„Épített kisemlékek, szobrok” változatai közötti eltérés
a (→Véghely Dezső emlékpad) |
a |
||
| (34 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | {{Epitett orokseg lap|szöveg= | ||
| + | |||
{{InfoboxSzobor | {{InfoboxSzobor | ||
|alkotás=Kopmpolthy Tivadar emlékmű | |alkotás=Kopmpolthy Tivadar emlékmű | ||
| 8. sor: | 10. sor: | ||
|felirat=Kompolthy Tivadar hírlapíró, a Balaton kultusz első uttörőjének emlékére emeltette az Almádi Kör. 1928 | |felirat=Kompolthy Tivadar hírlapíró, a Balaton kultusz első uttörőjének emlékére emeltette az Almádi Kör. 1928 | ||
}} | }} | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
=[[Kompolthy Tivadar emlékmű]]= | =[[Kompolthy Tivadar emlékmű]]= | ||
| − | + | Az emlékmű [[Kompolthy Tivadar]] újságíró-nyomdatulajdonosnak állít emléket, aki a Balaton-kultusz lelkes híve volt és [[Balatonalmádi]] település életében jelentős szerepet játszott. | |
Az alkotást 1928. szeptember 2-án avatták fel. | Az alkotást 1928. szeptember 2-án avatták fel. | ||
| 21. sor: | 19. sor: | ||
Anyaga: vörös homokkő bronz plakettel, amelyet [[Csiszár Gyula]] szobrászművész készített. | Anyaga: vörös homokkő bronz plakettel, amelyet [[Csiszár Gyula]] szobrászművész készített. | ||
| − | Kompolthy ( | + | Kompolthy (1871-ig Schreiber) Tivadar 1852. április 19-én született a Szepes vármegyei Szomolnokon. 1870-ben Fiuméban tengerésznövendék, majd egy év múlva végzett a Collegio Nautico e Commerciale tengerészeti főtanodában. Ezen év végén két társával elhagyta az osztrák-magyar tengerészetet, áthajózott az USA-ba, majd megfordult Dél-Amerikában és Afrikában. 1873-ban tért haza. |
1875–76-ban a Veszprém hetilap felelős szerkesztője lett, majd három évig ismét tengerészként szolgált. 1878. év elején hazatért, és megnősült, és hosszújáratú tengerészkapitányi vizsgát tett. 1880-tól a Veszprém és melléklapja, a Hivatalos Értesítő felelős szerkesztője és kiadója, majd 1881. október 1-jén megalapította a Veszprémi Független Hírlap című hetilapot, melyet saját tulajdonú Petőfi nyomdájában nyomtatott. A lapnak 16 éven át felelős szerkesztője. 1896. végén mint kiadó a nyomdával együtt eladta a hetilapot – e lapból lett a Veszprém vármegye. 1889. február 16-án kiadta az Almádi Híradót, melynek egyetlen száma jelent meg, ezt ő is szerkesztette. 1897-ben fia akadémiai tanulmányainak idejére Fiumébe költözött – rövid ideig a Fiume c. folyóiratot is szerkesztette –, majd Budapesten élt. 1883-tól az Almádi Fürdő Rt. jegyzője, a fürdőhely fejlesztője, népszerűsítője. | 1875–76-ban a Veszprém hetilap felelős szerkesztője lett, majd három évig ismét tengerészként szolgált. 1878. év elején hazatért, és megnősült, és hosszújáratú tengerészkapitányi vizsgát tett. 1880-tól a Veszprém és melléklapja, a Hivatalos Értesítő felelős szerkesztője és kiadója, majd 1881. október 1-jén megalapította a Veszprémi Független Hírlap című hetilapot, melyet saját tulajdonú Petőfi nyomdájában nyomtatott. A lapnak 16 éven át felelős szerkesztője. 1896. végén mint kiadó a nyomdával együtt eladta a hetilapot – e lapból lett a Veszprém vármegye. 1889. február 16-án kiadta az Almádi Híradót, melynek egyetlen száma jelent meg, ezt ő is szerkesztette. 1897-ben fia akadémiai tanulmányainak idejére Fiumébe költözött – rövid ideig a Fiume c. folyóiratot is szerkesztette –, majd Budapesten élt. 1883-tól az Almádi Fürdő Rt. jegyzője, a fürdőhely fejlesztője, népszerűsítője. | ||
| − | Almádiban | + | Almádiban telkeket vásárolt, több házat épített a Remete patak mentén. A egyik villája előtt áll ma az emlékmű, a róla elnevezett utca és a Martinovics utca elágazójánál. Szívesen tartózkodott Almádiban. 1907. november 30-án halt meg Budapesten. Kompolthy életútja, Almádihoz kapcsolódó tevékenysége szép példája annak, hogy távolról érkezve is milyen komoly szerepe lehet valakinek egy település történetében. |
| + | =[[Véghely Dezső emlékpad]]= | ||
