A lap 2022. március 4., 10:42-kori változata

A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei 1931-1944.

Andrásiné Cuhavölgyi Klára tanulmánya az „Elmesélem neked” helytörténeti pályázat keretében, 2013-ban.

”Elmesélem neked”…. sok élményt idéz fel bennem ez a két szó. A gyermekkorunk elfelejtett nevei, eseményei, történetei jutnak eszembe foszlányokban, meg amiket még a szüleink, nagyszüleink meséltek. De amiről írni szeretnék, az egy, a szüleim könyvtárában megtalált kézírásos bekötött könyv, a Bakony Egyesület jegyzőkönyvei címet viseli.

Ez a könyv kétféle módon is felkelti érdeklődésünket. Egyrészt maga a könyv története, másrészt a benne leírtak, amivel dokumentálták a múlt század harmincas éveinek eseményeit. De hát milyen lehetett az élet, hogy nézhetett ki Zirc nyolcvan évvel ezelőtt? Nyaranta az utcákat benépesítették a nyaralók és a turisták. A házakat, kerteket igyekeztek korszerűsíteni, csinosítani, hogy a nyaralóknak ki tudják adni. A házak tatarozásához kedvezményt kaptak a tulajdonosok. Az utcákon este villanyvilágítás volt, napközben a poros utakat öntözték, kiépült a Győr-Veszprémi műút. A vonatközlekedésen javítottak, beindult az autóbusz közlekedés is. Nyáron az újonnan épült strandot használhatták a vendégek, teniszezhettek, szervezett kirándulásokon vehettek részt. Megépült a Postásház. Rangos szellemi élményként megtekinthették az apátsági könyvtárat, régiség- és festménygyűjteményt. A csodálatos barokk templom miséin a Cecília énekkar énekelt. Délután sétálhattak az angolkertben, ahol a tó partján pávák sétáltak, a vízben hattyúk úsztak. A parkosított Rákóczi téren korzóztak a fiatalok. Este a Zirci Filharmonikusok adtak koncertet, vagy a Legényegyletben műkedvelők színdarabot adtak elő, esetleg moziba mentek, vagy ismerkedési esten vettek részt. Télen egymást követték a bálok (iparos bál, gazdabál, orvos bál, álarcos bál, pöttyös bál, rózsás bál…). Olvasókörök működtek, folyamatosan alakultak új egyletek, egyesületek a már eddig is nagy számban meglévő és működőek mellett. Mindenki találhatott magának a nemének, életkorának, foglalkozásának, társadalmi helyzetének, szabadidős tevékenységének leginkább megfelelő szervezett csoportot. A Pintér-hegyi erdőben épült síugrósáncon versenyeket rendeztek, és 1898 óta működött a Korcsolyaegylet is. A Zirc és Vidéke lap hetenként tudósított az országos és a helyi eseményekről, társadalmi hírekről. Nemkülönben fontos dokumentum erről a korról a Bakony Egyesület jegyzőkönyvei.

A Bakony Egyesület jegyzőkönyveit tartalmazó könyv története

A Bakony Egyesület jegyzőkönyveit tartalmazó könyv A nyitott könyv a golyónyomokkal

Felmerül a kérdés, milyen is ez a jegyzőkönyv a fizikai megjelenésében, hol lappangott 69 évig, mi volt a könyv sorsa? Maga a könyv 21x33 cm-es, hosszúkás alakú, vonalas lapokat tartalmaz. A borítója márványozott, gerince és sarkai vászonnal bevontak. Piros keretes címkéjén az eredeti felirat „A Bakony Kultúregyesület jegyzőkönyvei 1931. évtől”, később áthúzva a ”kultúr” szó, így Bakony Egyesület jegyzőkönyvei a cím.

A könyv külseje eléggé megviselt, kissé szakadozott, és lőfegyver okozta lyukak vannak rajta, jobban mondva látszik, hogy keresztüllőtték, mindegyik oldal a közepe táján több helyen lyukas, ezeken a helyeken olvashatatlan a szöveg. A kézzel írt jegyzőkönyv 141 oldalt tartalmaz, sokféle, könnyebben-nehezebben olvasható kézírással. Különösen a kezdeti években ügyeltek a formai követelményekre, a bekezdésekre, a jelenlévők pontos felsorolására, és arra, hogy az elnök, a titkár, és a hitelesítők is aláírják a jegyzőkönyveket. Csak egy jegyzőkönyvet írtak írógéppel, amelyet Veszprém vármegye alispánjának kezdeményezésére hívtak össze 1933. június 15-én.

A könyvbe különböző kiegészítő anyagok voltak beledugva: levelezés a prospektus ügyében; a strandfürdővel kapcsolatos iratok; a Magyar Turista Szövetség útjelzésekkel kapcsolatos tájékoztató anyaga; a Győri turistaegylettel a turistautak jelzésével kapcsolatos levelezés; az egyesület alapszabálya; valamint az utolsó évben, 1944-ben dr. Tóth Aurél által kiküldött meghívó géppel írt példánya, és ennek mellékleteként a meghívott taglista a tag aláírásával, illetve a megjegyzéssel, hogy sajnos, háborúba vonult, vagy nem elérhető.

A jegyzőkönyvet tartalmazó dokumentum a szüleim könyvtárában vészelte át az utolsó 69 évét. Mivel a családunkból a nagypapám, édesapám és bátyja, az én keresztapám is az egyesület aktív tagjai voltak, valószínű, hogy a háborús évek zűrzavarában mentették meg az iratokat, illetve került hozzájuk. Az utolsó közgyűlés 1944. szeptember 24-én volt. Hogy a golyó ütötte sérülések hol, hogyan keletkeztek, nem tudjuk, talán a kaszinóban volt a könyv, esetleg Ott Lajos nyomdájában, ahol talán, mint gyanús dokumentumot egy katona próbálta megsemmisíteni. Hálásak lehetünk, hogy átvészelte azokat az éveket, amikor a helytörténeti kutatásokat érdektelennek tartották, nem támogatták, és sokan bizony egyszerűen kidobták volna, mint régi, sérült, nehezen olvasható, számukra érdektelen irathalmazt.

A Bakony Egyesület létrehozása

Isten nevében! Ezzel a fohásszal kezdődik a Bakony Egyesület 52 jegyzőkönyvét tartalmazó vastag kézírásos könyv. De kik voltak, mit is akartak ezek a nemes szándékú férfiak, akik 1931 és 1944 között ezen egyesület létrehozásán és működtetésén fáradoztak? Az egyesület létrehozásának gondolata még 1931 elején foganhatott meg, amikor Walla Ferenc tündérmajori földbirtokos a belügyminisztériumhoz fordult, hogy az egyesület alapszabályait jóváhagyassa. A Magyar Királyi Belügyminiszter 132.337/VII/1931 szám alatt 1931. június 22-én Budapesten az egyesület alapszabályait jóváhagyta, különböző módosító illetve kiegészítő bejegyzésekkel.

