Németh József
• 1887 – 1890 Szalay Ferenc
• 1890 – 1893 Czollenstein Ferenc
• 1893 Sörény Imre
• 1894 – 1897 Tóth János
• 1897 – 1900 Werner Károly
• 1901 – 1902 Óvári Kálmán
• 1903 Mihalecz József
• 1904 – 1905 Nagy Péter
• 1905 – 1907 Mihalecz József

…

• 1913 (?) Fülöp Mihály

…

• 1929 – 1935 (?) Ruszinkó Ádám
• 1938 (?) Fejes Ödön
• 1945 – (?) Nagyhegyesi János

Tanácsi tisztségviselők^[7] 1945-1990

V.B. elnök/tanácselnök

V.B. elnök helyettes

V.B. titkár

Forradalmi Tanács tisztségviselői:

elnök:

• 1956. október 27. - 1956. november 4. Farkas Béla

tag:

• 1956. október 27. - 1956. november 4. Birkus Hubert (laboráns)
• 1956. október 27. - 1956. november 4. Dr. Katona Emil (vegyészmérnök)
• 1956. október 27. - 1956. november 4. Dr. Rádai István
• 1956. október 27. - 1956. november 4. Adolf Győző

Önkormányzati választások

Jegyzet

1. ↑ Szárberény Vörösberény okleveles neve. Szár: szirtet jelent. Vörös jelzőjét a régi lakosok nem a kövének, a permi homokkőnek színéről, hanem a jezsovitákról, kiket „Vörösbarátoknak" hívott a pálos fehér, a ferences cseri s a premontrei fehér papokkal szemben.
2. ↑ Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
3. ↑ Minisztertanács Tanácsi Hivatala
4. ↑ A lista 1905 és 1950 között hiányos (?)= bizonytalan időpontok

Hivatkozás

1. ↑ Váth János: A balatonalmádi róm. kat. egyházközség története : Histori domus. 1955.
2. ↑ Veszprém Megyei Közigazgatási Adattár
3. ↑ Schildmayer Ferenc: Almádi múltjából. Új Almádi Újság. 1989. 1. sz. p. 2-3
4. ↑ u.a. 3.
5. ↑ Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1981. Veszprém, Veszprém Megyei Levéltár, 1982. 295 p.
6. ↑ u.a. 5.
7. ↑ Veszprém Megyei Közigazgatási Adattár