„Barokk kistemplom” változatai közötti eltérés
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Kistemplom (1).JPG|thumb|left]] [[Image:Kistemplom (3).JPG|thumb|right]] '''Fájdalmas Szűz temploma:''' a Kossuth Lajos utca déli végén áll. | [[Image:Kistemplom (1).JPG|thumb|left]] [[Image:Kistemplom (3).JPG|thumb|right]] '''Fájdalmas Szűz temploma:''' a Kossuth Lajos utca déli végén áll. | ||
| − | A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével. A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult. 1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz. alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul szolgált. 1744-ben kezdik építeni barokk stílusban. 1761-1763 között restaurálták és 1761-ben szentelik fel a Fájdalmas szűzanya tiszteletére. Mai alakját az 1780-ban végzett bővítéskor nyerte. Valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből építették. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. 1780-ból származnak a ma is elég jó állapotban lévő mennyezetképek, melyek a templom címének megfelelően Jézus és Mária szenvedéseit ábrázolják. Festője ismeretlen. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. Nem tudjuk, hogy az 1760-as évek templomában már itt volt-e a szobor, vagy csak az 1780-as bővítéskor hozták ide. A XVIII. századi magyar faszobrászat legkiválóbb darabjaként említi Aggházy Mária A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században című könyvében. A szobor alkotója szintén ismeretlen. A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék. | + | A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével. A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult. 1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz. alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul szolgált. 1744-ben kezdik építeni barokk stílusban. 1761-1763 között restaurálták és 1761-ben szentelik fel a Fájdalmas szűzanya tiszteletére. Mai alakját az 1780-ban végzett bővítéskor nyerte. Valószínűleg az [[Királyi udvarház temploma|egykori plébánia]] és a [[A középkori zirci apátság|régi apátság]] köveiből építették. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. A szenteltvíztartók gömbhhéjszerűen kivájt medencék, amelyek élszedett oszlopokon állnak. Az élszedés a lábazat és a nyaktag között látható. Anyaguk sárgás homkkő, amelyet talán a XIII-XIV. század között faragtak. Felhasználásuk e helyen valószínűleg másodlagos. Nagy valószínűség szerint már a [[Királyi_udvarház_temploma|középkorban]] is álltak, átvitelük az új templomba a folytonosságot biztosíthatták. 1780-ból származnak a ma is elég jó állapotban lévő mennyezetképek, melyek a templom címének megfelelően Jézus és Mária szenvedéseit ábrázolják. Festője ismeretlen. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. Nem tudjuk, hogy az 1760-as évek templomában már itt volt-e a szobor, vagy csak az 1780-as bővítéskor hozták ide. A XVIII. századi magyar faszobrászat legkiválóbb darabjaként említi Aggházy Mária A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században című könyvében. A szobor alkotója szintén ismeretlen. A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék. |
= Források = | = Források = | ||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
Dudás Ottó: A zirci kistemplom. In. : Zirc és Vidéke 1992. 04. szám. | Dudás Ottó: A zirci kistemplom. In. : Zirc és Vidéke 1992. 04. szám. | ||
| + | |||
| + | Szűcs istván Miklós: Zirc középkori udvarháza és ciszterci monostora. Veszprém, 1994. | ||
[[Category:Egyházi_épületek]] [[Category:Zirc]] | [[Category:Egyházi_épületek]] [[Category:Zirc]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. szeptember 23., 13:10-kori változata
Fájdalmas Szűz temploma: a Kossuth Lajos utca déli végén áll..JPG)
.JPG)
A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével. A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult. 1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz. alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul szolgált. 1744-ben kezdik építeni barokk stílusban. 1761-1763 között restaurálták és 1761-ben szentelik fel a Fájdalmas szűzanya tiszteletére. Mai alakját az 1780-ban végzett bővítéskor nyerte. Valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből építették. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. A szenteltvíztartók gömbhhéjszerűen kivájt medencék, amelyek élszedett oszlopokon állnak. Az élszedés a lábazat és a nyaktag között látható. Anyaguk sárgás homkkő, amelyet talán a XIII-XIV. század között faragtak. Felhasználásuk e helyen valószínűleg másodlagos. Nagy valószínűség szerint már a középkorban is álltak, átvitelük az új templomba a folytonosságot biztosíthatták. 1780-ból származnak a ma is elég jó állapotban lévő mennyezetképek, melyek a templom címének megfelelően Jézus és Mária szenvedéseit ábrázolják. Festője ismeretlen. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. Nem tudjuk, hogy az 1760-as évek templomában már itt volt-e a szobor, vagy csak az 1780-as bővítéskor hozták ide. A XVIII. századi magyar faszobrászat legkiválóbb darabjaként említi Aggházy Mária A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században című könyvében. A szobor alkotója szintén ismeretlen. A templom környezetében áll az 1729-ben készült Nepomuki Szent János szobor - védett műemlék.
Források
Lipták Gábor: Zirc és Csesznek. Veszprém, Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal. 1964.
Dudás Ottó: A zirci kistemplom. In. : Zirc és Vidéke 1992. 04. szám.
Szűcs istván Miklós: Zirc középkori udvarháza és ciszterci monostora. Veszprém, 1994.
