„A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei/Lakás, élelmezés” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „=Propaganda, szervezési kérdések= (hirdetések, prospektusok, a vidék bevonása, nyitás az alföldi városok felé, részvétel turisztikai rendezvényeken, fill…”)
 
(Propaganda, szervezési kérdések)
1. sor: 1. sor:
=Propaganda, szervezési kérdések=  
+
=Lakás, élelmezés=
(hirdetések, prospektusok, a vidék bevonása, nyitás az alföldi városok felé, részvétel turisztikai rendezvényeken, filléres vonat, más egyesületekkel való kapcsolat)
+
  
Az egyesület megalakulásának célja az volt, hogy propagandát fejtsenek ki a Bakony megismerése céljából és felkeltsék az érdeklődést.  "A trianoni döntés következtében elvesztettük hazánk turisztikai szempontból legértékesebb kincseit, a Kárpátokat és a Tátrát. Keresnünk kell olyan természeti adottságokat, amelyek legalább részben kárpótlást nyújtanak. Ilyenül kínálkozik elsősorban a Bakony, amely csonka hazánknak ma legszebb és legbájosabb vidéke” fogalmazta dr. Horváth Lajos a vármegye alispánja a Bakony Egyesület nagygyűlésén 1933. június 15-én.  
+
Az egyik legfontosabb feladat volt, hogy az ideérkező nyaralóknak, turistáknak számban és minőségben megfelelő lakást tudjanak biztosítani. A kiadó lakások összeírását Zircen Pataky Sándor községi irodatiszt vállalta 1931.decemberben. A zirci lakások egységárai a lakások minősége szerint 35-65 pengő között változtak. Tervbe vették, hogy a lakásadók minden kiadott szoba után hetenként 50 fillért fizetnének. A vidéki lakások összeírására két füzetet állítottak össze, egyik az érintett községben maradt, a másik példányt vissza kellett küldeni a Bakony Egyesületnek.  
 
