„Óvári-kálvária” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
a (→Forrás) |
a |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | ||
| + | [[Image:Kalvaria_terkep.jpg|thumb|Almádi térkép részlete (1927-28)]] | ||
A kálváriák építésének története folyamatosan kutatás tárgya, több szakember foglalkozik a kérdéssel, könyv is jelent meg róluk. Az almádi kálváriával kapcsolatosan sok kérdés merül fel, de viszonylag kevés adat áll rendelkezésre. Így mindenképpen érdemes összefoglalni az ismeretek körét, annál is inkább, mert tipikusan olyan építmények, amelyeknek jelentős helytörténeti értékük is van. A kálváriának ma már csak nyomai vannak meg, néhány alapkő formájában. Lássuk az említett adatokat. | A kálváriák építésének története folyamatosan kutatás tárgya, több szakember foglalkozik a kérdéssel, könyv is jelent meg róluk. Az almádi kálváriával kapcsolatosan sok kérdés merül fel, de viszonylag kevés adat áll rendelkezésre. Így mindenképpen érdemes összefoglalni az ismeretek körét, annál is inkább, mert tipikusan olyan építmények, amelyeknek jelentős helytörténeti értékük is van. A kálváriának ma már csak nyomai vannak meg, néhány alapkő formájában. Lássuk az említett adatokat. | ||
| − | + | #A kálvária az egykori Alsóörs-Veszprém vasútvonal irányára merőlegesen helyezkedett el. Közvetlenül a vasúti pálya mellett indult, és felvezetett az úgynevezett Óvári-kereszthez, amelyen az 1893 évszám, nyilván a kereszt felállításának az időpontja állt. A kálvária párhuzamos volt az angolkisasszonyok egykori üdülője telkének nyugati oldalával, és ma a Ferenczy Károly utca van a helyén. Az említett üdülővel szembeni terület parcellázásra került, mára teljesen beépült. A keresztet ábrázoló képes levelezőlapon levő szöveg „Ez a kereszt egy jó magas hegyen fekszik. Tegnap ide kirándultunk.” tanúsítja, hogy 1902-ben csak a kereszt állt ott. | |
| − | + | #Építésének pontos idejéről keveset tudunk, azonban az 1928-ban kiadott balatonalmádi térképen szerepel, „Óvári kálvária” megnevezéssel. Ebből az adatból sem tudható meg az építésének ideje, csak az, hogy valószínűleg már 1927-ben állt. | |
| − | Az említett üdülővel szembeni terület parcellázásra került, mára teljesen beépült. A keresztet ábrázoló képes levelezőlapon levő szöveg „Ez a kereszt egy jó magas hegyen fekszik. Tegnap ide kirándultunk.” tanúsítja, hogy 1902-ben csak a kereszt állt ott. | + | #A Veszprémi Hírlap 1934. június 8-án (XXXVI-II évf. 23. szám 4. oldal) hírt ad a Szent Imre-templom alapkőletételének (június 8.) eseményeiről. Ennek kapcsán került sor az angolkisasszonyok nyaralójának megáldására dr. Rott Nándor püspök által, amivel egy időben P. Móric szentferencrendi atya pedig „rövid beszéd után a keresztutat áldotta meg”. Ez az adat azt bizonyítja, hogy ekkor már mindkét létesítmény készen volt. Az itt közölt fénykép valószínűleg előbb készülhetett, mert a stációkról még hiányoznak a domborművek. |
| − | + | #Dr. Dornyai Béla és dr. Vigyázó János Balaton és környéke című, 1934-ben megjelent művében (124. oldal) a „31. Balatonalmádi-Káptalantelep-Alsóörs” kirándulóutat írja le, és így említi a kálváriát, ami a híres almádi csárda mellett van: „Közelében van igen szép helyen az Óvári-kálvária. Ezt a csinosan parkozott kertjével együtt a budapesti angolkisasszonyok üdülőtelepének (szépen fekvő emeletes ház) engedte át dr. Óvári Ferenc (szép kilátással a fürdő felé.).” | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
