A lap 2011. május 25., 21:40-kori változata

Zirc a középkorban (1182—1530)

I. Az ősi zirci templom és monostor

VII. Gergely reformgondolatai a kereszténység második évezredének elején úgy terjedtek, mint valami tengerár; azok a rendek, melyek e nagy megújító munkában kivették részüket, a lelki megizmosodás után anyagiakban is hatalmasokká lettek. Az ennek nyomában föllépő el lanyhulás és az ágostonrendi papi egyesületek versenye feltámasztotta újra az ősi coenobita rendek lendületét. Francia területen indult meg ez a mozgalom és franciák voltak Sz. Brunó kivételével e mozgalom vezetői: Sz. Róbert, Sz. Bernát, Abelard stb. Az ősi szerzetesintézmény ezen megújulásának egy hulláma átcsapott hazánkra is és ez a lelki megújulás honosítja meg nálunk a rendet.

Ha a képzelet szárnyán visszaszállunk hétszázötven esztendőn át ehhez az időhöz, [[Wikipédia:III. Béla magyar király III. Béla (1172—1196)]] uralkodásának második évtizedében a Bakony végtelen erdőségének közepén, Veszprémtől 20 km.-re nagy sürgés-forgást látnánk. Fekete kámzsás szerzeteseknek fehér ruhája ki-kivillan fekete skapuláréjuk és a fekete kapucium alól, amint tervezgetnek, rendezgetnek a sötét ruháju munkás testvérek csoportjában; olykor-olykor francia szavak adnak utbaigazítást, sóskuti építőkövekkel megrakott szekerek csikorognak a régi római úton, az ősi csendet a rengetegben favágók zaja veri föl, kőfaragók vésik, csiszolják az ablakokat, a bejáratok köveit, a pillérkötegek egyszerű, nemes diszeit, a pillérek félköríves kiképzéseit, a lépcsőket, zsindellyel megrakott kocsik állnak meg Győr felől, mindenhol munkás kéz serénykedik, mindenki tudja, hogy a királyné hazájából jött clairvaux-i szerzetesek számára épül a templom és a monostor ... Most épül Zirc.

Sz. Bernát monostora Clairvaux már 1182-ben elküldte első raját ide a Bakony szivébe («src»=sziv, talán innen van a Zirc neve is? v. ö. Bakonybél; vagy talán már volt is erre valami kis templom: «crk», és ettől kapta a hely is a nevét; vagy a nagyon alkalmas makkoló: «zsirec» lett Zirc nevének őse?). Királyi vadászterület volt ez, ahol volt ugyan királyainknak bizonyára vadászkastélya, de egy szerzetescsalád állandó letelepedésére ez nem volt berendezve. Királyi vendégeket látott nem is egyszer, mikor vidám vadásztársaság zaja verte föl a rengeteg Bakony csendjét. De szomorú eseménynek is volt ez a tanuja, mikor I. Endrét, kit Béla herceg a Tiszánál megvert és menekülése közben a mosonyi kapuknál elfogatott, ide szállították a birtokára és itt is halt meg. Innen szállították a rengetegen keresztül Tihanyba, ahol most is pihen.

Erre a helyre gondolt III. Béla király. És mikor 1183-ban a magyarországi cisztercieknek is olyan jogokat és kiváltságokat biztosított, melyeket azok Franciaországban élveznek és mi