+
<br> A nyaralókra vonatkozó statisztikát az év vége felé tartott közgyűléseken ismertették, de 1937 után ilyen számadatokat már nem találunk. A statisztikára vonatkozóan megállapították, hogy ennél többen nyaraltak, csak az egyesülethez járulék címén ennyi személy után folyt be jutalék.
'''Mik voltak ennek a propagandának az eszközei?'''
+
<br> 1932-ben 40 család nyaralt Zircen, 100 családtag <br> 1933-ban 60 család nyaralt Zircen, 200 családtag <br> 1934-ben 400 fő nyaralt<br> 1935-ben 600 fő nyaralt, és 1500 kiránduló, átutazó vendég <br> 1936-ban 320 nyaraló, 6-700 turista és 1200-1500 átvonuló vendég<br> 1934. áprilisban a Víkend Egyesület nyaraltatási akciója terveként 50 fiatal bécsi ifjút kívántak egyes családoknál elhelyezni. <br> Dr. Luksz Sándor 1936. júliusban felvetette, hogy a kiadandó szobákat az egyesület egészségügyi szempontból vizsgálja felül, és a jövő nyaralási idényben a lakáskiadások ügyét kizárólag az egyesület intézze, hogy elejét vegyék a visszaéléseknek. Előfordult, hogy egy szobáért 100 pengőt kértek. Dr. Szokoly Frigyes javasolta, hogy a vasútállomáson táblát rakjanak ki, hogy nyaralási ügyben felvilágosításért és panaszokkal az egyesület községházán működő megbízottjához forduljanak. 1937 tavaszán a kérdés újra felvetődött, és megállapították, hogy nincs lehetőség a lakás- és élelmezési árak hatósági befolyásolására, csupán az egyesület nem ajánlja, és nem javasolja, hogy a vendégek ilyen helyen vegyenek ki lakást, illetve étkezzenek. Ez évben megbízták Villányi István nyugalmazott tanítót, hogy 80 pengő szezondíj ellenében vállalja az egyesület levelezését, idegenek irányítását, lakásbeszerzést.<br> '''Az élelmezésre vonatkozóan'''1932 márciusában egyedül Hindler vendéglőssel tudtak megegyezni, aki egy teljes napi ellátást 2.40 pengőért tudta vállalni. Az egyesület támogatta Vizer János kérvényét, aki vállalta, hogy Zircen vasúti vendéglőt állítson fel. Ez Holitscher Károlynak a MÁV elnökigazgatójánál tett lépéseinek volt köszönhető, miután a MÁV Zircen vasúti vendéglőt engedélyezett. Ez év végén összegzésképpen megállapították, hogy a nyaralóktól sok panaszt hallottak az étkezésre vonatkozóan, étkezdét kellene felállítani.  1933 márciusában, már a szezon beindulása előtt sürgették a vendéglősök beszervezését.<br> 1934. június 8-án a Legényegylet helységben ülést hívtak össze, hogy a zirci lakáskiadók, vendéglősök, kereskedők járuljanak hozzá az egyesületnek Zirc és a Bakonyt propagáló kiadásaihoz. Ismertették az eddig elért eredményeket, a nyaraltatás ügyét, a strand kiépítését, az állomástól a községbe vezető út kiépítéséhez való hozzájárulást, a postásház építését. Mindezek a Bakony megismertetését, és idegenforgalmának növelését eredményezték.  Az egyesület bevételei a tagdíjakból, és a hangversenyek, bálok rendezéséből tevődtek össze, ez azonban komolyabb kiadást nem tett lehetővé. A hozzájárulás mértéke lakáskiadók esetében szobánként 1.50 pengő az egész szezon idejére, a kereskedők és vendéglősök pedig képességükhöz mérten, hogy a 300 pengő hirdetési költséget fedezni tudják. Nem az egyesület támogatásáról van szó, hanem a saját érdekükről, tehát a társadalom, a közösség érdekéről. <br> 1934 júliusában az egyesület hirdetőtáblát állított fel a Rákóczi téren, a Stadler-féle trafik oldalán. Ezen három hirdetmény állt, a turisztikai osztálytól a hetenkénti kirándulásokról, a vendéglősök névsora, akik a nyaralóknak ellátást tudnak biztosítani, a harmadik pedig a hetenkénti vacsora utáni összejövetelek ismertetése. 1934 szeptemberében megállapították, hogy a nyaralók általában elégedettek voltak a lakás és a koszt kifogástalan és méltányos árával, örültek annak, hogy egész nyáron át rendeztek kirándulásokat. <br> A Zircen létesítendő szálló kérdése 1936 áprilisában újra felmerült. Holitscher Károly elnök úr a szállóépítés és fenntartás rentabilitását kockázatosnak tartotta, inkább valamely közintézmény által építendő üdülőház létesítését szorgalmazta. 