Az egyesület neve: Bakony Kultúregyesület Zirc, nyelve magyar.
Célja: a bakonyi hegyvidék természeti szépségei iránt az érdeklődést minél szélesebb körben felkelteni, azokat megismertetni s hozzáférhetőbbekké tenni, célszerű intézkedésekkel a hegyvidék kultúrájának fejlődését előmozdítani és idegenforgalmát emelni.

A célt a következő eszközökkel kívánták elérni : ismertető propaganda, hírlapi cikkek és előadások, turista utak és sétautak kieszközlése, létesítése, turisták, nyaralók számára szállás és élelmezés megszervezése, községfejlesztési akciók, tudományos munkálkodás és művészetek istápolása, kirándulások szervezése, téli sporthelyek létesítése, rokon egyesületekkel való érintkezés.
Az egyesület tagjai lehettek rendes, pártoló, alapító és tiszteletbeli tagok. Tagnak felvehettek 18. életévüket betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgárokat, akik írásbeli belépő nyilatkozatot tettek, és egy intézőbizottsági tag ajánlásával rendelkeztek. Tiszteletbeli tagokat az egyesület, vagy a hazai kultúra körüli munkálkodás eredményeképpen választottak, ezek nem fizettek. Egyébként az alapító tagok 10 évre szóló belépési és tagsági díj fejében 20 pengőt, rendes tagok évenként 2 pengőt, a pártoló tagok pedig évi 1 pengő tagsági díjat fizettek. A tagság megszűnt a tag halálával, kilépésével, törlésével (amennyiben fizetési kötelezettségének nem tett eleget), vagy kizárásával (aki az egyesület, vagy a fennálló rend ellen komolyan vét, vagy büntetendő cselekményt követ el).
Az egyesület vezetőségét a közgyűlés választotta egy évre, vezetője az elnök. Ő képviselte az egyesületet a hatóságok és az egyesületen kívülállók előtt. Egybehívta a közgyűlést, a hivatalos iratokat aláírta, a pénzkezelést megvizsgálhatta. Az intézőbizottság 2 vagy 3 tagból állt, gondoskodott a határozatok végrehajtásáról, intézte az egyesületi ügyeket, határozott a tagfelvételről, legalább negyedévente ülésezett, amelyekről jegyzőkönyvet vezettek. Az egyesület pénztárosa kezelte a pénzügyeket, minden év december 31-ig zárszámadást készített. Működését az egyesület ellenőre felügyelte, aki a pénztárossal együtt egyetemlegesen anyagilag is felelős volt a pénzügyekért.
Walla Ferenc elnök összehívására a Bakony Kultúregyesület végül az 1931. november 15-én tartott közgyűlésen alakult meg.
Az alakuló közgyűlésen tulajdonképpen konkrétan meghatározták az egyesület feladatait, amely meghatározó volt a következő 13 évben (az utolsó közgyűlést 1944. szeptember 24-én tartották).
Négy osztály munkálkodott különböző területeken.
A propagandaosztály hirdetések, hírlapi közlemények, levelezőlapok, fényképek kiadásával foglalkozott.
A turisztikai osztály dr. Scherer János szolgabíró vezetésével turistautak előkészítő munkájával, kirándulások szervezésével, megrendelésével foglalkozott.
Kerschbaummayer Henrik ipariskolai igazgató végezte a lakás és élelmezési osztály szervező munkáját. Felvilágosítást adtak a Bakonyban nyaralni óhajtóknak, 53 lakás kiadását közvetítették, megszervezték az élelmezési ellátásukat.
A községfejlesztési osztály elnöke dr. Cseresnyés Jenő királyi körjegyző volt, a zirci strandfürdő létesítése volt akkor a legfőbb, legnehezebb feladat, amiért is a közgyűlésen köszönetet mondtak neki. Az alakuló közgyűlésen megválasztották a tisztikart elnökké Walla Ferencet választották, a két társelnök dr. Tóth Aurél és Varga Virgil lett, alelnökök Kerschbaummayer Henrik és Becske Zoltán, titkárok dr. Kukányi Béla és Pápay János, pénztáros Pellion László, ellenőr Scherer Endre, ügyész dr. Szigethy László, a számvizsgáló bizottság tagjai Árvay György, dr. Sümeghy László, Tóth Sándor lettek. Ezzel elindult a lelkes, és felelősségteljes munka, amit a továbbiakban ismertetünk.

Az egyesület szervezési kérdései, közgyűlések, vezetők, tagok, apátság szerepe

Megalakulásakor az egyesületnek 180 tagja volt, pontos névsort nem ismerünk. A fennmaradt kézírásos könyv szerint 1931. október 25-én volt az első, 1944. szeptember 24-én az utolsó gyűlés. Összesen 53 közgyűlést tartottak, 16 évi rendes közgyűlést (többször nem volt határozatképes) 30 választmányi gyűlést (a tisztikar és a választmány részvételével), 4 rendkívüli gyűlést, egy közgyűlést a turista alakulatok összehívásával 1933. júniusban, egy közgyűlést dr. Horváth Lajos, Veszprém vármegye alispánjának összehívására 1933. június 15-én, egy a lakáskiadók, kereskedők, vendéglősök együttes ülése 1934. júniusban. Leggyakrabban a Zirci Kaszinó volt a gyűlések helyszíne 29 alkalommal. 18 ülést tartottak a Római Katolikus Legényegyletben, ötöt a Piedl –féle vendéglőben, egyet a Kukoda vendéglőben. A gyakoriság szerint vizsgálva, 1931-ben 3 gyűlés volt. Az egyesület fénykora 1932 és 1937 között volt (1932-ben 10, 1933-ban 9, 1934-ben 11, 1935-ben 5, 1936-ban 5, 1937-ben 2 alkalom), utána két év kihagyásával 1940-ben 3, 1942-ben 2, 1943-ban 2, 1944-ben egy gyűlés volt.

Az egyesület neve Az alakuló közgyűlésen a Bakony Kultúregyesület” nevet fogadták el. Az 1932. december 4-én tartott rendkívüli közgyűlésen dr. Tóth Aurél javaslatára az egyesület nevét megváltoztatták, miszerint az új név: Bakony Egyesület Zirc. Jelvénye: zománcozott pajzsban e szó: Bakony, alatta tölgyfakoszorúban „E” betű Pecsétje köriratban Bakony Egyesület, Zirc

Kik voltak a vezetők? A megalakuláskor Walla Ferencet, tündérmajori földbirtokost választották elnöknek, lemondásáig, 1935. június 12-ig. A következő elnök Holitscher Károly, csetényi földbirtokos, a térség országgyűlési képviselője lett, akit 1936. április 5-én választottak meg. Lelkesen kezdte ténykedését, sokat köszönhettek Holitscher úr közbenjárásának a legfelsőbb, országos fórumokon, de az egyesületi életre nem tudott sokáig energiát fordítani, két évig gyűlést sem hívtak össze (1938-39-ben), míg 1940. július 14-én tartott közgyűlésen elfogadták lemondását, elfoglaltságára és személyes okokra hivatkozott. Az utolsó években dr. Tóth Aurél lett az egyesület elnöke, aki a kezdetektől nagyon lelkesen vett részt a munkában, tartotta a kapcsolatot a Zirci Ciszterci Apátsággal, fogalmazta a hivatalos iratokat, szervezte az egyesületi életet egészen 1944. szeptember 24-ig, az utolsó közgyűlésig.

