„I. András” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:I_Andras.jpg|200px|thumb]] |
(1015-Zirc, 1060 ősze) magyar király. Vászoly (Vazul) másodszülött fia, Salamon apja. 1046-tól 1060-ig Magyarország negyedik királya. | (1015-Zirc, 1060 ősze) magyar király. Vászoly (Vazul) másodszülött fia, Salamon apja. 1046-tól 1060-ig Magyarország negyedik királya. | ||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
1037-ben Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leányával, Anasztáziával kötött házasságot. Apja megvakítása után testvéreivel, Leventével és Bélával a kijevi udvarba ment, ahol megkeresztelkedett. Trónra jutását a nagyurak mellett elősegítette a Péter elleni mozgalmakkal egy időben kirobbant pogánylázadás is. Ígéretét visszavonva leverte a Vata vezette felkelést. Uralkodásának első felét a királyi hatalom és a kereszténység helyreállítása, valamint a magyar-német viszony rendezése foglalta le. Fiát, Salamont 1057-ben megkoronáztatta. Az ellenségeskedések a német-római birodalommal csak III. Henrik császár 1056-ban bekövetkezett halála után kötött békével szűntek meg, amikor a császár leányát Salamon herceggel jegyezték el. 1060-ban háború tört ki a király és öccse, Béla között. Ennek során csatát vesztett, lovak tiporták el. Nem sokkal később Zircen, a vadászházában (királyi pihenőhely) belehalt sérüléseibe. Az általa 1055-ben alapított tihanyi bencés apátságban temették el, ahol sírköve fennmaradt. Tihanyban a Visszhang-dombon, az Echó Vendégház falán emléktáblája van. Az apátság épülete előtt álló, Alapító c. szobor Varga Imre alkotása. | 1037-ben Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leányával, Anasztáziával kötött házasságot. Apja megvakítása után testvéreivel, Leventével és Bélával a kijevi udvarba ment, ahol megkeresztelkedett. Trónra jutását a nagyurak mellett elősegítette a Péter elleni mozgalmakkal egy időben kirobbant pogánylázadás is. Ígéretét visszavonva leverte a Vata vezette felkelést. Uralkodásának első felét a királyi hatalom és a kereszténység helyreállítása, valamint a magyar-német viszony rendezése foglalta le. Fiát, Salamont 1057-ben megkoronáztatta. Az ellenségeskedések a német-római birodalommal csak III. Henrik császár 1056-ban bekövetkezett halála után kötött békével szűntek meg, amikor a császár leányát Salamon herceggel jegyezték el. 1060-ban háború tört ki a király és öccse, Béla között. Ennek során csatát vesztett, lovak tiporták el. Nem sokkal később Zircen, a vadászházában (királyi pihenőhely) belehalt sérüléseibe. Az általa 1055-ben alapított tihanyi bencés apátságban temették el, ahol sírköve fennmaradt. Tihanyban a Visszhang-dombon, az Echó Vendégház falán emléktáblája van. Az apátság épülete előtt álló, Alapító c. szobor Varga Imre alkotása. | ||
| − | [[Image:Alapito.jpg|thumb| | + | [[Image:Alapito.jpg|thumb|left|200px|Alapító c. szobor Varga Imre alkotása, Tihany]] |
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *MÁTYÁS Flórián: Egy honfoglalás előtti magyar hadjáratról Németországban és I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről. | + | *MÁTYÁS Flórián: Egy honfoglalás előtti magyar hadjáratról Németországban és I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről. Budapest, 1898. |
| − | *PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. | + | *PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Budapest, 1899. |
| − | *SZÉKELY György: Magyarország története. Előzmények és a magyar történet 1242-ig. | + | *SZÉKELY György: Magyarország története. Előzmények és a magyar történet 1242-ig. Budapest, 1984. |
| − | *UZSOKI András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai. = | + | *UZSOKI András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai. = Veszprém Megyei Múzzeumi Közlememény 17. sz. Veszprém, 1984. |
{{DEFAULTSORT:András, I.}} | {{DEFAULTSORT:András, I.}} | ||
| − | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Tihany]] | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Tihany]] [[Category:Zirc]] |
A lap jelenlegi, 2016. június 25., 17:37-kori változata
(1015-Zirc, 1060 ősze) magyar király. Vászoly (Vazul) másodszülött fia, Salamon apja. 1046-tól 1060-ig Magyarország negyedik királya.
Élete
1037-ben Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leányával, Anasztáziával kötött házasságot. Apja megvakítása után testvéreivel, Leventével és Bélával a kijevi udvarba ment, ahol megkeresztelkedett. Trónra jutását a nagyurak mellett elősegítette a Péter elleni mozgalmakkal egy időben kirobbant pogánylázadás is. Ígéretét visszavonva leverte a Vata vezette felkelést. Uralkodásának első felét a királyi hatalom és a kereszténység helyreállítása, valamint a magyar-német viszony rendezése foglalta le. Fiát, Salamont 1057-ben megkoronáztatta. Az ellenségeskedések a német-római birodalommal csak III. Henrik császár 1056-ban bekövetkezett halála után kötött békével szűntek meg, amikor a császár leányát Salamon herceggel jegyezték el. 1060-ban háború tört ki a király és öccse, Béla között. Ennek során csatát vesztett, lovak tiporták el. Nem sokkal később Zircen, a vadászházában (királyi pihenőhely) belehalt sérüléseibe. Az általa 1055-ben alapított tihanyi bencés apátságban temették el, ahol sírköve fennmaradt. Tihanyban a Visszhang-dombon, az Echó Vendégház falán emléktáblája van. Az apátság épülete előtt álló, Alapító c. szobor Varga Imre alkotása.
Irodalom
- MÁTYÁS Flórián: Egy honfoglalás előtti magyar hadjáratról Németországban és I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről. Budapest, 1898.
- PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Budapest, 1899.
- SZÉKELY György: Magyarország története. Előzmények és a magyar történet 1242-ig. Budapest, 1984.
- UZSOKI András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai. = Veszprém Megyei Múzzeumi Közlememény 17. sz. Veszprém, 1984.