1942 áprilisában egy budapesti idegenforgalmi szakember, dr. Károlyi Zsigmond többször tárgyalt arról, hogy Zircen, és esetleg annak közelebbi környékén komfortos szállót építsenek, sajnos azonban a tárgyalások abbamaradtak. Az elnök, dr. Tóth Aurél nagyon pártfogolta egy Zircen megépítendő szálloda ügyét, azt szükségesnek, célszerűnek és okvetlenül megvalósítandónak tartotta. Felmerült még az is, hogy az állami kisajátításra kerülő pénzeskúti birtokon is alkalmas, erdővel is összefüggő terület van, ahol nagyobb szabású szállót lehetne létesíteni. A következő évben (1943) azonban a háborús nehézségekre hivatkozva is a szálloda tervét elejtették, remélve, hogy a háború befejezése után a tervet újra elővehetik. Egyébként érthető módon a nyaraltatási propaganda is csak korlátozott mértékben működött ezekben az években.<br> '''Kik voltak a szobakiadók?''' 1934. június 8-án tartott gyűlésre meghívták a lakáskiadók, kereskedők és vendéglősök képviselőit, itt olvashatunk egy névsort, ami nyilvánvalóan nem teljes. <br> Nesztinger Vilmos, Nagy Károly, Gubicza József, Wittmann Rezső, Várady Jenő dr., Pápai János, Szabó Jenő, özv. Kövess Andorné, Windhoffer Ernő, Szemmelweisz Vince, Kaufmann József, Istenes Ferenc, Burghardt Pál, Gácsi Pál, Wolf János, Rédl Andrásné, Rotter Antal, Benács Mihály, Lakosi Antalné, Udvardy Antal, Streibl Miklós, Vizer János, Fekete Ferenc, Kállay József (mint a Háztartási Szövetkezet képviselője). <br> '''Kik nyaraltak Zircen?''' A Zirc és Vidéke ilyen rovatcím alatt közölte a nyaralók névsorát. A legtöbb nyaraló Budapestről érkezett, foglalkozásukat tekintve tisztviselők, tanárok, mérnökök, gyógyszerész, ügyvéd. Sok a nyaraló feleség a gyerekekkel, a férjek talán a hétvégékre jöttek elNéhány nevet megemlíthetünk, ízelítőül. <br> 1935. július 7-én a következő neveket olvashatjuk: Dr. Lukátsy Géza ügyvéd Szegedről, Petrik Margit és Olga tanárnők Budapestről, Kósa Pál mérnök, felesége és Péter fia  Budapestről, Balassa Dezsőné, Péter és Gábor gyermekével Budapestről, Pogány Aladárné és Zsuzsanna leánya Budapestről, Sterl József tisztviselő felesége és Éva leánya Budapestről, özv. Kálmán Jenőné Budapestről, Fantusi Hugó tisztviselő Párkányból, Pál Vilmosné és leánya, Ilonka Budapestről, Sinkó Zsigmond cégvezető, István és János gyermeke Budapestről, Pick Fülöp tisztviselő felesége, Sarolta és Irma gyermeke Budapestről, Sevin Henrik mérnök neje és Helga leánya Budapestről, Koronczi Ferencné, Vera és Imre gyermeke Budapestről, Schalk Hugóné, Marian és Ervin gyermeke Budapestről, dr. Szabó Lászlóné László fiával Budapestről, Burián Róza tanárnő Budapestről, Kunczer Gyula főtisztviselő felesége és Olga leánya Budapestről, Krommer Ferenc titkár és felesége Budapestről, dr. Jancsó Kálmánné, Katalin, Kálmán gyermekével Újpestről, Némai Elza gyógyszerész Budapestről, Szenes Béláné, György és Vera gyermekével Budapestről, Reisz Rudolfné György fiával  Budapestről, dr. Aichner Albert ügyvéd feleségével, Magda és Albert gyermekével Budapestről, Fischer Lajosné, Aranka , Gabi, Nelli gyermekével Budapestről, Ember Elek gyógyszerész  feleségével és Viki leányával Budapestről. Horváth Gyula szabómester és felesége Újpestről, Sarkadi Aladár fővárosi színész és felesége Budapestről, Herczenig Márkné és gyermekei Budapestről, Czobor Miklós királyi ügyészségi alelnök és felesége Budapestről, Oltvay Nándorné és gyermekei Budapestről, Fenyves Károly kereskedő Budapestről, Simonyi Margit tanárnő Budapestről, Róna Rudolf főtisztviselő és családja Budapestről, Valló Gyula mechanikus és felesége Győrből, Élő István gyógyszerész Budapestről.
 
