A lap jelenlegi, 2022. március 8., 14:50-kori változata

A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei 1931-1944.

Andrásiné Cuhavölgyi Klára tanulmánya az „Elmesélem neked” helytörténeti pályázat keretében, 2013-ban.

”Elmesélem neked”…. sok élményt idéz fel bennem ez a két szó. A gyermekkorunk elfelejtett nevei, eseményei, történetei jutnak eszembe foszlányokban, meg amiket még a szüleink, nagyszüleink meséltek. De amiről írni szeretnék, az egy, a szüleim könyvtárában megtalált kézírásos bekötött könyv, a Bakony Egyesület jegyzőkönyvei címet viseli.

Ez a könyv kétféle módon is felkelti érdeklődésünket. Egyrészt maga a könyv története, másrészt a benne leírtak, amivel dokumentálták a múlt század harmincas éveinek eseményeit. De hát milyen lehetett az élet, hogy nézhetett ki Zirc nyolcvan évvel ezelőtt? Nyaranta az utcákat benépesítették a nyaralók és a turisták. A házakat, kerteket igyekeztek korszerűsíteni, csinosítani, hogy a nyaralóknak ki tudják adni. A házak tatarozásához kedvezményt kaptak a tulajdonosok. Az utcákon este villanyvilágítás volt, napközben a poros utakat öntözték, kiépült a Győr-Veszprémi műút. A vonatközlekedésen javítottak, beindult az autóbusz közlekedés is. Nyáron az újonnan épült strandot használhatták a vendégek, teniszezhettek, szervezett kirándulásokon vehettek részt. Megépült a Postásház. Rangos szellemi élményként megtekinthették az apátsági könyvtárat, régiség- és festménygyűjteményt. A csodálatos barokk templom miséin a Cecília énekkar énekelt. Délután sétálhattak az angolkertben, ahol a tó partján pávák sétáltak, a vízben hattyúk úsztak. A parkosított Rákóczi téren korzóztak a fiatalok. Este a Zirci Filharmonikusok adtak koncertet, vagy a Legényegyletben műkedvelők színdarabot adtak elő, esetleg moziba mentek, vagy ismerkedési esten vettek részt. Télen egymást követték a bálok (iparos bál, gazdabál, orvos bál, álarcos bál, pöttyös bál, rózsás bál…). Olvasókörök működtek, folyamatosan alakultak új egyletek, egyesületek a már eddig is nagy számban meglévő és működőek mellett. Mindenki találhatott magának a nemének, életkorának, foglalkozásának, társadalmi helyzetének, szabadidős tevékenységének leginkább megfelelő szervezett csoportot. A Pintér-hegyi erdőben épült síugrósáncon versenyeket rendeztek, és 1898 óta működött a Korcsolyaegylet is. A Zirc és Vidéke lap hetenként tudósított az országos és a helyi eseményekről, társadalmi hírekről. Nemkülönben fontos dokumentum erről a korról a Bakony Egyesület jegyzőkönyvei.

A Bakony Egyesület jegyzőkönyveit tartalmazó könyv története

A Bakony Egyesület jegyzőkönyveit tartalmazó könyv A nyitott könyv a golyónyomokkal

Felmerül a kérdés, milyen is ez a jegyzőkönyv a fizikai megjelenésében, hol lappangott 69 évig, mi volt a könyv sorsa? Maga a könyv 21x33 cm-es, hosszúkás alakú, vonalas lapokat tartalmaz. A borítója márványozott, gerince és sarkai vászonnal bevontak. Piros keretes címkéjén az eredeti felirat „A Bakony Kultúregyesület jegyzőkönyvei 1931. évtől”, később áthúzva a ”kultúr” szó, így Bakony Egyesület jegyzőkönyvei a cím.

A könyv külseje eléggé megviselt, kissé szakadozott, és lőfegyver okozta lyukak vannak rajta, jobban mondva látszik, hogy keresztüllőtték, mindegyik oldal a közepe táján több helyen lyukas, ezeken a helyeken olvashatatlan a szöveg. A kézzel írt jegyzőkönyv 141 oldalt tartalmaz, sokféle, könnyebben-nehezebben olvasható kézírással. Különösen a kezdeti években ügyeltek a formai követelményekre, a bekezdésekre, a jelenlévők pontos felsorolására, és arra, hogy az elnök, a titkár, és a hitelesítők is aláírják a jegyzőkönyveket. Csak egy jegyzőkönyvet írtak írógéppel, amelyet Veszprém vármegye alispánjának kezdeményezésére hívtak össze 1933. június 15-én.