Kikből állott a tisztikar? A kezdeti sokféle funkció az évek folyamán egyszerűsödött, nem választottak társelnököket, alelnököket, stb. Összesítve a neveket 1932-1944 között a következő posztokat ellátták: Elnök: Walla Ferenc, Holitscher Károly, dr. Tóth Aurél. Társelnökök: dr. Horváth Konstantin, dr. Tóth Aurél, dr. Rentz István Alelnökök: Becske Zoltán, Kerschbaummayer Henrich, dr. Scherer János Titkárok: dr. Kukányi Béla, dr. Sümeghy László, dr. Scherer János, Szokolszky Jenő, vitéz Gajzágó Gyula, dr. Cseresnyés László, dr. Körössy Zoltán Pénztárnok: Pellion László, Masszi József, Ellenőr: Scherer Endre, Ügyész: dr. Szigethy László, Számvizsgálók: Árvay György, Szokolszky Jenő, Tóth Sándor. Masszi József, Borenich Kálmán, Fehér György, Ott Lajos, dr. Forst Ferenc, Kemenes Pál Intézőbizottság tagjai: dr. Pulay József, Ligeti Lajos, dr. Rentz István, dr. Horváth Antal

Az Apátság szerepe: 1931. november 15-én, az alakuló közgyűlésen dr. Werner Adolf zirci apát úr őméltóságát egyhangú lelkesedéssel díszelnökké választották, és a választás eredményének jelentése céljából küldöttségileg üdvözölték. A küldöttség tagjai Walla Ferenc, dr. Sült Lajos, dr. Szemmelweisz Károly és dr. Szemmelweisz Ferenc, a vidék és a járás nevében Holitscher Károly országgyűlési képviselő. A továbbiakban is többször mondtak köszönetet az apát úr önzetlen támogatásáért, az adott pénzügyi támogatásért, a postásüdülő építéséhez átengedett erdőrészért, az útmutató táblák faanyagánál adott kedvezményért, a zirci nyári utak portalanításakor adott segítségért, ugyanis az apátsági öntözőautót bocsájtotta a község rendelkezésre.

Kik voltak az egyesület tagjai? Pontos névsor sajnos nem maradt fenn, nem tudjuk, ki mikor lépett be a Bakony Egyesületbe. Néhány jegyzőkönyvben közlik az újonnan jelentkezők neveit, másutt a kilépőket, illetve a kizárt tagokat említik (főleg tagdíjfizetés elmaradása miatt). Összesítve a dokumentumokban előforduló neveket 234 nevet számoltam össze. Meglepő, hogy az értelmiség milyen nagy számban képviseltette magát, a tagok közül több mint 20 %, 50 személy viselt doktori címet. Nemcsak orvosok, jogi végzettségűek, de a ciszterci rend tudományos fokozattal bíró személyei is voltak közöttük. Zirc község vezetői, a bírók (mai fogalmak szerint polgármester) is szerepelnek a tagok között, továbbá a közigazgatásban dolgozók, ezen kívül iparosok, kereskedők, vendéglősök, gazdák.

Az egyesület utolsó évei: három év kihagyás után 1940. június 21-én tartottak választmányi ülést. Az ülés összehívásának célja, hogy megvizsgálják, hogy az egyesület működésének ellanyhulása folytán a további működésről, fenntartásról döntsenek. E célból rendkívüli közgyűlést hívnak össze 1940. július 14-re, amely azonban nem volt határozatképes, ezért egy hét múlva, július 21-én megismételték. A közgyűlés összehívásának okai, hogy az egyesületi szervezetet kisebb méretűvé tegyék, és ezért az alapszabályokat módosítsák, valamint megválasszák az új vezetőséget.

Az utolsó közgyűlés előtt, amit 1944. szeptember 24-én Zircen Piedl András vendéglőjének éttermi helyiségében tartottak, egy meghívót vittek körbe Zircen, ami 62 személy nevét tartalmazta, és a meghívottaknak alá kellett írniuk. A 62 személyből sajnos 12 ember nem írta alá, a többség bevonult, vagy nincs itthon megjegyzéssel. A háborús helyzet folytán az egyesület különösebb tevékenységet nem folytatott, tagdíjat nem szedett, egyedül a Reguly szobor felállítására adományozott 500 pengőt.