+
Már az egyesület megalakulásakor, 1931-ben az első ténykedésük egyike volt, hogy Walla Ferenc felajánlotta, hogy Budapesten a Térképészeti Intézettől kedvezményes áron beszerzi Zirc és vidékének részletes katonai térképszelvényeit, hogy azokon a téli sportok űzésére alkalmas helyeket bejelöljék. Ugyanekkor Varga Virgil és dr. Tóth Aurél társelnökök megtették a szükséges lépéseket, hogy Zircen állandó meteorológiai állomást létesítsenek, és a bakonyi hóviszonyokról a Meteorológiai Intézet napi jelentéseiben adatokat közöljön.
+
 
+
'''Az írott sajtóban megjelent híradások'''.  A helyi sajtó, a Zirc és Vidéke hetilap hosszabb szünet után 1930. október 19. és 1944. november 19. között újra megjelent. A lap szerkesztői, munkatársai közül sokan a Bakony Egyesületnek is tagjai voltak, így rendszeresen tudósítottak az egyesület munkájáról. Az országos lapok közül a Magyarság c. napilap évi 400 pengő fejében közölte az egyesület hirdetményeit, propagálta a Bakonyt. (1931. dec.) A „Magyarság” 5-6 napos társas utat is szervezett Zircre és környékére.  1934. július 21-én újságírók és egy fotóriporter érkezett Zircre, hogy különböző újságokban tájékoztassanak, és felhívják a figyelmet a Bakony szépségeire. Az egyesület a „Magyarság” c. lap mellett a „Pesti Hírlapban” is tett közzé hirdetéseket. A nyaralók számának örvendetes növekedése ezeknek a hirdetéseknek volt köszönhető. A jegyzőkönyvekben visszatérő téma volt, hogy a hirdetések költségeit milyen arányban fedezzék. Az egyesület erre a célra fordítható pénzösszege mellett gyűjtést kezdeményeztek a zirci kereskedők, iparosok és panziósok között.
+
+
'''Rádiónap tartása Zirc és vidékének propagálására'''. Walla Ferenc javaslatára 1931. december 1-jén vetődött fel először a gondolat, hogy egész napos rádióközvetítés legyen Zircről. A terv az volt, hogy délelőtt a szentmisét és a Cecília énekkar énekszámait közvetítsék, ezután a templom és a rendház nevezetességeit ismertessék helyszíni közvetítéssel. Délutánra hangversenyt terveztek a Zirci Filharmonikusok, néhány fővárosi művész és a veszprémi dalárda részvételével.  Közben Zirc és vidékének kiránduló és sporthelyeit rövid előadásban kívánták ismertetni. A rádióközvetítésre 1932. május 16-án került sor, a délutáni koncert közvetítése azonban elmaradt, a rádió erre nem vállalkozott.
+
 