A könyvbe különböző kiegészítő anyagok voltak beledugva: levelezés a prospektus ügyében; a strandfürdővel kapcsolatos iratok; a Magyar Turista Szövetség útjelzésekkel kapcsolatos tájékoztató anyaga; a Győri turistaegylettel a turistautak jelzésével kapcsolatos levelezés; az egyesület alapszabálya; valamint az utolsó évben, 1944-ben dr. Tóth Aurél által kiküldött meghívó géppel írt példánya, és ennek mellékleteként a meghívott taglista a tag aláírásával, illetve a megjegyzéssel, hogy sajnos, háborúba vonult, vagy nem elérhető.

A jegyzőkönyvet tartalmazó dokumentum a szüleim könyvtárában vészelte át az utolsó 69 évét. Mivel a családunkból a nagypapám, édesapám és bátyja, az én keresztapám is az egyesület aktív tagjai voltak, valószínű, hogy a háborús évek zűrzavarában mentették meg az iratokat, illetve került hozzájuk. Az utolsó közgyűlés 1944. szeptember 24-én volt. Hogy a golyó ütötte sérülések hol, hogyan keletkeztek, nem tudjuk, talán a kaszinóban volt a könyv, esetleg Ott Lajos nyomdájában, ahol talán, mint gyanús dokumentumot egy katona próbálta megsemmisíteni. Hálásak lehetünk, hogy átvészelte azokat az éveket, amikor a helytörténeti kutatásokat érdektelennek tartották, nem támogatták, és sokan bizony egyszerűen kidobták volna, mint régi, sérült, nehezen olvasható, számukra érdektelen irathalmazt.

A Bakony Egyesület létrehozása

Isten nevében! Ezzel a fohásszal kezdődik a Bakony Egyesület 52 jegyzőkönyvét tartalmazó vastag kézírásos könyv. De kik voltak, mit is akartak ezek a nemes szándékú férfiak, akik 1931 és 1944 között ezen egyesület létrehozásán és működtetésén fáradoztak? Az egyesület létrehozásának gondolata még 1931 elején foganhatott meg, amikor Walla Ferenc tündérmajori földbirtokos a belügyminisztériumhoz fordult, hogy az egyesület alapszabályait jóváhagyassa. A Magyar Királyi Belügyminiszter 132.337/VII/1931 szám alatt 1931. június 22-én Budapesten az egyesület alapszabályait jóváhagyta, különböző módosító illetve kiegészítő bejegyzésekkel.

Az egyesület neve: Bakony Kultúregyesület Zirc, nyelve magyar.
Célja: a bakonyi hegyvidék természeti szépségei iránt az érdeklődést minél szélesebb körben felkelteni, azokat megismertetni s hozzáférhetőbbekké tenni, célszerű intézkedésekkel a hegyvidék kultúrájának fejlődését előmozdítani és idegenforgalmát emelni.