Meg kell jegyezni, hogy az 1950-es évekig a kálvária területe közigazgatásilag Alsóörs községhez tartozott, és csak a megyehatár megváltoztatása után lett almádi terület. Ennek ellenére eleinte Óvári-kálvária, később pedig Almádi kálvária néven volt ismeretes. | Meg kell jegyezni, hogy az 1950-es évekig a kálvária területe közigazgatásilag Alsóörs községhez tartozott, és csak a megyehatár megváltoztatása után lett almádi terület. Ennek ellenére eleinte Óvári-kálvária, később pedig Almádi kálvária néven volt ismeretes. | ||
A lap jelenlegi, 2016. június 21., 13:43-kori változata
A kálváriák építésének története folyamatosan kutatás tárgya, több szakember foglalkozik a kérdéssel, könyv is jelent meg róluk. Az almádi kálváriával kapcsolatosan sok kérdés merül fel, de viszonylag kevés adat áll rendelkezésre. Így mindenképpen érdemes összefoglalni az ismeretek körét, annál is inkább, mert tipikusan olyan építmények, amelyeknek jelentős helytörténeti értékük is van. A kálváriának ma már csak nyomai vannak meg, néhány alapkő formájában. Lássuk az említett adatokat.
- A kálvária az egykori Alsóörs-Veszprém vasútvonal irányára merőlegesen helyezkedett el. Közvetlenül a vasúti pálya mellett indult, és felvezetett az úgynevezett Óvári-kereszthez, amelyen az 1893 évszám, nyilván a kereszt felállításának az időpontja állt. A kálvária párhuzamos volt az angolkisasszonyok egykori üdülője telkének nyugati oldalával, és ma a Ferenczy Károly utca van a helyén. Az említett üdülővel szembeni terület parcellázásra került, mára teljesen beépült. A keresztet ábrázoló képes levelezőlapon levő szöveg „Ez a kereszt egy jó magas hegyen fekszik. Tegnap ide kirándultunk.” tanúsítja, hogy 1902-ben csak a kereszt állt ott.
- Építésének pontos idejéről keveset tudunk, azonban az 1928-ban kiadott balatonalmádi térképen szerepel, „Óvári kálvária” megnevezéssel. Ebből az adatból sem tudható meg az építésének ideje, csak az, hogy valószínűleg már 1927-ben állt.
- A Veszprémi Hírlap 1934. június 8-án (XXXVI-II évf. 23. szám 4. oldal) hírt ad a Szent Imre-templom alapkőletételének (június 8.) eseményeiről. Ennek kapcsán került sor az angolkisasszonyok nyaralójának megáldására dr. Rott Nándor püspök által, amivel egy időben P. Móric szentferencrendi atya pedig „rövid beszéd után a keresztutat áldotta meg”. Ez az adat azt bizonyítja, hogy ekkor már mindkét létesítmény készen volt. Az itt közölt fénykép valószínűleg előbb készülhetett, mert a stációkról még hiányoznak a domborművek.
- Dr. Dornyai Béla és dr. Vigyázó János Balaton és környéke című, 1934-ben megjelent művében (124. oldal) a „31. Balatonalmádi-Káptalantelep-Alsóörs” kirándulóutat írja le, és így említi a kálváriát, ami a híres almádi csárda mellett van: „Közelében van igen szép helyen az Óvári-kálvária. Ezt a csinosan parkozott kertjével együtt a budapesti angolkisasszonyok üdülőtelepének (szépen fekvő emeletes ház) engedte át dr. Óvári Ferenc (szép kilátással a fürdő felé.).”
Meg kell jegyezni, hogy az 1950-es évekig a kálvária területe közigazgatásilag Alsóörs községhez tartozott, és csak a megyehatár megváltoztatása után lett almádi terület. Ennek ellenére eleinte Óvári-kálvária, később pedig Almádi kálvária néven volt ismeretes.
Mint említettem, adataink hiányosak, emellett nem teljesen helytállóak is lehetnek, ezért minden közlést szívesen fogad a szerkesztőség.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1997. (9. évf.) 6. sz. 2. p.