Lakás, élelmezés

Az egyik legfontosabb feladat volt, hogy az ideérkező nyaralóknak, turistáknak számban és minőségben megfelelő lakást tudjanak biztosítani. A kiadó lakások összeírását Zircen Pataky Sándor községi irodatiszt vállalta 1931.decemberben. A zirci lakások egységárai a lakások minősége szerint 35-65 pengő között változtak. Tervbe vették, hogy a lakásadók minden kiadott szoba után hetenként 50 fillért fizetnének. A vidéki lakások összeírására két füzetet állítottak össze, egyik az érintett községben maradt, a másik példányt vissza kellett küldeni a Bakony Egyesületnek.
A nyaralókra vonatkozó statisztikát az év vége felé tartott közgyűléseken ismertették, de 1937 után ilyen számadatokat már nem találunk. A statisztikára vonatkozóan megállapították, hogy ennél többen nyaraltak, csak az egyesülethez járulék címén ennyi személy után folyt be jutalék.
1932-ben 40 család nyaralt Zircen, 100 családtag
1933-ban 60 család nyaralt Zircen, 200 családtag
1934-ben 400 fő nyaralt
1935-ben 600 fő nyaralt, és 1500 kiránduló, átutazó vendég
1936-ban 320 nyaraló, 6-700 turista és 1200-1500 átvonuló vendég
1934. áprilisban a Víkend Egyesület nyaraltatási akciója terveként 50 fiatal bécsi ifjút kívántak egyes családoknál elhelyezni.
Dr. Luksz Sándor 1936. júliusban felvetette, hogy a kiadandó szobákat az egyesület egészségügyi szempontból vizsgálja felül, és a jövő nyaralási idényben a lakáskiadások ügyét kizárólag az egyesület intézze, hogy elejét vegyék a visszaéléseknek. Előfordult, hogy egy szobáért 100 pengőt kértek. Dr. Szokoly Frigyes javasolta, hogy a vasútállomáson táblát rakjanak ki, hogy nyaralási ügyben felvilágosításért és panaszokkal az egyesület községházán működő megbízottjához forduljanak. 1937 tavaszán a kérdés újra felvetődött, és megállapították, hogy nincs lehetőség a lakás- és élelmezési árak hatósági befolyásolására, csupán az egyesület nem ajánlja, és nem javasolja, hogy a vendégek ilyen helyen vegyenek ki lakást, illetve étkezzenek. Ez évben megbízták Villányi István nyugalmazott tanítót, hogy 80 pengő szezondíj ellenében vállalja az egyesület levelezését, idegenek irányítását, lakásbeszerzést.
Az élelmezésre vonatkozóan1932 márciusában egyedül Hindler vendéglőssel tudtak megegyezni, aki egy teljes napi ellátást 2.40 pengőért tudta vállalni. Az egyesület támogatta Vizer János kérvényét, aki vállalta, hogy Zircen vasúti vendéglőt állítson fel. Ez Holitscher Károlynak a MÁV elnökigazgatójánál tett lépéseinek volt köszönhető, miután a MÁV Zircen vasúti vendéglőt engedélyezett. Ez év végén összegzésképpen megállapították, hogy a nyaralóktól sok panaszt hallottak az étkezésre vonatkozóan, étkezdét kellene felállítani. 1933 márciusában, már a szezon beindulása előtt sürgették a vendéglősök beszervezését.
1934. június 8-án a Legényegylet helységben ülést hívtak össze, hogy a zirci lakáskiadók, vendéglősök, kereskedők járuljanak hozzá az egyesületnek Zirc és a Bakonyt propagáló kiadásaihoz. Ismertették az eddig elért eredményeket, a nyaraltatás ügyét, a strand kiépítését, az állomástól a községbe vezető út kiépítéséhez való hozzájárulást, a postásház építését. Mindezek a Bakony megismertetését, és idegenforgalmának növelését eredményezték. Az egyesület bevételei a tagdíjakból, és a hangversenyek, bálok rendezéséből tevődtek össze, ez azonban komolyabb kiadást nem tett lehetővé. A hozzájárulás mértéke lakáskiadók esetében szobánként 1.50 pengő az egész szezon idejére, a kereskedők és vendéglősök pedig képességükhöz mérten, hogy a 300 pengő hirdetési költséget fedezni tudják. Nem az egyesület támogatásáról van szó, hanem a saját érdekükről, tehát a társadalom, a közösség érdekéről.
1934 júliusában az egyesület hirdetőtáblát állított fel a Rákóczi téren, a Stadler-féle trafik oldalán. Ezen három hirdetmény állt, a turisztikai osztálytól a hetenkénti kirándulásokról, a vendéglősök névsora, akik a nyaralóknak ellátást tudnak biztosítani, a harmadik pedig a hetenkénti vacsora utáni összejövetelek ismertetése. 1934 szeptemberében megállapították, hogy a nyaralók általában elégedettek voltak a lakás és a koszt kifogástalan és méltányos árával, örültek annak, hogy egész nyáron át rendeztek kirándulásokat.
A Zircen létesítendő szálló kérdése 1936 áprilisában újra felmerült. Holitscher Károly elnök úr a szállóépítés és fenntartás rentabilitását kockázatosnak tartotta, inkább valamely közintézmény által építendő üdülőház létesítését szorgalmazta. 1942 áprilisában egy budapesti idegenforgalmi szakember, dr. Károlyi Zsigmond többször tárgyalt arról, hogy Zircen, és esetleg annak közelebbi környékén komfortos szállót építsenek, sajnos azonban a tárgyalások abbamaradtak. Az elnök, dr. Tóth Aurél nagyon pártfogolta egy Zircen megépítendő szálloda ügyét, azt szükségesnek, célszerűnek és okvetlenül megvalósítandónak tartotta. Felmerült még az is, hogy az állami kisajátításra kerülő pénzeskúti birtokon is alkalmas, erdővel is összefüggő terület van, ahol nagyobb szabású szállót lehetne létesíteni. A következő évben (1943) azonban a háborús nehézségekre hivatkozva is a szálloda tervét elejtették, remélve, hogy a háború befejezése után a tervet újra elővehetik. Egyébként érthető módon a nyaraltatási propaganda is csak korlátozott mértékben működött ezekben az években.
Kik voltak a szobakiadók? 1934. június 8-án tartott gyűlésre meghívták a lakáskiadók, kereskedők és vendéglősök képviselőit, itt olvashatunk egy névsort, ami nyilvánvalóan nem teljes.
Nesztinger Vilmos, Nagy Károly, Gubicza József, Wittmann Rezső, Várady Jenő dr., Pápai János, Szabó Jenő, özv. Kövess Andorné, Windhoffer Ernő, Szemmelweisz Vince, Kaufmann József, Istenes Ferenc, Burghardt Pál, Gácsi Pál, Wolf János, Rédl Andrásné, Rotter Antal, Benács Mihály, Lakosi Antalné, Udvardy Antal, Streibl Miklós, Vizer János, Fekete Ferenc, Kállay József (mint a Háztartási Szövetkezet képviselője).
Kik nyaraltak Zircen? A Zirc és Vidéke ilyen rovatcím alatt közölte a nyaralók névsorát. A legtöbb nyaraló Budapestről érkezett, foglalkozásukat tekintve tisztviselők, tanárok, mérnökök, gyógyszerész, ügyvéd. Sok a nyaraló feleség a gyerekekkel, a férjek talán a hétvégékre jöttek el. Néhány nevet megemlíthetünk, ízelítőül.
1935. július 7-én a következő neveket olvashatjuk: Dr. Lukátsy Géza ügyvéd Szegedről, Petrik Margit és Olga tanárnők Budapestről, Kósa Pál mérnök, felesége és Péter fia Budapestről, Balassa Dezsőné, Péter és Gábor gyermekével Budapestről, Pogány Aladárné és Zsuzsanna leánya Budapestről, Sterl József tisztviselő felesége és Éva leánya Budapestről, özv. Kálmán Jenőné Budapestről, Fantusi Hugó tisztviselő Párkányból, Pál Vilmosné és leánya, Ilonka Budapestről, Sinkó Zsigmond cégvezető, István és János gyermeke Budapestről, Pick Fülöp tisztviselő felesége, Sarolta és Irma gyermeke Budapestről, Sevin Henrik mérnök neje és Helga leánya Budapestről, Koronczi Ferencné, Vera és Imre gyermeke Budapestről, Schalk Hugóné, Marian és Ervin gyermeke Budapestről, dr. Szabó Lászlóné László fiával Budapestről, Burián Róza tanárnő Budapestről, Kunczer Gyula főtisztviselő felesége és Olga leánya Budapestről, Krommer Ferenc titkár és felesége Budapestről, dr. Jancsó Kálmánné, Katalin, Kálmán gyermekével Újpestről, Némai Elza gyógyszerész Budapestről, Szenes Béláné, György és Vera gyermekével Budapestről, Reisz Rudolfné György fiával Budapestről, dr. Aichner Albert ügyvéd feleségével, Magda és Albert gyermekével Budapestről, Fischer Lajosné, Aranka , Gabi, Nelli gyermekével Budapestről, Ember Elek gyógyszerész feleségével és Viki leányával Budapestről. Horváth Gyula szabómester és felesége Újpestről, Sarkadi Aladár fővárosi színész és felesége Budapestről, Herczenig Márkné és gyermekei Budapestről, Czobor Miklós királyi ügyészségi alelnök és felesége Budapestről, Oltvay Nándorné és gyermekei Budapestről, Fenyves Károly kereskedő Budapestről, Simonyi Margit tanárnő Budapestről, Róna Rudolf főtisztviselő és családja Budapestről, Valló Gyula mechanikus és felesége Győrből, Élő István gyógyszerész Budapestről.