A célt a következő eszközökkel kívánták elérni : ismertető propaganda, hírlapi cikkek és előadások, turista utak és sétautak kieszközlése, létesítése, turisták, nyaralók számára szállás és élelmezés megszervezése, községfejlesztési akciók, tudományos munkálkodás és művészetek istápolása, kirándulások szervezése, téli sporthelyek létesítése, rokon egyesületekkel való érintkezés.
Az egyesület tagjai lehettek rendes, pártoló, alapító és tiszteletbeli tagok. Tagnak felvehettek 18. életévüket betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgárokat, akik írásbeli belépő nyilatkozatot tettek, és egy intézőbizottsági tag ajánlásával rendelkeztek. Tiszteletbeli tagokat az egyesület, vagy a hazai kultúra körüli munkálkodás eredményeképpen választottak, ezek nem fizettek. Egyébként az alapító tagok 10 évre szóló belépési és tagsági díj fejében 20 pengőt, rendes tagok évenként 2 pengőt, a pártoló tagok pedig évi 1 pengő tagsági díjat fizettek. A tagság megszűnt a tag halálával, kilépésével, törlésével (amennyiben fizetési kötelezettségének nem tett eleget), vagy kizárásával (aki az egyesület, vagy a fennálló rend ellen komolyan vét, vagy büntetendő cselekményt követ el).
Az egyesület vezetőségét a közgyűlés választotta egy évre, vezetője az elnök. Ő képviselte az egyesületet a hatóságok és az egyesületen kívülállók előtt. Egybehívta a közgyűlést, a hivatalos iratokat aláírta, a pénzkezelést megvizsgálhatta. Az intézőbizottság 2 vagy 3 tagból állt, gondoskodott a határozatok végrehajtásáról, intézte az egyesületi ügyeket, határozott a tagfelvételről, legalább negyedévente ülésezett, amelyekről jegyzőkönyvet vezettek. Az egyesület pénztárosa kezelte a pénzügyeket, minden év december 31-ig zárszámadást készített. Működését az egyesület ellenőre felügyelte, aki a pénztárossal együtt egyetemlegesen anyagilag is felelős volt a pénzügyekért.
Walla Ferenc elnök összehívására a Bakony Kultúregyesület végül az 1931. november 15-én tartott közgyűlésen alakult meg.
Az alakuló közgyűlésen tulajdonképpen konkrétan meghatározták az egyesület feladatait, amely meghatározó volt a következő 13 évben (az utolsó közgyűlést 1944. szeptember 24-én tartották).
Négy osztály munkálkodott különböző területeken.
A propagandaosztály hirdetések, hírlapi közlemények, levelezőlapok, fényképek kiadásával foglalkozott.
A turisztikai osztály dr. Scherer János szolgabíró vezetésével turistautak előkészítő munkájával, kirándulások szervezésével, megrendelésével foglalkozott.
Kerschbaummayer Henrik ipariskolai igazgató végezte a lakás és élelmezési osztály szervező munkáját. Felvilágosítást adtak a Bakonyban nyaralni óhajtóknak, 53 lakás kiadását közvetítették, megszervezték az élelmezési ellátásukat.
A községfejlesztési osztály elnöke dr. Cseresnyés Jenő királyi körjegyző volt, a zirci strandfürdő létesítése volt akkor a legfőbb, legnehezebb feladat, amiért is a közgyűlésen köszönetet mondtak neki. Az alakuló közgyűlésen megválasztották a tisztikart elnökké Walla Ferencet választották, a két társelnök dr. Tóth Aurél és Varga Virgil lett, alelnökök Kerschbaummayer Henrik és Becske Zoltán, titkárok dr. Kukányi Béla és Pápay János, pénztáros Pellion László, ellenőr Scherer Endre, ügyész dr. Szigethy László, a számvizsgáló bizottság tagjai Árvay György, dr. Sümeghy László, Tóth Sándor lettek. Ezzel elindult a lelkes, és felelősségteljes munka, amit a továbbiakban ismertetünk.

Az egyesület szervezési kérdései, közgyűlések, vezetők, tagok, apátság szerepe

Megalakulásakor az egyesületnek 180 tagja volt, pontos névsort nem ismerünk. A fennmaradt kézírásos könyv szerint 1931. október 25-én volt az első, 1944. szeptember 24-én az utolsó gyűlés. Összesen 53 közgyűlést tartottak, 16 évi rendes közgyűlést (többször nem volt határozatképes) 30 választmányi gyűlést (a tisztikar és a választmány részvételével), 4 rendkívüli gyűlést, egy közgyűlést a turista alakulatok összehívásával 1933. júniusban, egy közgyűlést dr. Horváth Lajos, Veszprém vármegye alispánjának összehívására 1933. június 15-én, egy a lakáskiadók, kereskedők, vendéglősök együttes ülése 1934. júniusban. Leggyakrabban a Zirci Kaszinó volt a gyűlések helyszíne 29 alkalommal. 18 ülést tartottak a Római Katolikus Legényegyletben, ötöt a Piedl –féle vendéglőben, egyet a Kukoda vendéglőben. A gyakoriság szerint vizsgálva, 1931-ben 3 gyűlés volt. Az egyesület fénykora 1932 és 1937 között volt (1932-ben 10, 1933-ban 9, 1934-ben 11, 1935-ben 5, 1936-ban 5, 1937-ben 2 alkalom), utána két év kihagyásával 1940-ben 3, 1942-ben 2, 1943-ban 2, 1944-ben egy gyűlés volt.

Az egyesület neve Az alakuló közgyűlésen a Bakony Kultúregyesület” nevet fogadták el. Az 1932. december 4-én tartott rendkívüli közgyűlésen dr. Tóth Aurél javaslatára az egyesület nevét megváltoztatták, miszerint az új név: Bakony Egyesület Zirc. Jelvénye: zománcozott pajzsban e szó: Bakony, alatta tölgyfakoszorúban „E” betű Pecsétje köriratban Bakony Egyesület, Zirc

Kik voltak a vezetők? A megalakuláskor Walla Ferencet, tündérmajori földbirtokost választották elnöknek, lemondásáig, 1935. június 12-ig. A következő elnök Holitscher Károly, csetényi földbirtokos, a térség országgyűlési képviselője lett, akit 1936. április 5-én választottak meg. Lelkesen kezdte ténykedését, sokat köszönhettek Holitscher úr közbenjárásának a legfelsőbb, országos fórumokon, de az egyesületi életre nem tudott sokáig energiát fordítani, két évig gyűlést sem hívtak össze (1938-39-ben), míg 1940. július 14-én tartott közgyűlésen elfogadták lemondását, elfoglaltságára és személyes okokra hivatkozott. Az utolsó években dr. Tóth Aurél lett az egyesület elnöke, aki a kezdetektől nagyon lelkesen vett részt a munkában, tartotta a kapcsolatot a Zirci Ciszterci Apátsággal, fogalmazta a hivatalos iratokat, szervezte az egyesületi életet egészen 1944. szeptember 24-ig, az utolsó közgyűlésig.