| + | 1914. augusztus 9-én avatták a vörös homokkőből faragott emlékpadot, amely Véghely Dezső munkásságának adózik tisztelettel a [[Szent Erzsébet liget]]ben, az Öregparkban. | ||
| + | [[Véghely Dezső]] történettudós Veszprém vármegye alispánja volt, ő kezdeményezte a park létrehozását. | ||
| + | Az emlékpad obeliszkjén látható Véghely-portré Bődy Henrik szobrászművész alkotása. | ||
| − | + | 1840-ben, Veszprémben született. A középiskolát a Pápai Református Kollégiumban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1875-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Veszprémben ügyvédi irodát nyitott. A Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben megjelent írásaival hívta fel magára a figyelmet. 1875-ben Veszprém város, 1878-tól Veszprém vármegye főjegyzője, 1881-ben alispánná választották, ez utóbbi funkciót haláláig töltötte be. Megbízást kapott Veszprém megye monográfiájának megírására, de betegsége miatt a nagy munkát nem tudta elvégezni. Nagy mennyiségű forrásanyagot, számos oklevelet gyűjtött a monográfiához, ezt ő és utódai veszprémi lakásán tárolták. Az épület a második világháborúban bombatalálatot kapott és az értékes gyűjtemény megsemmisült. 1884-ben vásárolt Balatonalmádiban egy szőlőben épült pince-présház épületet. A ház már 1858-ban állt, ezt átépítették, bővítették, így a Véghely-villa Almádi egyik legrégebbi és legnagyobb nyaralója lett. Véghely nagyon kedvelte Almádit, a nyári időszakot rendszeresen itt töltötte, itt írta például az 1886 júliusában elkészült „Emléklapok rendezett tanácsú Veszprém város életéből” című munkáját. A nyaralóépület viszonylag kis változtatással ma is áll. A toronyszobában volt a családi levéltár, amelyben irataikat | |
| + | őrizték. Sajnos a háború során kirabolták, emiatt a helytörténet szempontjából igen értékes adatok semmisültek meg. Az épület pincéje „Kakas csárda” néven ismert. A villa mind jelentőségénél, mind állapotánál fogva érdemes helyi védelemre. A Balaton iránti vonzalma mellett aktívan részt vett a település közéletében és fejlesztésének előmozdításában. A nevéhez is köthető az almádi park és kikötő | ||
| + | közvilágításának, a telefonhálózat kiépítésének a szorgalmazása. Tudományos folyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. Több oklevélgyűjtemény kiadásában vett részt. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik | ||
{{InfoboxSzobor | {{InfoboxSzobor | ||
|alkotás=Véghely Dezső emlékpad | |alkotás=Véghely Dezső emlékpad | ||
| 41. sor: | 45. sor: | ||
|felirat= Szentkirályszabadjai Véghely Dezső emlékének az Almádi Kör 1914 | |felirat= Szentkirályszabadjai Véghely Dezső emlékének az Almádi Kör 1914 | ||
}} | }} | ||
| − | + | =[[Irredenta örökmécses]]= | |
| − | + | ||
| − | Az | + | A Sóhajok hídja mellett álló vörös homokkőből épített emlékművet 1928. augusztus 5.-én avatták fel. Az örökmécses eredeti állapotában maradt fenn, az eredeti táblára - ami ma is látható rajta - 1948-ban új emléktáblát helyeztek el, a "Magyar! Emlékezz nemzetünk szabadságáért 1848-1849 években küzdő dicső nagyjainkra." Így, az 1848–49-es hősök emlékművének átkeresztelve mentették meg. A rendszerváltás után a fedőtábla eltávolításra került, így ma újra eredeti felirata látható. |
| + | |||
| + | =[[Kossuth Lajos mellszobra]]= | ||
| + | |||
| + | [http://hu.wikipedia.org/wiki/Holl%C3%B3_Barnab%C3%A1s Holló Barnabás] szobrász munkája. | ||
| + | |||
| + | A Szent Erzsébet liget legkeletibb pontján találjuk, a Yacht Klub mellett | ||
| + | |||
| + | A Vasárnapi Újság fényképes tudósítással számolt be az 1903. augusztus 23-án lezajlott eseményről. Több országgyűlési képviselő mellett [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC07165/08464.htm Kossuth Ferenc] is részt vett az ünnepségen. Az ünnepi szónok [http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/eotvosk.htm Eötvös Károly] volt. | ||
| + | |||
| + | =[[Petőfi Sándor mellszobra]]= | ||
| + | Hely: Öregpark ([[Szent Erzsébet liget]]), a Liget kávézó mellett helyezkedik el | ||