+
'''1935-ben a Magyar Víkend Egyesület''' filmet akart forgatni Zirc és környékéről. Erre az egyesülettől kértek 500 pengő hozzájárulást. Az egyesület 50 pengőt ajánlott a célra, a község saját részéről szintén 50 pengőt, az Apát úr 150 pengőt adományozott erre a célra. A Magyar Víkend Egyesület még 35 pengőt kért, ezt az egyesület elutasította. Az nem derült ki a jegyzőkönyvekből, hogy elkészült-e a film.
+
 
+
'''Vidék bevonása'''. Már 1931 decemberében arról tárgyaltak, hogy be kellene vonni a Zirc környéki településeket a nyaraltatásba. Erre vonatkozóan már az év folyamán korábban felkérték a vidéki tanítókat, hogy vegyenek részt az egyesület munkájában, sajnos azonban csak az eplényi és olaszfalui tanítók (Erdősi András) válaszoltak a megkeresésre. 1934. július 12-én a vidéki körjegyzőket és jegyzőket hívták össze, a községek lakásairól jegyzéket vettek fel, és az IBUSZ igazgatója, dr. Varjasi Lánger Rudolf többek között bejelentette, hogy autóbuszjáratokat indítanak kísérletképpen, és terveik vannak az idegenforgalom fejlesztésére. A községektől hozzájárulást kértek a körlevél kibocsájtásához, nevezetesen: Bakonybél, Bakonyszentlászló 15-15 pengő, Bakonyszentkirály, Csesznek, Porva és Borzavár 10-10 pengő,(Porva és Borzavár együttesen 10 pengő), Bakonynána, Oszlop 5-5 pengő, Olaszfalu és Eplény együttesen 10 pengő. Ennek beszedésére dr. Scherer János választmányi tagot kérték fel. 1936. áprilisban dr. Borián Elréd kérte az egyesületet, hogy szerényebb igényű nyaralásokat Bakonynánára is irányítsanak, a nánai Huff József erdőmérnök felajánlotta, hogy esetenként szívesen ad engedélyt az alsóperei vadaskertbe való belépésre. 1936. április 5-én a tisztújító közgyűlés eredményeképpen a választmányi tagok közé bevették a vidék képviselőit: dr. Fischer Lajos Pénzeskút, Horváth Ferenc Porva, Huff József Bakonynána, Kardos Benő Bakonybél, Stark József Borzavár képviseletében.
+
+
'''Nyitás az alföldi városok felé'''. 1937. márciusban Holitscher Károly javaslatára erőteljes propagandát kívántak kifejteni a következő nagyobb alföldi városokban, Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Békéscsaba, Orosháza, Szeged, Szolnok, Kalocsa. A középosztály tagjait (orvos, ügyvéd, tanár, tisztviselő) kívánták megnyerni a bakonyi nyaralás ügyének, oly módon, hogy a fenti városok polgármestereinek hivatalos levelet küldött az egyesület, hogy saját hatáskörükben propagálják ezt a lehetőséget. A júniusi közgyűlésen arról számoltak be, hogy egyedül Szolnok és Kecskemét város adott választ az egyesület levelére, ezekkel az egyesület felvette a kapcsolatot.  
+
<br> '''Bakonyi prospektus kiadásának ügye'''. 1932-ben dr. Scherer János összeállított egy prospektust, és felajánlotta, hogy érintkezésbe lép Kner Izidor gyomai cégével, aki a járás hivatalos nyomtatványait is készítette. Becske Zoltán azt javasolta, hogy helyezzenek el hirdetéseket a prospektusban, melyeknek árait 50-30-10 pengőben kívánta meghatározni. 1932. májusban a prospektus elkészült, júniusban 500 darabot szétküldtek. Ez évben további példányokat nyomtattak, 1300 példányban, amit szétküldtek, illetve szétosztottak. Kerschbaummayer Henrik javasolta újabb, díszesebb prospektus kiadását. 1933 februárjában az egyesület elhatározta, hogy a bakonyi térképfelvételek felhasználásával és új szövegezésben kiadandó prospektushoz 500 pengővel járul hozzá, és a hirdetésekből beszedni remélt 200 pengőből, tehát összesen 700 pengőért fogja a prospektust minél szebb kivitelben és minél nagyobb számban elkészíttetni. 1933 májusára elkészült a prospektus, kb. 650 pengőbe került. Elhatározták, hogy a kiadvány bizonyos százalékát különböző egyesületek között kell szétosztani, és hogy helyben egy-egy prospektus ára 20 fillér legyen.  1934. nyarán 5000 db képes körlevelet nyomtattak, 430 pengő értékben, az összeget Fabinyi miniszter úr a Kereskedelmi Minisztériumból  utalványozta ki. Majd ismét újabb körleveleket nyomtattak, kibővítve, amelyekben a Postásházat képekkel és szöveggel ismertették, 136 pengő költséggel.  
+
<br> '''Részvétel a Budapesti Nemzetközi Vásáron''' A veszprémi Idegenforgalmi Bizottság felhívására nagy reményekkel készültek a Budapesti Nemzetközi Vásáron való részvételre 1934 tavaszán (március-április). Elkészült egy dombormű térkép, mely középen Veszprémet, alatta a Balatont, felette a Bakonyt ábrázolta. Ehhez az egyesület 50 pengővel járult hozzá. A tagok közül Szigethy László felajánlotta a tulajdonában levő, Zircet és közeli környékét ábrázoló színes képsorozatot, Kerschbaummayer Henrik néhány helyi fényképfelvételt, Kasper József pedig egy általa a Postásházról készített kis modellt.  A vásáron végül is csak ezt a modellt, és három, a Bakony szép vidékeiről készült felvételt állítottak ki.  
+