Kikből állott a tisztikar? A kezdeti sokféle funkció az évek folyamán egyszerűsödött, nem választottak társelnököket, alelnököket, stb. Összesítve a neveket 1932-1944 között a következő posztokat ellátták: Elnök: Walla Ferenc, Holitscher Károly, dr. Tóth Aurél. Társelnökök: dr. Horváth Konstantin, dr. Tóth Aurél, dr. Rentz István Alelnökök: Becske Zoltán, Kerschbaummayer Henrich, dr. Scherer János Titkárok: dr. Kukányi Béla, dr. Sümeghy László, dr. Scherer János, Szokolszky Jenő, vitéz Gajzágó Gyula, dr. Cseresnyés László, dr. Körössy Zoltán Pénztárnok: Pellion László, Masszi József, Ellenőr: Scherer Endre, Ügyész: dr. Szigethy László, Számvizsgálók: Árvay György, Szokolszky Jenő, Tóth Sándor. Masszi József, Borenich Kálmán, Fehér György, Ott Lajos, dr. Forst Ferenc, Kemenes Pál Intézőbizottság tagjai: dr. Pulay József, Ligeti Lajos, dr. Rentz István, dr. Horváth Antal

Az Apátság szerepe: 1931. november 15-én, az alakuló közgyűlésen dr. Werner Adolf zirci apát úr őméltóságát egyhangú lelkesedéssel díszelnökké választották, és a választás eredményének jelentése céljából küldöttségileg üdvözölték. A küldöttség tagjai Walla Ferenc, dr. Sült Lajos, dr. Szemmelweisz Károly és dr. Szemmelweisz Ferenc, a vidék és a járás nevében Holitscher Károly országgyűlési képviselő. A továbbiakban is többször mondtak köszönetet az apát úr önzetlen támogatásáért, az adott pénzügyi támogatásért, a postásüdülő építéséhez átengedett erdőrészért, az útmutató táblák faanyagánál adott kedvezményért, a zirci nyári utak portalanításakor adott segítségért, ugyanis az apátsági öntözőautót bocsájtotta a község rendelkezésre.

Kik voltak az egyesület tagjai? Pontos névsor sajnos nem maradt fenn, nem tudjuk, ki mikor lépett be a Bakony Egyesületbe. Néhány jegyzőkönyvben közlik az újonnan jelentkezők neveit, másutt a kilépőket, illetve a kizárt tagokat említik (főleg tagdíjfizetés elmaradása miatt). Összesítve a dokumentumokban előforduló neveket 234 nevet számoltam össze. Meglepő, hogy az értelmiség milyen nagy számban képviseltette magát, a tagok közül több mint 20 %, 50 személy viselt doktori címet. Nemcsak orvosok, jogi végzettségűek, de a ciszterci rend tudományos fokozattal bíró személyei is voltak közöttük. Zirc község vezetői, a bírók (mai fogalmak szerint polgármester) is szerepelnek a tagok között, továbbá a közigazgatásban dolgozók, ezen kívül iparosok, kereskedők, vendéglősök, gazdák.

Az egyesület utolsó évei: három év kihagyás után 1940. június 21-én tartottak választmányi ülést. Az ülés összehívásának célja, hogy megvizsgálják, hogy az egyesület működésének ellanyhulása folytán a további működésről, fenntartásról döntsenek. E célból rendkívüli közgyűlést hívnak össze 1940. július 14-re, amely azonban nem volt határozatképes, ezért egy hét múlva, július 21-én megismételték. A közgyűlés összehívásának okai, hogy az egyesületi szervezetet kisebb méretűvé tegyék, és ezért az alapszabályokat módosítsák, valamint megválasszák az új vezetőséget.

Az utolsó közgyűlés előtt, amit 1944. szeptember 24-én Zircen Piedl András vendéglőjének éttermi helyiségében tartottak, egy meghívót vittek körbe Zircen, ami 62 személy nevét tartalmazta, és a meghívottaknak alá kellett írniuk. A 62 személyből sajnos 12 ember nem írta alá, a többség bevonult, vagy nincs itthon megjegyzéssel. A háborús helyzet folytán az egyesület különösebb tevékenységet nem folytatott, tagdíjat nem szedett, egyedül a Reguly szobor felállítására adományozott 500 pengőt.