Községfejlesztés, strand, öntözés

A zirci strandot tulajdonképpen a Bakony Egyesület egyes tagjaiból alakult alkalmi egyesülés hozta létre 1931 nyarán. Lelkes szószólója volt az ügynek dr. Scherer János, aki a Zirci Takarékpénztártól erre a célra felvett hitelt. A hitelt évenként törlesztették a befolyt strandbelépők árából. A későbbiekben kiderült, hogy ez az üzem hasznot hajtó üzleti vállalkozásnak nem volt tekinthető, a befolyt jövedelem csak a rezsiköltségre és a karbantartásra volt elegendő. A strand kiépítéséhez a Cuha-patak vizét felduzzasztották, ellátták a szükséges vízművekkel, így a község részére nyilvános fürdőüzemet létesítettek. Kasper József vállalkozó és Kasper Kálmán irányítása mellett 1931. július 15-re készült el a létesítmény. Külön medence volt a felnőttek, egy kisebb a gyerekek részére. Kabinokat állítottak fel, a területet bekerítették. Mivel a strandfürdő csak a Streibl vendéglő (ma Bagolyvár) udvarán keresztül volt megközelíthető, felkérték Pápai János apátsági erdőmérnököt annak intézésére, hogy a Tó utcában az apátsági illetménykertből egy méteres sávot használatra engedjen át az egyesületnek gyalogjáró céljára. 1932 májusában dr. Scherer János közölte, hogy a strandfürdő építési munkálatai befejeződtek, a strandfürdő megnyílt. Meghatározták a belépőjegyeket és a fürdési rendet. 1932 márciusában dr. Scherer János javaslatára a szezonra a családjegyet 4 személyre 25 pengőért, 4 személyen túl 30 pengőért adtak. Ez az egyesületnek állandó és biztos bevételt jelentett. A fürdőidőre vonatkozóan azt javasolta, hogy amennyiben a rend tagjai nem tartanak igényt a strandfürdőre, reggel 8-10-ig csak a nők fürödhetnek, délelőtt 10-től este 7-ig pedig családi fürdő lenne. Fürdőmester alkalmazását is indokoltnak látta, aki egyben ellátta a strand pénzügyeit. 1932 júliusában megállapították, hogy mivel a csak a nők részére reggel 10 óráig megállapított fürdési időt beszüntetik, mivel eddig senki sem vette igénybe, az új rend szerint reggel 7-től fél 11-ig csak a férfiak fürödhettek, utána közös fürdés lehetséges a sötétség beálltáig. 1932 szeptemberében a strandfürdő vízjogi engedélyezése ügyében dr. Szigethy László megtette a szükséges lépéseket. A stand ügyében elmondták, hogy „hüsselő” csarnokot létesítettek, amelyet Rezeli vendéglős vett bérbe. Mélységjelző táblákat és fürdőórát szereztek be, "jövőre 2 vagon homokot kellene a strandhoz szállítani, és vízszivattyúra is szükség lesz". 1933 márciusában a Zirci Takarékpénztár felhívta az egyesületet a hiteltörlesztésére. Dr. Scherer János indítványozta, hogy az egyesület a községgel együtt kérje a strandfürdő vízjogát. 1934. júliusban felvetődött, hogy a strandon kevés a kabin, legalább 5 új kabint kellene felállítani. Pápai apátsági erdőmérnök a vízrajzot a vízjog megszerzése céljából elkészítette és beadta az egyesületnek. 1942 tavaszán tartott közgyűlésen felmerült, hogy a fövenyfürdő medencéjének alját ki kellene betonoztatni, és a Tó utcai gyalogjárót rendbe hozni, mert a posta építése óta az állapot sürgős megoldásra szorul. Az egyesület Zirc község vezetéséhez írt ez ügyben. Az egyesület utolsó közgyűlésén, 1944. szeptemberben kimondták, hogy a strandfürdőt a jövőben külön szakosztályként, külön pénzkezeléssel fogják működtetni, az apátsági területrész tulajdonjogának rendezésével. A Zirc nagyközség bírójával, Szalay Jánossal kötött szerződés szerint a jövőre vonatkozóan megállapodtak, hogy 1944. október 1-jétől 1953. szeptember 30-ig a standfürdőt a Bakony Egyesület tartja használatban és kezelésben.

