„Kathona Géza” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | (Komárom, 1903. nov. 10. | + | KATHONA Géza (Komárom, 1903. nov. 10.–Győr, 1989. júl. 14.) író, irodalomtörténész, ref. lelkész. |
| − | + | =Élete= | |
| − | Komáromi bencéseknél érettségizett, majd | + | Komáromi bencéseknél érettségizett, majd 1922 és 1925 között a Pápai Református Főiskolán, 1925–1926-ban a bazeli egyetemen teológiát tanult, ref. lelkészképesítő vizsgát tett. 1931-ben Pápán szentelték lelkésszé. 1939-ben, Debrecenben teológia doktori fokozatot, 1948-ban magántanári képesítést szerzett. Enyingen, [[Vörösberény]]ben és Alsóörsön tevékenykedetett ref. lelkészként. Az utóbbi településen közel tíz esztendeig. 1956-tól 1966-ig Szekszárdon szolgált, egyúttal a Tolnai Református Egyházmegye esperese volt. 1975 és 1982 között Veszprémben élt, majd Győrbe költözött. Kutatási területe a 16–17. század művelődéstörténete és vallásfilozófiája. Tanulmányai elsősorban Theológiai Szemle c. folyóiratban jelentek meg a Heidelbergi Kátéról, Dávid Ferencről, Huszár Gálról, Méliusz Juhász Péterről, Bod Péterről stb. |
| + | |||
| + | ==Művei== | ||
| + | |||
| + | *A Csákberényi Református Egyház története. Pápa, 1937. | ||
| + | *Samarjai János gyakorlati theológiája. Debrecen, 1940. | ||
| + | *Károli Gáspár történelmi világképe. Debrecen, 1943. | ||
| + | *A Heidelbergi Káté deformálódása az antitrinitárizmussal vívott harcokban. Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház négyszáz éves történetéből. I. Bp., 1968. | ||
| + | *Részletek a török hódoltsági reformáció történetéből. Bp., 1974. | ||
| + | |||
| + | ==Irodalom== | ||
| + | |||
| + | *Halottaink. ~ elhunyt. = Reformátusok Lapja, 1989. 32. sz. | ||
== Külső hivatkozás == | == Külső hivatkozás == | ||
A lap 2011. június 14., 10:05-kori változata
KATHONA Géza (Komárom, 1903. nov. 10.–Győr, 1989. júl. 14.) író, irodalomtörténész, ref. lelkész.
Tartalomjegyzék
Élete
Komáromi bencéseknél érettségizett, majd 1922 és 1925 között a Pápai Református Főiskolán, 1925–1926-ban a bazeli egyetemen teológiát tanult, ref. lelkészképesítő vizsgát tett. 1931-ben Pápán szentelték lelkésszé. 1939-ben, Debrecenben teológia doktori fokozatot, 1948-ban magántanári képesítést szerzett. Enyingen, Vörösberényben és Alsóörsön tevékenykedetett ref. lelkészként. Az utóbbi településen közel tíz esztendeig. 1956-tól 1966-ig Szekszárdon szolgált, egyúttal a Tolnai Református Egyházmegye esperese volt. 1975 és 1982 között Veszprémben élt, majd Győrbe költözött. Kutatási területe a 16–17. század művelődéstörténete és vallásfilozófiája. Tanulmányai elsősorban Theológiai Szemle c. folyóiratban jelentek meg a Heidelbergi Kátéról, Dávid Ferencről, Huszár Gálról, Méliusz Juhász Péterről, Bod Péterről stb.
Művei
- A Csákberényi Református Egyház története. Pápa, 1937.
- Samarjai János gyakorlati theológiája. Debrecen, 1940.
- Károli Gáspár történelmi világképe. Debrecen, 1943.
- A Heidelbergi Káté deformálódása az antitrinitárizmussal vívott harcokban. Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház négyszáz éves történetéből. I. Bp., 1968.
- Részletek a török hódoltsági reformáció történetéből. Bp., 1974.
Irodalom
- Halottaink. ~ elhunyt. = Reformátusok Lapja, 1989. 32. sz.
Külső hivatkozás
| Veszprém megyei életrajzi lexikon |