<br> '''Zirc üdülőhellyé nyilvánítása''' 1932. márciusban felmerült, hogy Zirc a Népjóléti Minisztérium által gyógyfürdővé minősítessék, mert ekkor az itt nyaralók bejelentési kötelezettség alá esnének, így könnyebben tudnák ellenőrizni, hogy a bejelentett lakások után befizetik-e a meghatározott összeget. 1936-ban Holitscher Károly elnök bejelentette, hogy Zircnek üdülőteleppé való nyilvánítását kezdeményezte az egyesület. Ez év júniusában Zircen járt Felber Lipót, mint hivatalos belügyminisztériumi kiküldött, és megállapította, hogy semmi akadálya nincsen az üdülőhellyé nyilvánításnak. Kérte a Bakony Egyesületet, hogy pontosan jelölje ki az üdülőhellyé nyilvánítandó területet. Vita után elhatározták, hogy a következő utcákra kérik az üdülőhellyé nyilvánítást: Tó és Kert utca a postától kezdve a Hősök szobra felé, a Kossuth Lajos utca, Széchenyi utca, Vajda Ödön (ma Petőfi Sándor) utca, Erzsébet (ma József Attila) utca, Rákóczi tér, Kálvária, Kő (ma Jókai) utca, Deák Ferenc utca, Szalay Alfréd (ma Táncsics Mihály) és Ányos Pál (ma Köztársaság) utca. Az apátsággal történő egyeztetés után közölték a határozatot Zirc község elöljáróságával, határozathozatal céljából. 1937 júniusában Holitscher Károly bejelentette, hogy nincs akadálya az üdülőhellyé nyilvánításnak. Ez pénzügyi okokból is előnyös volt, ugyanis egy pénzügyminisztériumi rendelet szerint az üdülőhellyé nyilvánított helyeken a nyaralásból származó jövedelmeket nem adóztatták meg.
+
<br> '''A közlekedés javítása''' 1932 májusában bejelentették a filléres gyors jövetelét Zircre. Az egyesület állandó kapcsolatban volt a MÁV-val, adatokat szolgáltatott, javaslatokat tett a vasúti közlekedés javítására, a menetrend összeállításban részt vett, hétvégi kedvezmények ügyében közbenjárt. A menetrendet úgy kívánták módosítani, hogy a reggel Budapestről induló közönség délelőtt Zircen lehessen, illetve az esti csatlakozást is előnyösebben változtassák. 1937 márciusában az egyesület pártfogolta Borzavár és Kardosrét községek kérvényét a MÁV Igazgatóságához, hogy Kardosréten feltételes megállót létesítsenek. Kérték a MÁV-ot, hogy a várótermekben új bakonyi propagandahirdetéseket tegyenek ki.  Felvetődött az autóbuszjárat lehetősége is.  Holitscher Károly képviselő közbenjárt ez ügyben a magyar királyi kereskedelemügyi miniszternél, végül a Bodajk- Zirc – Bakonybél útvonalat látták reálisnakA másik buszjárat, a Veszprém külsőpályaudvar – Zirc – Bakonybél vonal, amivel a Balaton menti nyaralókat kívánták bekapcsolni a Bakony idegenforgalmába.
+
<br> '''Más egyesületekkel való kapcsolat'''  Az egyesület 1933. szeptemberben belépett a TESZ-be (Társadalmi Egyesületek Szövetsége) és az Országos Közművelődési Tanácsba, 10 pengő tagsági díj fizetése mellett. A Veszprém megyei Víkend Egyesület vezetője 1934 áprilisában megkereste az egyesületet, felkérve, hogy alakítsák meg Zircen a helyi csoportot. Az egyesület a Bakony propagálására szerette volna helyezni a hangsúlyt, mivel úgy gondolták, hogy a Balaton és környéke már meg van szervezve, így 1934 szeptemberében a Bakony Egyesület belépett a Víkend Egyesületbe. 1934 novemberében ismertették a Balaton Szövetség átiratát, melyben a két szervezet együttes működésére irányuló célkitűzést fogalmazták meg. A Bakony Egyesület az együttes munkálkodásra vonatkozóan megküldte az évi munkatervét. Három csoportba sorolhatjuk az ötleteket: <br> A Balatontól vasúton érkező vendégek számára előre meghatározott időben kirándulásokat indítanak. A következő állomásokról indulnak kirándulások: Olaszfalu, Zirc, Bakonybél, Porva-Csesznek, Vinnyesándormajor, Bakonyszentlászló. <br> Második javaslat: autóbuszos kirándulások a környék nevezetességeinek megtekintéséhez. <br> Harmadszor: fogatverseny, gazdasági-, vadászati- és gyümölcskiállítás rendezése.
+
<br> A Zirci Filharmonikusokkal több alkalommal közös műsoros előadást és mulatságot rendeztek. A Zirci Teniszegyesület 1898. óta működött, a Bakony Egyesületbe való beolvadásának ügye először 1933-ban merült föl. 1936. júliusban azért merült fel újra ez a kérdés, mert a pálya tulajdonjoga a Zirci Apátságé volt, és a tulajdonos nem tudta, milyen személlyel tárgyaljon a teniszpálya ügyében. Az utolsó közgyűlésen, 1944 szeptemberében azt határozták el, hogy az apátság tulajdonában lévő teniszpálya kezelését az egyesület átveszi, és a jövőben önálló szakosztály keretében, külön vezetőséggel és pénzkezeléssel fogják működtetni.  
+
<br> '''Az Országzászló mozgalom elindult Zircen is'''. Vitéz Gajzágó Gyula a Bakony Egyesület 1936. november 6-án tartott gyűlésén ismertette a mozgalom célját, a Zircen felállítandó emlékoszlopot és zászlót, ennek költségeit, a helyi társadalom összefogásának szükségességét erre a célra.  Országzászló Bizottságot hoztak létre a feladat megoldására, amit az egyesület erkölcsileg és anyagilag is minden erejével támogatott. Az egyesület pénztárából 30 pengőt ajánlottak fel, és az Országzászló Bizottság tagjainak az egyesület részéről Kerschbaummayer Henrik, dr. Kőrösy Zoltán és dr. Cseresnyés László választmányi tagokat ajánlották.
+
<br> Egyéni kezdeményezések is voltak, például 1932 júliusában dr. Tóth Aurél társelnök saját kockázatára rendelt 15 db nagyobb és 40 darab kisebb festett fa emléktárgyat, Mogay József veszprémi festőművésztől. 1934. áprilisban felvetődött, hogy Zircet üdülőhellyé minősítsék, ekkor ugyancsak dr. Tóth Aurél indítványozta, hogy a propagandát egy „Nyaraljunk a Bakonyban” feliratú, a postabélyegeken alkalmazandó bélyegző készíttetésével lehetne kifejteni. 1936-ban dr. Kerschbaummayer Rózsa úrhölgy a Bakonyról készült fényképeket ajánlott fel az egyesületnek, ezeket az egyesület köszönettel fogadta, berámáztatta, a Postásházban és a Piedl-féle cukrászdában helyezte el azokat. 1937. márciusban a Magyar Országos Vendégforgalmi Szövetség kérésére, hogy a Bakony térképes prospektusát el tudják készíteni, az egyesület felkérte Vándor Ferenc okleveles építészmérnököt Zirc térképének elkészítésére.
+
<br>
+
  