| + | |||
| + | Anyaga: bronz, vörös homokkő | ||
| + | |||
| + | Állíttatta: Almádi Kör (közadakozásból) | ||
| + | |||
| + | Avatás: 1902. július 31. második helyén: 1994. március 15. | ||
| + | |||
| + | =[[II. Rákóczi Ferenc mellszobra]]= | ||
| + | A szobrot 1913 és 1920 között avatták. A vörös homokkő talapzaton álló bronz alkotás Holló Barnabás szobrászművész munkája. | ||
| + | |||
| + | {{Indoklás | ||
| + | |igazítás=center | ||
| + | |méret=100 | ||
| + | |indoklás= Almádi emlékművei művészetileg kiemelkedő alkotások. A Kompolthy, a Kossuth, a Petőfi, a Rákóczi és a Véghely- emlékművek országosan ismert neves embereknek állítanak emléket, az Irredenta örökmécses pedig egyedülálló értékünk, hiszen eredeti állapotában maradt fenn a háború utáni évtizedekben. | ||
| + | |címer=Cimer.jpg | ||
| + | |település=Balatonalmádi | ||
| + | |határozat= 1/2014. (II. 24.) VÉBH sz. | ||
| + | }} | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]][[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]] | [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]][[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]] | ||
| + | |||
| + | }} | ||
A lap jelenlegi, 2020. március 1., 21:05-kori változata
Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség
| Kopmpolthy Tivadar emlékmű | |||||
 | |||||
| Helye: | Balatonalmádi, Martinovics utca | ||||
| Felavatva: | 1928 | ||||
| Alkotó(k): | Csiszár Gyula | ||||
| Anyaga: | vöröskő, bronz plakettel | ||||
| Felirat: | |||||
| Kompolthy Tivadar hírlapíró, a Balaton kultusz első uttörőjének emlékére emeltette az Almádi Kör. 1928 | |||||
Kompolthy Tivadar emlékmű
Az emlékmű Kompolthy Tivadar újságíró-nyomdatulajdonosnak állít emléket, aki a Balaton-kultusz lelkes híve volt és Balatonalmádi település életében jelentős szerepet játszott.
Az alkotást 1928. szeptember 2-án avatták fel.
Anyaga: vörös homokkő bronz plakettel, amelyet Csiszár Gyula szobrászművész készített.
Kompolthy (1871-ig Schreiber) Tivadar 1852. április 19-én született a Szepes vármegyei Szomolnokon. 1870-ben Fiuméban tengerésznövendék, majd egy év múlva végzett a Collegio Nautico e Commerciale tengerészeti főtanodában. Ezen év végén két társával elhagyta az osztrák-magyar tengerészetet, áthajózott az USA-ba, majd megfordult Dél-Amerikában és Afrikában. 1873-ban tért haza.
1875–76-ban a Veszprém hetilap felelős szerkesztője lett, majd három évig ismét tengerészként szolgált. 1878. év elején hazatért, és megnősült, és hosszújáratú tengerészkapitányi vizsgát tett. 1880-tól a Veszprém és melléklapja, a Hivatalos Értesítő felelős szerkesztője és kiadója, majd 1881. október 1-jén megalapította a Veszprémi Független Hírlap című hetilapot, melyet saját tulajdonú Petőfi nyomdájában nyomtatott. A lapnak 16 éven át felelős szerkesztője. 1896. végén mint kiadó a nyomdával együtt eladta a hetilapot – e lapból lett a Veszprém vármegye. 1889. február 16-án kiadta az Almádi Híradót, melynek egyetlen száma jelent meg, ezt ő is szerkesztette. 1897-ben fia akadémiai tanulmányainak idejére Fiumébe költözött – rövid ideig a Fiume c. folyóiratot is szerkesztette –, majd Budapesten élt. 1883-tól az Almádi Fürdő Rt. jegyzője, a fürdőhely fejlesztője, népszerűsítője.
Almádiban telkeket vásárolt, több házat épített a Remete patak mentén. A egyik villája előtt áll ma az emlékmű, a róla elnevezett utca és a Martinovics utca elágazójánál. Szívesen tartózkodott Almádiban. 1907. november 30-án halt meg Budapesten. Kompolthy életútja, Almádihoz kapcsolódó tevékenysége szép példája annak, hogy távolról érkezve is milyen komoly szerepe lehet valakinek egy település történetében.
Véghely Dezső emlékpad
1914. augusztus 9-én avatták a vörös homokkőből faragott emlékpadot, amely Véghely Dezső munkásságának adózik tisztelettel a Szent Erzsébet ligetben, az Öregparkban. Véghely Dezső történettudós Veszprém vármegye alispánja volt, ő kezdeményezte a park létrehozását.