Portalanítás A kulturált nyaralási körülmények megvalósításához szükséges volt a község portalanítása, meg kellett szervezni az utak öntözését. Az egyesület 1932 májusában programjába vette Zirc portalanítását. Szigethy László úr közbenjárására Zirc megkapta a megyei öntözőkocsit, júliusban egy pár lóval és két napszámossal megkezdték az öntözést. A következő évben a megyei öntözőkocsit Zirc többet nem kaphatta meg, más megoldást kellett keresni. Walla Ferenc egy nagy szeszes hordót, Fischer Lajos dr. négy kereket, Holitscher Károly a bognár munkáját ajánlotta fel egy öntözőkocsi összeállításához, díjmentesen. Az öntözés kérdése 1935. júliusban merült fel újra, akkor dr. Werner Adolf apát úr felajánlotta régi autójának alvázát azzal a kikötéssel, hogy csakis öntözésre használható, és az öntözést minden nap az Apátság és az állomás közötti útszakasszal kell kezdeni. Holitscher Károly javaslatára a Bakony Egyesület kérte az Apát urat arra, hogy az autót a községnek adja át, így az üzemben tartást, és más kiadásokat a község viselte. Az egyesület a nyári mulatság jövedelméből juttatott erre a célra. 1936. júliusban Ligeti Lajos rendes tag beszámolt az öntöző autó javításáról. A motor, a karburátor és a rugó javítása kb. 250 pengőbe került, de ezzel elérték, hogy az autó kevesebb benzint fogyasztott, és eredményesen tudtak öntözni.
Közlekedés, utak Holitscher Károly úr javaslatára a községbe vezető utak bejáratainál figyelmeztető táblákat állítottak fel, hogy az autósok és motorosok lassabban hajtsanak. Ugyancsak ő lobbizott annak érdekében, hogy a Győrből Zircen át a Balatonhoz vezető állami út minél hamarabb megvalósuljon. 1936. áprilisban Kerschbaummayer Henrik kérte Holitscher Károly elnök közbenjárását a vármegyénél, hogy a Rákóczi tértől a Kossuth Lajos utcán át a falu végéig húzódó utat a megyei költésvetés terhére javítsák ki.
Rákóczi tér ügye 1934. februárban tartott közgyűlésen helyeselték a község képviselő-testületének azt az elhatározását, hogy a zirci kirakodóvásárt a piactérről helyezzék el. Ez az egyesület propagandájával, a nyaraltatással kapcsolatban előnyöket jelentett, ezen kívül a tér fásításának ügyét is pártfogolták. Dr. Szigethy Lajos hozzászólásával azonban egyetértettek, amennyiben a vásárok kijelölésére a Kossuth Lajos utca nem megfelelő, egyrészt mert országút menti térségről van szó, másrészt szűk a tér a vásár tartáshoz. Ezt a véleményét az egyesület írásos formában is beadta a község képviselő-testületéhez.
Padok készíttetése A polgárosodó községképhez hozzájárult, hogy már 1932-ben Walla Ferenc elnök úr indítványára az egyesület 50 pengő költséggel és egyesületi felírással padokat csináltatott, hogy a Rákóczi téri ligetben helyezzék el azokat. Padot állítottak a tündéri határkő Mária szobornál, és több padot a kardosréti út mellett az erdőben. A padokat „Bakony Egyesület” felírással látták el.
Postásház megépítése A Bakony Egyesület 1934. július 20-án tartott közgyűlésén a Postásház ünnepélyes megnyitását jegyzőkönyvbe foglalták, mert ennek megvalósításában nagy szerepe volt az egyesületnek. A megvalósításban kiemelték Fabinyi Emil mérnök úr terveit, Kasper Kálmán, Wolf János, Holly Emil mesterek szép munkáját dicsérték. A korabeli szöveg így hangzott: „Dr. Tóth Aurél társelnök annak az óhajának ad kifejezést, hogy az 1934. év július 3-án a Postás Erdei Ház ünnepélyes megnyitása jegyzőkönyvbe foglaltassék megörökítés céljából, mert ennek létrehozásában nagy szerepe van a Bakony Egyesületnek. A Postás Erdei Ház létrehozásának másik fő úttörője Holitscher Károly országgyűlési képviselőnk volt, ki felhívta Fabinyi miniszter figyelmét a Bakony Egyesület terveire. A miniszter úr és báró Szalay Gábor, a posta vezérigazgatója magukévá tették a tervet, és azt a M. Kir. Postaszemélyzet Jóléti Alapja anyagi erejéből meg is valósították. De ünnepelt Zirc községe is 1934. július 3-án az üdülőház felavatása alkalmával, mert a község is átérezte az idegenforgalma fejlődése szempontjából ennek jelentőségét. Az üdülőházat Werner Adolf dr. zirci apát szentelte fel a kereskedelemügyi miniszter és a kíséretében volt országgyűlési képviselők, a postavezető főtisztviselői és nagyszámú közönség jelenlétében. A felszentelési aktus után következett a felavatási ünnepély, amelyet a Cecília énekkar által énekelt „Hiszekegy” vezetett be. Ezt követően báró Szalay Gábor, mint a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója és a Magyar Királyi Postaszemélyzet Jóléti Alapítványa felügyelő bizottságának elnöke mondott beszédet, kiemelve azt, hogy ezen alkotás pihenést, felüdülést nyújtson a nehéz, a nemzet életének fontos területén dolgozó emberek számára. Köszönetet mond a zirci apátnak, aki telket, fát, a ház és az út megépítéséhez a követ bocsájtotta rendelkezésre. Végül megemlíti, hogy nemcsak anyag és pénz fogtak össze, hanem a legszebb erkölcsi erők, melyeknek összefogásán múlik a nemzet jövendő sorsa. Walla Ferenc, a Bakony Egyesület elnöke elsősorban báró Szalay Gábor vezérigazgatónak, s a 14 tagú intézőbizottságnak mond köszönetet az Erdei Ház ügyének felkarolásáért, és ezáltal a Bakony vidékének propagálásáért. "A Bakony, amelyért a Bakony Egyesület dolgozik, szeretettel várja vendégeit, árnyékos erdejével, üdítő levegőjével, napsugarával, midőn pedig fehér hótakaró borul a Bakony lejtőire, a nádfedeles, búbos kemencés erdei házban a bakonyi nép meleg szeretete árad majd feléjük."
Dr.Werner Adolf apát úr felszenteli a Postásházat 1934. július 3.

Kultúra, ismerkedési est, bálok, koncertek

Az, hogy a zirci idegenforgalom ilyen eredményes lett a múlt század harmincas éveiben, nemcsak a Bakony hegyvidék szépségeinek, a kitűnő természeti adottságoknak volt köszönhető, hanem Zirc évszázados szellemi értékeinek is. Az egyesület által kiadott prospektusokban felhívták a figyelmet a legrégibb műemlékre, a 13. századi pillérkötegre, a barokk apátsági templom látnivalóira. A 65.000 kötetes apátsági könyvtár nevezetességeire, főleg a könyvtár nagytermét díszítő, szent Bernát életéből vett jeleneteket ábrázoló két hatalmas, Franciaországból idekerült gobelinre, valamint a Wilde Mihály által készített intarziákra. Az apátsági régiséggyűjtemény megtekintését is ajánlották, kívánságra ezeknek csoportos látogatását megszervezték. Láthatók voltak az egyiptomi gyűjtemény (múmia, szobrok, feliratok), római, népvándorláskori emlékek, „Bakonyiensia” címen bakonyi, főleg Zirc környékén talált természeti emlékek, festmény- és érmegyűjtemény.
Az 1814-ben megalkotott angolpark több száz fafajtával, egzotikus, ritka növényeivel, a halastó a hattyúkkal, a parton sétáló pávákkal is nyitva állt a közönség előtt. A nyaraló közönséget szívesen invitálták esténként, vacsora utáni összejövetelekre. Rendszeresen tartottak ismerkedési esteket is. 1935-ben a „Veszprém – Bakony – Balaton hét” ünnepségeiben részt óhajtottak venni, terveik között szerepelt vadászati- és agancskiállítás, fogatverseny, és egy szabadtéri előadás a Cuha völgyében, a „Szép Ilonka” c. színmű megrendezésével. A strandon „Velencei estet” kívántak rendezni, Az est rendezősége nevében vitéz Gajzágó Gyula, Szokoly Frigyes és Wolf László elvállalták a villany bevezetését a strandra – céljuk az is volt, hogy így a strandoló közönséget rádióval szórakoztassák. A „Velencei est” programja délutáni úszóversennyel kezdődött, majd mókás játékokkal szórakoztatták a közönséget. Este lampionvilágítás volt, tűzijáték, majd tánc és mulatság hajnalig. Bálok. Az egyesület működéséhez szükséges anyagi fedezet részben a tagdíjakból, valamint a lakáskiadóktól és vendéglősöktől kapott hozzájárulásból, másrészt a téli szezonban tartott műsoros estek bevételéből származott. Érthető, hogy nagy súlyt fektettek ezeknek a megrendezésére. 1933. január 8-án az egyesület szervezésében megtartott műsoros estély tiszta bevétele 335 pengő volt. 1934. január 6-án tartott műsoros est tiszta bevétele 156 pengő volt, az előző évinek csak a fele. Az est színvonaláért köszönetet mondtak Létray Gyula karnagy úrnak, a Zirci Filharmonikusoknak, Székely Artúr rendezőnek, Rhosóczy Gabriella és Felber Pál veszprémi vendégszereplőknek, Scherer Manci, Neuhauser Mariska és Droksch Sándor műkedvelőknek, továbbá az élelmiszerek eladásánál résztvevő zirci hölgyeknek. 1943. április 16-án megtartott közgyűlésen úgy határoztak, hogy az egyesület csaknem teljes készpénzvagyonát, 500 pengőt a Reguly szobor felállítására adományozzák. Ezzel az egyesület alapszabályában foglaltakat teljesítették, hiszen Zirc nagy szülöttének, a magyarságkutató nyelvésznek állítottak emléket. Másrészt a háborús körülmények között mindinkább elértéktelenedő pénzt nemes célra fordították.

