„Szabó pékség” változatai közötti eltérés
(→Hivatkozások) |
|||
| (17 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | <div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> | |
| + | <!-- AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁGS --> | ||
| + | <h2 style="padding:3px; background:#489342; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Agrár- és élelmiszergazdaság</h2> | ||
[[Image:Szabo_002.jpg|thumb|right|250px]] | [[Image:Szabo_002.jpg|thumb|right|250px]] | ||
| − | 1936-ban | + | |
| + | Szabó Gyula 1936-ban érkezett Almádiba, mint munkát kereső péklegény. Az Albrecht pékségnél talált állást, majd két évvel később 1938-ban a bátyjával kibérelte a Hattyú pékséget, s a hozzá tartozó épületet. A napi munka mellett két kezével hozta rendbe a lerobbant állapotban lévő épületet és műhelyt, amit aztán 1945-ben bombatalálat ért és teljesen elpusztult. Az újjáépítés 1946. december 25-re fejeződött be. | ||
| + | |||
| + | 1952-ben államosították az üzletet, amiről Szabó Gyula ezt mondta: "...a saját helyemen, mint vállalati munkás dolgoztam..." Innen ment nyugdíjba 1978-ban, ám a munkát folytatta és egy reggelizőt is üzemeltetett a pékség mellett. | ||
| + | |||
| + | Jelenleg a lánya, Nagy Árpádné Szabó Éva - a tanárnőből lett pékmester -, unokája, Nagy Zsuzsanna, hegedűművész és volt segédje, Gáspár Zoltán üzemeltetik a pékséget, amelyben fatüzelésű kemencében készítik a mai napig a kenyeret, olyan mintha megállt volna az idő. | ||
| + | |||
| + | A kenyér készítéséhez csak az alapvető alapanyagokat használják: liszt, só víz és élesztő, kovászos technológiával, így a kenyér egy egész hétig friss tud maradni. Sem a kenyérhez sem a süteményekhez adalékanyagot nem használnak. A munka nagy része kézimunka, ezért a kenyér átlagosan 12 óra alatt készül el, amelyhez tizenegyszer kell hozzányúlni, megforgatni, áthelyezni, mire a vevőkhöz kerül. | ||
| + | |||
| + | A sütés hagyományos magyar kemencében történik, amely boltozata samottéglából készült tufa aljzattal, a felfűtés során áthevül és tartja a meleget. | ||
| + | |||
| + | A kemencébe a fát délben berakják, estére átszárad, akkor elgyújtják és leég, mire a bedagasztott kenyér megkel. A kemence felső részében a meleg hatására a kenyértészta felemelkedik, ezután átrakásra kerül az alsó részbe és ott készre sül. Ezt nevezik rávetéses technikának. | ||
| + | |||
| + | Hogy mitől is finom a Szabó-kenyér? Talán erre ad választ a pékségről készült dokumentumfilm, melynek a címe "...A kenyérben a lelkünk is benne van..." | ||
| + | |||
| + | A pékségnek Balatonalmádi Város Önkormányzata 2011-ben (222/2011. (VII. 20.) önkormányzati határozatával) a város gasztronómiai gyarapításában és védelmében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként - alapításának 75. évfordulója alkalmából - Balatonalmádi város érdemérmet adományozott. | ||
| + | 2021-ben Nagy Árpádné Szabó Éva Balatonalmádi díszpolgára lett. | ||
{{Indoklás | {{Indoklás | ||
| − | |igazítás= | + | |település=Balatonalmádi |
| − | |méret= | + | |határozat= |
| + | |címer=Cimer.jpg | ||
| + | |igazítás=left | ||
| + | |méret=100 | ||
|indoklás=A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig. | |indoklás=A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig. | ||
}} | }} | ||
| + | |||
| + | <center> | ||
| + | <gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" > | ||
| + | Fájl:Pekseg_01.jpg|Szabó Gyula | ||
| + | Fájl:Pekseg_uau01.jpg|Kemence | ||
| + | Fájl:Pekseg_uau02.jpg|Kemence | ||
| + | Fájl:Pekseg_uau03.jpg|Kenyér áthelyezése | ||
| + | </gallery> | ||
| + | </center> | ||
| + | |||
==Hivatkozások== | ==Hivatkozások== | ||
| − | *[ | + | *[https://balatonalmadi.hu/onkormanyzat/diszpolgarok-kituntetettek/balatonalmadi-varosert-erdemeremmel-kituntetettek Kitüntetettjeink – balatonalmadi.hu] |