 
----
 
----
 
<center>
 
<center>
'''[[#Tartalomjegyz.C3.A9k|Tartalomjegyzék]]&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; [[A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei/Lakás, élelmezés|Folytatás]]'''  
+
'''[[#Tartalomjegyz.C3.A9k|Tartalomjegyzék]]&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; [[A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei/Kultúra, ismerkedési est, bálok, koncertek|Folytatás]]'''  
 
</center>  
 
</center>  
 
----
 
----

A lap 2022. március 4., 10:27-kori változata

Lakás, élelmezés

Az egyik legfontosabb feladat volt, hogy az ideérkező nyaralóknak, turistáknak számban és minőségben megfelelő lakást tudjanak biztosítani. A kiadó lakások összeírását Zircen Pataky Sándor községi irodatiszt vállalta 1931.decemberben. A zirci lakások egységárai a lakások minősége szerint 35-65 pengő között változtak. Tervbe vették, hogy a lakásadók minden kiadott szoba után hetenként 50 fillért fizetnének. A vidéki lakások összeírására két füzetet állítottak össze, egyik az érintett községben maradt, a másik példányt vissza kellett küldeni a Bakony Egyesületnek.
A nyaralókra vonatkozó statisztikát az év vége felé tartott közgyűléseken ismertették, de 1937 után ilyen számadatokat már nem találunk. A statisztikára vonatkozóan megállapították, hogy ennél többen nyaraltak, csak az egyesülethez járulék címén ennyi személy után folyt be jutalék.
1932-ben 40 család nyaralt Zircen, 100 családtag
1933-ban 60 család nyaralt Zircen, 200 családtag
1934-ben 400 fő nyaralt
1935-ben 600 fő nyaralt, és 1500 kiránduló, átutazó vendég
1936-ban 320 nyaraló, 6-700 turista és 1200-1500 átvonuló vendég
1934. áprilisban a Víkend Egyesület nyaraltatási akciója terveként 50 fiatal bécsi ifjút kívántak egyes családoknál elhelyezni.
Dr. Luksz Sándor 1936. júliusban felvetette, hogy a kiadandó szobákat az egyesület egészségügyi szempontból vizsgálja felül, és a jövő nyaralási idényben a lakáskiadások ügyét kizárólag az egyesület intézze, hogy elejét vegyék a visszaéléseknek. Előfordult, hogy egy szobáért 100 pengőt kértek. Dr. Szokoly Frigyes javasolta, hogy a vasútállomáson táblát rakjanak ki, hogy nyaralási ügyben felvilágosításért és panaszokkal az egyesület községházán működő megbízottjához forduljanak. 1937 tavaszán a kérdés újra felvetődött, és megállapították, hogy nincs lehetőség a lakás- és élelmezési árak hatósági befolyásolására, csupán az egyesület nem ajánlja, és nem javasolja, hogy a vendégek ilyen helyen vegyenek ki lakást, illetve étkezzenek. Ez évben megbízták Villányi István nyugalmazott tanítót, hogy 80 pengő szezondíj ellenében vállalja az egyesület levelezését, idegenek irányítását, lakásbeszerzést.
Az élelmezésre vonatkozóan1932 márciusában egyedül Hindler vendéglőssel tudtak megegyezni, aki egy teljes napi ellátást 2.40 pengőért tudta vállalni. Az egyesület támogatta Vizer János kérvényét, aki vállalta, hogy Zircen vasúti vendéglőt állítson fel. Ez Holitscher Károlynak a MÁV elnökigazgatójánál tett lépéseinek volt köszönhető, miután a MÁV Zircen vasúti vendéglőt engedélyezett. Ez év végén összegzésképpen megállapították, hogy a nyaralóktól sok panaszt hallottak az étkezésre vonatkozóan, étkezdét kellene felállítani. 1933 márciusában, már a szezon beindulása előtt sürgették a vendéglősök beszervezését.
1934. június 8-án a Legényegylet helységben ülést hívtak össze, hogy a zirci lakáskiadók, vendéglősök, kereskedők járuljanak hozzá az egyesületnek Zirc és a Bakonyt propagáló kiadásaihoz. Ismertették az eddig elért eredményeket, a nyaraltatás ügyét, a strand kiépítését, az állomástól a községbe vezető út kiépítéséhez való hozzájárulást, a postásház építését. Mindezek a Bakony megismertetését, és idegenforgalmának növelését eredményezték. Az egyesület bevételei a tagdíjakból, és a hangversenyek, bálok rendezéséből tevődtek össze, ez azonban komolyabb kiadást nem tett lehetővé. A hozzájárulás mértéke lakáskiadók esetében szobánként 1.50 pengő az egész szezon idejére, a kereskedők és vendéglősök pedig képességükhöz mérten, hogy a 300 pengő hirdetési költséget fedezni tudják. Nem az egyesület támogatásáról van szó, hanem a saját érdekükről, tehát a társadalom, a közösség érdekéről.