Egy hajdani nyaraló visszaemlékezése

A mai Zircen is sokan emlékeznek arra, hogy családjuk, rokonaik, ismerőseik lakást adtak ki a nyaralóknak. Nemcsak jövedelemforrás volt számukra, hanem sokszor évekig, évtizedekig tartó kapcsolat alakult ki, jó ismerősökké, barátokká is váltak a visszatérő vendégeikkel. A mi családunkban is hasonló történetről tudok beszámolni. A Budapesti Hitelbank tisztviselői körében is népszerűvé vált a bakonyi nyaralás lehetősége, két család is gyakran megfordult nyaranta a Bakony fővárosában. Ahogy a Zirc és Vidéke 1935. nyári számában közölték, dr. Szabó Lászlóné László fiával, és Koronczy Ferencné Vera és Imre gyermekével Budapestről megérkeztek Zircre. Ezzel a két családdal a mai napig kapcsolatban áll a mi családunk.
Dr. Szabó László, aki 1935-ben 11 éves volt, a háború után Libanonba került, mint a keleti nyelvek professzora, jezsuita szerzetes, a Bejrúti Szent József egyetem professzora lett. Ma, 88 éves korában kérésemre így emlékezett vissza a zirci nyaralásokra: "Örömmel írok zirci emlékeimről. Tíz éves lehettem, amikor szüleimmel először ismertük meg a Bakonyt. Mi és több pesti kirándulócsalád az u.n. "bakonyi filléres gyorsvonat" alkalmából jutottunk Zircre, ahol a Bakony Egyesület bizottsága fogadott. Minket két nagyon művelt és szolgálatkész fiatalember vezetett, a két Wolf testvér (később Cuhavölgyi), akikkel maradandó barátságba kerültünk. Abban is segítettek, hogy kényelmes vendéglátást találjunk nyárra, először Piedléknél, később Kövessiéknél a Vajda Ödön utcában, Udvardyéknál az Ányos Pál utcában, Wolféknál a Deák Ferenc utcában. 1934 és 1942 között minden nyáron leutaztunk. 1942 után már csak a szüleim, mert beléptem a jezsuita rendbe, ahol most ünneplem 70 évi szerzetességemet. A Bakony Egyesület nagyon aktív volt. Sokat kirándultunk, főleg a Wolf testvérek vezetésével. Voltunk Kardosréten, Tündérmajorban, a Gerence-völgyében. Bakonybélbe szekérkaravánnal mentünk (busz még akkor nem volt). A bencés apát úr kedvesen fogadott, hiszen ismerte és becsülte a kirándulásokat szervezőket. Persze vasúton mentünk Csesznekre, Bakonyszentlászlóra, a közelebbi környékre pedig az ipari kisvasúton. Nagyon élveztem a zirci nyarakat. Szép misékre és zsolozsmákra is mentünk az apátsági templomba. Kulcsunk is volt az "angolkertbe" (ezt egy szóban írták akkor), ahol a pávák lehullott tollait gyűjtöttem. Szép strand is épült a Bakony Egyesület kezdeményezésére. A Rákóczi téren kiváló cukrászda volt, a Piedl-féle cukrászda, és a híres Hindler étterem, ami kaszinónak is szolgált. Mindenki megcsodálta az akkor fiatal szépséges Hindlernét.Zirc már a harmincas években kulturált turistaközpont lehetett. Emlékszem, hogy a nyári hőségben az utcákat is öntözték. Ennyi talán elég."
Örülök, hogy sikerült egy személyes visszaemlékezést is idézni, bizonyára már csak kevesen vannak, akik még élnek, és emlékeznek az akkori nyarakra. Ezzel az írással egyrészt tiszteletemet szeretném kifejezni zirci őseink iránt, akik csaknem 300 éve itt éltek, dolgoztak, sokat tettek a településért, mint tisztes iparos emberek. Remélem, hogy ezzel én is hozzájárulok ahhoz, hogy napjainkban is méltóképpen emlékezzünk rájuk, akik saját korukban is példát mutattak. Másrészt köszönetemet szeretném kifejezni családomnak, és mindazoknak, akik munkámban segítettek, adatokat pontosítottak, biztattak. Remélem, hogy ez a Zirc egyik aranykorának tekinthető évtized az összefogás, jó hozzáállás, önzetlenség példájával ma is mintaértékű.