Az emlékpad obeliszkjén látható Véghely-portré Bődy Henrik szobrászművész alkotása.
1840-ben, Veszprémben született. A középiskolát a Pápai Református Kollégiumban, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1875-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Veszprémben ügyvédi irodát nyitott. A Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben megjelent írásaival hívta fel magára a figyelmet. 1875-ben Veszprém város, 1878-tól Veszprém vármegye főjegyzője, 1881-ben alispánná választották, ez utóbbi funkciót haláláig töltötte be. Megbízást kapott Veszprém megye monográfiájának megírására, de betegsége miatt a nagy munkát nem tudta elvégezni. Nagy mennyiségű forrásanyagot, számos oklevelet gyűjtött a monográfiához, ezt ő és utódai veszprémi lakásán tárolták. Az épület a második világháborúban bombatalálatot kapott és az értékes gyűjtemény megsemmisült. 1884-ben vásárolt Balatonalmádiban egy szőlőben épült pince-présház épületet. A ház már 1858-ban állt, ezt átépítették, bővítették, így a Véghely-villa Almádi egyik legrégebbi és legnagyobb nyaralója lett. Véghely nagyon kedvelte Almádit, a nyári időszakot rendszeresen itt töltötte, itt írta például az 1886 júliusában elkészült „Emléklapok rendezett tanácsú Veszprém város életéből” című munkáját. A nyaralóépület viszonylag kis változtatással ma is áll. A toronyszobában volt a családi levéltár, amelyben irataikat őrizték. Sajnos a háború során kirabolták, emiatt a helytörténet szempontjából igen értékes adatok semmisültek meg. Az épület pincéje „Kakas csárda” néven ismert. A villa mind jelentőségénél, mind állapotánál fogva érdemes helyi védelemre. A Balaton iránti vonzalma mellett aktívan részt vett a település közéletében és fejlesztésének előmozdításában. A nevéhez is köthető az almádi park és kikötő közvilágításának, a telefonhálózat kiépítésének a szorgalmazása. Tudományos folyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. Több oklevélgyűjtemény kiadásában vett részt. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik
| Véghely Dezső emlékpad | |||||
 | |||||
| Helye: | Balatonalmádi, Szent Erzsébet liget | ||||
| Felavatva: | 1914 | ||||
| Alkotó(k): | Bődy Henrik | ||||
| Anyaga: | vöröskő | ||||
| Felirat: | |||||
| Szentkirályszabadjai Véghely Dezső emlékének az Almádi Kör 1914 | |||||
Irredenta örökmécses
A Sóhajok hídja mellett álló vörös homokkőből épített emlékművet 1928. augusztus 5.-én avatták fel. Az örökmécses eredeti állapotában maradt fenn, az eredeti táblára - ami ma is látható rajta - 1948-ban új emléktáblát helyeztek el, a "Magyar! Emlékezz nemzetünk szabadságáért 1848-1849 években küzdő dicső nagyjainkra." Így, az 1848–49-es hősök emlékművének átkeresztelve mentették meg. A rendszerváltás után a fedőtábla eltávolításra került, így ma újra eredeti felirata látható.
Kossuth Lajos mellszobra
Holló Barnabás szobrász munkája.
A Szent Erzsébet liget legkeletibb pontján találjuk, a Yacht Klub mellett
A Vasárnapi Újság fényképes tudósítással számolt be az 1903. augusztus 23-án lezajlott eseményről. Több országgyűlési képviselő mellett Kossuth Ferenc is részt vett az ünnepségen. Az ünnepi szónok Eötvös Károly volt.
Petőfi Sándor mellszobra
Hely: Öregpark (Szent Erzsébet liget), a Liget kávézó mellett helyezkedik el
Anyaga: bronz, vörös homokkő
Állíttatta: Almádi Kör (közadakozásból)
Avatás: 1902. július 31. második helyén: 1994. március 15.
II. Rákóczi Ferenc mellszobra
A szobrot 1913 és 1920 között avatták. A vörös homokkő talapzaton álló bronz alkotás Holló Barnabás szobrászművész munkája.
 |
"Almádi emlékművei művészetileg kiemelkedő alkotások. A Kompolthy, a Kossuth, a Petőfi, a Rákóczi és a Véghely- emlékművek országosan ismert neves embereknek állítanak emléket, az Irredenta örökmécses pedig egyedülálló értékünk, hiszen eredeti állapotában maradt fenn a háború utáni évtizedekben."
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 1/2014. (II. 24.) VÉBH sz. határozata alapján |
