„Zirci boltok egykor IX. Trafikok Zircen” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „= Zirci boltok egykor IX. Trafikok Zircen = 1945 előtt nem volt korlátozás, mindenki, mindenhol dohányozhatott. A 19. században inkább a szivarozás, pipázás,…”) |
a (→Zirci boltok egykor IX. Trafikok Zircen) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
1945 előtt nem volt korlátozás, mindenki, mindenhol dohányozhatott. A 19. században inkább a szivarozás, pipázás, bagózás (pipadohány rágcsálása) volt szokásos, ami több időt igényelt, majd az élettempó gyorsulásával az emberek rászoktak a cigarettázásra. A dohányzás a kikapcsolódás, idegnyugtatás célját szolgálta. Az első világháború után a dohányárusítás állami monopólium lett, elsősorban a hadiözvegyeket és hadirokkantakat akarták segíteni a trafiknyitás lehetőségével. Különálló kis bódék épültek forgalmas útkereszteződésekben, tereken, de a házak kerítését megbontva az utca felé is nyitottak üzleteket. | 1945 előtt nem volt korlátozás, mindenki, mindenhol dohányozhatott. A 19. században inkább a szivarozás, pipázás, bagózás (pipadohány rágcsálása) volt szokásos, ami több időt igényelt, majd az élettempó gyorsulásával az emberek rászoktak a cigarettázásra. A dohányzás a kikapcsolódás, idegnyugtatás célját szolgálta. Az első világháború után a dohányárusítás állami monopólium lett, elsősorban a hadiözvegyeket és hadirokkantakat akarták segíteni a trafiknyitás lehetőségével. Különálló kis bódék épültek forgalmas útkereszteződésekben, tereken, de a házak kerítését megbontva az utca felé is nyitottak üzleteket. | ||
| 7. sor: | 6. sor: | ||
Fájl:Daru cigaretta 1942-45 között.jpg|Daru cigaretta 1942-45 között | Fájl:Daru cigaretta 1942-45 között.jpg|Daru cigaretta 1942-45 között | ||
</gallery> | </gallery> | ||
| + | |||
= Adorján nagytrafik = | = Adorján nagytrafik = | ||
Adorján Sándor (Bakonyszentkirály, 1884 – Budapest, 1945) hadmérnökként részt vett az első világháborúban. Elvesztette jobb szemét, egyik oldali végtagjait, ezután bal kézzel írt és komponált. Hősies helytállásáért az Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki. Mint tartalékos főhadnagy kapta meg a trafiknyitási jogot Zircen 1924. júliusában. | Adorján Sándor (Bakonyszentkirály, 1884 – Budapest, 1945) hadmérnökként részt vett az első világháborúban. Elvesztette jobb szemét, egyik oldali végtagjait, ezután bal kézzel írt és komponált. Hősies helytállásáért az Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki. Mint tartalékos főhadnagy kapta meg a trafiknyitási jogot Zircen 1924. júliusában. | ||
A lap 2023. június 1., 13:29-kori változata
1945 előtt nem volt korlátozás, mindenki, mindenhol dohányozhatott. A 19. században inkább a szivarozás, pipázás, bagózás (pipadohány rágcsálása) volt szokásos, ami több időt igényelt, majd az élettempó gyorsulásával az emberek rászoktak a cigarettázásra. A dohányzás a kikapcsolódás, idegnyugtatás célját szolgálta. Az első világháború után a dohányárusítás állami monopólium lett, elsősorban a hadiözvegyeket és hadirokkantakat akarták segíteni a trafiknyitás lehetőségével. Különálló kis bódék épültek forgalmas útkereszteződésekben, tereken, de a házak kerítését megbontva az utca felé is nyitottak üzleteket.
Symphonia 1925-29.
Levente cigaretta 1933-38 között volt forgalomban
Daru cigaretta 1942-45 között
Adorján nagytrafik
Adorján Sándor (Bakonyszentkirály, 1884 – Budapest, 1945) hadmérnökként részt vett az első világháborúban. Elvesztette jobb szemét, egyik oldali végtagjait, ezután bal kézzel írt és komponált. Hősies helytállásáért az Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki. Mint tartalékos főhadnagy kapta meg a trafiknyitási jogot Zircen 1924. júliusában. A Kossuth Lajos utca 11. szám alatt volt a nagy dohányáruda, nagykereskedés. Vasúton kapták a dohányárut, amelyet szétosztottak a vidéki és a kisebb zirci trafikoknak. Adorjánéknak volt egy kis dohányboltjuk is, amit a felesége, Mayer Leona (Leonka néni) vezetett. Ő még tojásért is adott cigarettát. Adorján Sándor képeslapot is kiadott Zircről az 1920-30-as években. Országosan ismertté az 1930-as években vált, amikor először népszerű dallamokra szövegeket írt, majd a saját verseire zenét is szerzett. Az 1933-ban tartott Országos Magyar Nóta Olimpiászon Adorján Sándor ezüstkoszorút nyert, s vele együtt a zirci Szórádi Vazul dicsérő oklevelet kapott. 1938-ban az országos nótaverseny 1. díja aranyozott nagy plakettjét kapta. A Zirc és Vidéke 1940. április 21-i számában hirdette, hogy trafikjában kapható három új lemeze: Nagy Magyarországot, Hat nap óta, Kalapomra páros tubarózsát tettem. A Nagy Magyarországot c. indulóját a Magyar Rádió vitte lemezre, majd többször is leadta. Bár a zirci izraelita hitközség tagja volt, a zsidóüldözések idején az első világháborús kitüntetésének köszönhetően feleségével együtt megmenekült. Budapesten halt meg 1945-ben.
Adorján-féle Dohány nagyáruda. Képeslap. Adorján Sándor kiadása 1930-as évek