A jegyzőkönyvek alapján a tagokról az alábbi névsor állítható össze

Adami János kőfaragó mester, Adorján Sándor Zircen dohányárudája volt, nótaszerző, Agárdi Jenő dr. Veszprém, Amberg András kereskedő, Amberg József fakereskedő, Antalfi Lestár lókúti, bakonynánai plébános, Árvay György m. kir. állampénztári tanácsos, Baumel Sámuel kereskedő, méterárú boltja volt, Becske Zoltán villamossági cikkek, „Bakony kristályvíz” mozi üzemeltetője, vállalkozó, Belák Endre dr. vármegyei tiszti főorvos, Birovszky Gyula, Borenich Kálmán tanár, Borián Elréd dr. plébános Porva, Bnána, Breinich Hilda gépíró, tisztviselő, Chapó István, Czakó József ipari tanonciskola igazgatója, Czobor Béla kéményseprő mester, Czobor Gyula tűzrendészeti felügyelő, Czobor Miklós zirci főszolgabíró, Czobor Miklós id.nyugalmazott tanító, Czobor Pál, Cseh László, Csekme Károly, Cser Cézár OCist rendi esperes, Cseresnyés Jenő dr. kir. közjegyző,Cseresnyés László dr. ügyvéd, Csokonay György dr., Csokonay Zsigmond OCist ker. esperes, ciszterci tanár, tanfelügyelő, Dégi Antal, Droksch Adolf órás, ékszerkereskedő, Erdey Mária, Farkas Antal, Fegyveres Ferenc takarékpénztár vezető, Fehér György, Fischer Lajos dr. pénzeskúti földbirtokos, Forst Ferenc dr. fogorvos, Füredi László körjegyző Olaszfalu, Gábor Ödön vitéz dr., Gajzágó Gyula vitéz kir. végrehajtó, Gasparics Vince, Gerlei Ferenc kir. telekkönyvvezető, Gertl József, Gfellner József körjegyző Bakonybél, Gyulai Gyula, Halász Ferenc dr. járási állatorvos, Halász Piusz dr. OCist, teológiai tanár, Hamuth János dr. polgármester Pápa, Hebling Sándor vendéglős „Bergli”, Hegyi Kapisztrán dr. OCist apáti titkár, Herceg Valér plébános Esztergár, Hoffer Imre kocsmáros és mészáros, Holitscher Károly orsz.gyűl. képviselő, csetényi földbirtokos, Holl András, Holly Emil bádogos vízvezetékszerelő, Horváth Antal dr. kir. járásbíró, Horváth Ernő, Horváth Ferenc körjegyző Borzavár, Horváth József Porva, Horváth Kázmér Szentgotthárd, Horváth Konstantin dr. OCist zirci perjel, Horváth Lajos dr. Veszprém vármegye alispánja, Horváth Szaléz dr.OCist teológiai tanár, Huff János Bakonynána, Huff József Bakonynána főerdőmérnök, Istenes Ferenc terménykereskedő, Járó Gábor, Jeszenszky Aurél, Jókay Ihász Miklós dr. gazdasági főtanácsos, Kádár Antal, Kasper János id. kőműves és ácsmester, Kasper József építőmester, Kasper Kálmán Zircen cementárú műhely, kőművesmester, Kasper Pál, Kaufmann József, Kaufmann Lajos apátsági főszakács, Kemenes Pál tanár, Kende Ádám dr. Pápa, Kenessey Zoltán dr. vármegyei másodfőjegyző, Kerschbaummayer Henrik ipariskola igazgatója, Kertész Károlyné , Kiss Szerafin bakonybéli házgondnok, perjel, Kolb Ciprián dr. Borzavár, Koller Károly dr. körorvos, Kostyelik Kajetán ciszterci házgondnok, Körmendy István dr. szolgabíró Zirc, Kőrös István cipészmester, Körös János pékmester, Kőrösy Zoltán dr. ügyvéd, Kőszegi Béla szabó, ruhakereskedő, Kövesi Gyula id. cipészmester, Kukányi Béla dr.kir. járásbíró, Kukoda János, Kukoda Miklós OCist zirci plébános, esperes, Kuntzl Ernő dr. ügyvéd, Kurdy Rudolf körjegyző Bakonyszentkirály, Küzdi Aurél OCist, zirci plébános, apáti irodaigazgató, Lakatos Lajos dr. fogorvos, Lambert István asztalos, Létray Gyula apátsági karnagy, énektanár, Lier Frigyes , Ligeti Lajos jegyző, Link Nándor zirci bíró, Liptai Béla zirci állomásfőnök, Luksz Sándor dr. zirci kórházigazgató, járási tisztifőorvos, Masszi József kántortanító Zircen, Mészáros József, Molnár Rajmund dr. OCist. hittudományi doktor, Molnár István Bakonynána, Naszályi Emil dr. OCist teológiai tanár, Odry Lehelné, Ott Lajos nyomda, könyvkereskedés Zirc, Ott László lakatosmester, autójavító műhely, Pálfi József, Pápay János apátsági erdőmérnök, Pataky Sándor községi irodatiszt, Pellion László m. kir. állampénztári főtiszt, korábban kórházi gondnok, Piedl András ifj. cukrász Zircen, Pisztel Jenő körjegyző Bakonyszentlászló, Pleva László telekkönyvvezető, Pomázi Celesztin, Pulay József dr. királyi közjegyző, Punk Antal mészáros hentes Zircen, Puskás István dr., Rácz Dezső kereskedő, Radly Lajos, Rauzer János járásbírósági altiszt, Rentz István dr. főszolgabíró, Rimaszombati Imre dr. ügyvéd, Rosenberger Mór vaskereskedő, Ruzsonyi Béla dr. állatorvos, Sántha Olivér, Scherer Endre kereskedő, Scherer János dr. szolgabíró Veszprém, Schvarner Gyula, Skobrák Ferenc, Somló Ferenc Óbánya, Stark József Borzavár tanító (Szántóra magyarosított), Stein Ferenc terménykereskedő, Steiner József Románd, Stenzel Károly, Streibl Miklós vendéglője volt a Bagolyvárban, Sült Lajos dr. járási főszolgabíró, Sümeghy László dr. szolgabíró, Szabó Ferenc, Szabó Jenő apátsági alkalmazott, Szabó Vilmos apátsági alkalmazott, Szalay János zirci bíró, Szász Kálmán dr. Veszprém, Székely Artúr OCist., Szemmelweisz Ferenc dr. körorvos Zirc, Szemmelweisz Károly dr. kórházigazgató Zirc, Szigethy László dr. ipartestületi ügyész, ügyvéd, járásbírósági elnök, Szilágyi Miklós vitéz, „kávés” a mozi helységben, Szita László pék Zircen, Szokolszky Jenő jegyző, Szokoly Frigyes dr., Szokoly János községi főjegyző, Szupper István, Takács Győző dr., kórházi orvos, Teke László Dudar, Tomay Győző villamosság, Tóth Ágoston számvevő, Tóth Aurél dr.ügyvéd, apátsági jogtanácsos,Tóth Béla dr., Tóth György, Tóth Jenő dr., Tóth Sándor földbirtokos, Udvardy Antal festő vállalkozó,Vajda István ifj., Valent András, Varga Béla orvostanhallgató, Varga Gyula községi jegyző, Varga Virgil dr. OCist, Várkonyi Fidél dr. OCist zirci esperes, teológiai tanár, Veilandics (Várhegyi) Mátyás kántortanító, Veimper János, Veress Béla postamester, Veress Zoltán, Vizer Endre járásbírósági irodai kezelő, Walla Ferenc tündérmajori földbirtokos, Walla Tibor kardosréti földbirtokos, Walleshausen Alfréd vitéz, Weber Arnulf jószágkormányzó, gazdasági főtanácsos, Weber Ferenc kőművesmester, Wéber (Vándor) Ferenc ifj. építész, Wetzl Nándor községi bíró, Wilde Béla műbútorasztalos, Windhoffer Ernő tanító, Wittmann Mihály építőmester, Wolf Ferenc (Cuhavölgyi) állatorvos, Wolf János ácsmester vállalkozó, zirci bíró, Wolf László (Czuhavölgyi) középiskolai tanár, Xeravits József férfiszabó, Polgári Olvasókör elnöke, Zádor István dr. OCist apátsági titkár,, Zalai János dr. zirci gyógyszerész, Zemplén György dr. OCist, a teológiai főiskola igazgatója, Zimay Ödön dr. zirci járásbíróság elnöke, Zsigmond János piarista tanár, szakíró.

• 

  Wolf (Cuhavölgyi) Ferenc túravezető

• 

  Wolf (Czuhavölgyi) László túravezető

• 

  Az egyesület egyik prospektusának címlapja

• 

  Zirci látkép Ott Lajos papírkereskedése kiadásában