| − | *[ | + | *[https://welovebalaton.hu/cikk/2016/6/8/mesebe-illo-kenyerek-sulnek-balatonalmadiban-szabo-sutode Molnár Zoltán: Mesébe illő kenyerek sülnek Balatonalmádiban - Szabó Sütöde] |
*[http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/top-10-pek TOP 10 pékség – Magyar Konyha Online] | *[http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/top-10-pek TOP 10 pékség – Magyar Konyha Online] | ||
| + | *[http://nava.hu/id/194016/ ...A kenyérben a lelkünk is benne van...] | ||
| + | *[http://pkkk.hu/index.php/videok/2022-esemenyek/74/a-szabo-pekseg Koszteczky László filmje a Szabó Pékségről] | ||
| + | *[http://pkkk.hu/index.php/videok/2022-esemenyek/75/ertektar-szabo-pekseg-emlektabla-avatas Emléktábla avatás a Szabó Pékség falán] | ||
| + | *[http://pkkk.hu/index.php/home/ez-tortent-nalunk/1059-muhely-etudok-4-foszereplovel Műhely-etűdök 4 főszereplővel] | ||
| + | |||
| + | </div> | ||
| + | |||
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]] | [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]] | ||
A lap jelenlegi, 2022. április 6., 10:51-kori változata
Balatonalmádi Értéktár - Agrár- és élelmiszergazdaság
Szabó Gyula 1936-ban érkezett Almádiba, mint munkát kereső péklegény. Az Albrecht pékségnél talált állást, majd két évvel később 1938-ban a bátyjával kibérelte a Hattyú pékséget, s a hozzá tartozó épületet. A napi munka mellett két kezével hozta rendbe a lerobbant állapotban lévő épületet és műhelyt, amit aztán 1945-ben bombatalálat ért és teljesen elpusztult. Az újjáépítés 1946. december 25-re fejeződött be.
1952-ben államosították az üzletet, amiről Szabó Gyula ezt mondta: "...a saját helyemen, mint vállalati munkás dolgoztam..." Innen ment nyugdíjba 1978-ban, ám a munkát folytatta és egy reggelizőt is üzemeltetett a pékség mellett.
Jelenleg a lánya, Nagy Árpádné Szabó Éva - a tanárnőből lett pékmester -, unokája, Nagy Zsuzsanna, hegedűművész és volt segédje, Gáspár Zoltán üzemeltetik a pékséget, amelyben fatüzelésű kemencében készítik a mai napig a kenyeret, olyan mintha megállt volna az idő.
A kenyér készítéséhez csak az alapvető alapanyagokat használják: liszt, só víz és élesztő, kovászos technológiával, így a kenyér egy egész hétig friss tud maradni. Sem a kenyérhez sem a süteményekhez adalékanyagot nem használnak. A munka nagy része kézimunka, ezért a kenyér átlagosan 12 óra alatt készül el, amelyhez tizenegyszer kell hozzányúlni, megforgatni, áthelyezni, mire a vevőkhöz kerül.
A sütés hagyományos magyar kemencében történik, amely boltozata samottéglából készült tufa aljzattal, a felfűtés során áthevül és tartja a meleget.
A kemencébe a fát délben berakják, estére átszárad, akkor elgyújtják és leég, mire a bedagasztott kenyér megkel. A kemence felső részében a meleg hatására a kenyértészta felemelkedik, ezután átrakásra kerül az alsó részbe és ott készre sül. Ezt nevezik rávetéses technikának.
Hogy mitől is finom a Szabó-kenyér? Talán erre ad választ a pékségről készült dokumentumfilm, melynek a címe "...A kenyérben a lelkünk is benne van..."
A pékségnek Balatonalmádi Város Önkormányzata 2011-ben (222/2011. (VII. 20.) önkormányzati határozatával) a város gasztronómiai gyarapításában és védelmében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként - alapításának 75. évfordulója alkalmából - Balatonalmádi város érdemérmet adományozott. 2021-ben Nagy Árpádné Szabó Éva Balatonalmádi díszpolgára lett.
 |
"A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig."
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján |
Szabó Gyula
Kemence
Kemence
Kenyér áthelyezése
Hivatkozások
- Kitüntetettjeink – balatonalmadi.hu
- Molnár Zoltán: Mesébe illő kenyerek sülnek Balatonalmádiban - Szabó Sütöde
- TOP 10 pékség – Magyar Konyha Online
- ...A kenyérben a lelkünk is benne van...
- Koszteczky László filmje a Szabó Pékségről
- Emléktábla avatás a Szabó Pékség falán
- Műhely-etűdök 4 főszereplővel