1934 júliusában az egyesület hirdetőtáblát állított fel a Rákóczi téren, a Stadler-féle trafik oldalán. Ezen három hirdetmény állt, a turisztikai osztálytól a hetenkénti kirándulásokról, a vendéglősök névsora, akik a nyaralóknak ellátást tudnak biztosítani, a harmadik pedig a hetenkénti vacsora utáni összejövetelek ismertetése. 1934 szeptemberében megállapították, hogy a nyaralók általában elégedettek voltak a lakás és a koszt kifogástalan és méltányos árával, örültek annak, hogy egész nyáron át rendeztek kirándulásokat.
A Zircen létesítendő szálló kérdése 1936 áprilisában újra felmerült. Holitscher Károly elnök úr a szállóépítés és fenntartás rentabilitását kockázatosnak tartotta, inkább valamely közintézmény által építendő üdülőház létesítését szorgalmazta. 1942 áprilisában egy budapesti idegenforgalmi szakember, dr. Károlyi Zsigmond többször tárgyalt arról, hogy Zircen, és esetleg annak közelebbi környékén komfortos szállót építsenek, sajnos azonban a tárgyalások abbamaradtak. Az elnök, dr. Tóth Aurél nagyon pártfogolta egy Zircen megépítendő szálloda ügyét, azt szükségesnek, célszerűnek és okvetlenül megvalósítandónak tartotta. Felmerült még az is, hogy az állami kisajátításra kerülő pénzeskúti birtokon is alkalmas, erdővel is összefüggő terület van, ahol nagyobb szabású szállót lehetne létesíteni. A következő évben (1943) azonban a háborús nehézségekre hivatkozva is a szálloda tervét elejtették, remélve, hogy a háború befejezése után a tervet újra elővehetik. Egyébként érthető módon a nyaraltatási propaganda is csak korlátozott mértékben működött ezekben az években.
Kik voltak a szobakiadók? 1934. június 8-án tartott gyűlésre meghívták a lakáskiadók, kereskedők és vendéglősök képviselőit, itt olvashatunk egy névsort, ami nyilvánvalóan nem teljes.
Nesztinger Vilmos, Nagy Károly, Gubicza József, Wittmann Rezső, Várady Jenő dr., Pápai János, Szabó Jenő, özv. Kövess Andorné, Windhoffer Ernő, Szemmelweisz Vince, Kaufmann József, Istenes Ferenc, Burghardt Pál, Gácsi Pál, Wolf János, Rédl Andrásné, Rotter Antal, Benács Mihály, Lakosi Antalné, Udvardy Antal, Streibl Miklós, Vizer János, Fekete Ferenc, Kállay József (mint a Háztartási Szövetkezet képviselője).
Kik nyaraltak Zircen? A Zirc és Vidéke ilyen rovatcím alatt közölte a nyaralók névsorát. A legtöbb nyaraló Budapestről érkezett, foglalkozásukat tekintve tisztviselők, tanárok, mérnökök, gyógyszerész, ügyvéd. Sok a nyaraló feleség a gyerekekkel, a férjek talán a hétvégékre jöttek el. Néhány nevet megemlíthetünk, ízelítőül.
1935. július 7-én a következő neveket olvashatjuk: Dr. Lukátsy Géza ügyvéd Szegedről, Petrik Margit és Olga tanárnők Budapestről, Kósa Pál mérnök, felesége és Péter fia Budapestről, Balassa Dezsőné, Péter és Gábor gyermekével Budapestről, Pogány Aladárné és Zsuzsanna leánya Budapestről, Sterl József tisztviselő felesége és Éva leánya Budapestről, özv. Kálmán Jenőné Budapestről, Fantusi Hugó tisztviselő Párkányból, Pál Vilmosné és leánya, Ilonka Budapestről, Sinkó Zsigmond cégvezető, István és János gyermeke Budapestről, Pick Fülöp tisztviselő felesége, Sarolta és Irma gyermeke Budapestről, Sevin Henrik mérnök neje és Helga leánya Budapestről, Koronczi Ferencné, Vera és Imre gyermeke Budapestről, Schalk Hugóné, Marian és Ervin gyermeke Budapestről, dr. Szabó Lászlóné László fiával Budapestről, Burián Róza tanárnő Budapestről, Kunczer Gyula főtisztviselő felesége és Olga leánya Budapestről, Krommer Ferenc titkár és felesége Budapestről, dr. Jancsó Kálmánné, Katalin, Kálmán gyermekével Újpestről, Némai Elza gyógyszerész Budapestről, Szenes Béláné, György és Vera gyermekével Budapestről, Reisz Rudolfné György fiával Budapestről, dr. Aichner Albert ügyvéd feleségével, Magda és Albert gyermekével Budapestről, Fischer Lajosné, Aranka , Gabi, Nelli gyermekével Budapestről, Ember Elek gyógyszerész feleségével és Viki leányával Budapestről. Horváth Gyula szabómester és felesége Újpestről, Sarkadi Aladár fővárosi színész és felesége Budapestről, Herczenig Márkné és gyermekei Budapestről, Czobor Miklós királyi ügyészségi alelnök és felesége Budapestről, Oltvay Nándorné és gyermekei Budapestről, Fenyves Károly kereskedő Budapestről, Simonyi Margit tanárnő Budapestről, Róna Rudolf főtisztviselő és családja Budapestről, Valló Gyula mechanikus és felesége Győrből, Élő István gyógyszerész Budapestről.


Tartalomjegyzék          Folytatás