„Györgyi Dénes” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
(136 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
__NOTOC__
 +
(Budapest 1886. április 25. - Budapest 1961. november 22.) építészmérnök, tanár.
 
{{InfoboxSzemély
 
{{InfoboxSzemély
 
|név=Györgyi Dénes
 
|név=Györgyi Dénes
6. sor: 8. sor:
 
|elhunyt=Budapest
 
|elhunyt=Budapest
 
|halálozási idő=1961. november 22.
 
|halálozási idő=1961. november 22.
−
|foglalkozása=író, újságíró
+
|foglalkozása=építészmérnök, tanár
 
}}
 
}}
−
(Budapest 1886. április 25. - Budapest 1961. november 22.) építészmérnök, tanár.
 
  
−
=== Élete  ===
+
<blockquote>''"a két világháború közti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze"''
 +
'''Kós Károly'''</blockquote>
  
−
A budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola tanáraként kapott megbízást az intézmény főiskolává történő átszervezésére. Több nemzetközi- és világkiállítás (Torinó, 1911. - Barcelona, 1929. - Brüsszel, 1935. - Párizs, 1937.) magyar pavilonjának tervezője. A Párizsi Világkiállításon a nemzetközi zsűri két nagydíjjal tüntette ki és elnyerte a kiállítás elnökségének aranyérmét is. Egy ideig a magyaros építési stílus híve, majd a modern egyenes vonalvezetésű és funkcionalista építészet, továbbá a historizáló új barokk stílust alkalmazta. Szoros barátságban volt Kós Károllyal, számos épület tervét közösen készítették. IV. Károly megkoronázásakor, 1916-ban ő tervezte az ünnepi útvonal művészeti kialakítását.
+
== Élete  ==
 +
Györgyi Dénes a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész, édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író, nagybátyja Györgyi Géza és Giergl Kálmán építész.<ref>[http://www.giergl.hu A Györgyi-Giergl család három évszázada] </ref>
  
−
Számos alkotása közül jelentős Debrecenben a Déri Múzeum és több egyetemi épület. Munkái között szerepel a Keszthelyi Balatoni Múzeum (1928) és a [[Balatonalmádi]] [[Györgyi Dénes Általános Iskola|Általános Iskola]] (1948) épülete. A harmincas évek közepén készíti el Balatonalmádi első rendezési tervét. Feleségével (Grovcsik Emília belső építész, Grofcsik János testvére) és fiával Balatonalmádiban, a [[Szent Imre templom]] melletti családi sírboltban nyugszanak. Balatonalmádiban általános iskola vette fel nevét.  
+
Györgyi Dénes a budapesti Királyi József Műegyetem építészkarán 1909-ben szerzett oklevelet. Előbb az Országos Magyar Iparművészeti Iskolánál oktató, majd 1945-től 1946-ban történt nyugdíjazásáig az iskola igazgatója. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szecesszi%C3%B3s_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_Magyarorsz%C3%A1gon  „Fiatalok”] építészcsoportjához való tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. A Fiatalok a magyar parasztház, elsősorban az erdélyi kalotaszegi népi építészet szerkezeti és formai tanulságai alapján, valamint az angol [http://hu.wikipedia.org/wiki/Arts_and_Crafts_movement Arts and Crafts mozgalom] és a fin nemzeti romantika hatására korszerű és ugyanakkor sajátosan magyar építészet megalkotását tűzték ki célul. Főbb munkái: a zebegényi római katolikus templom, a XII. kerületi Városmajor utcai iskola és óvoda, a Hangya Szövetkezet IX. Közraktár utcai egykori székháza, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a debreceni Déri Frigyes Múzeum. A IV. Károly 1916-os koronázási ünnepségének dekorációját Kós Károllyal, Kismarty-Lechner Jenővel és Pogány Móriccal együtt tervezte. Munkáit a historizáló és az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Art_d%C3%A9co art deco] stílus jellemezte, a harmincas években már a Modern Mozgalom is erősen hat rá.
  
−
=== Irodalom  ===
+
Az épülettervezés mellett már pályája elején részt vett kiállítások rendezésében kiállítási épületek és belsők tervezőjeként. Korának leggyakorlottabb kiállítás-építésze volt, a philadelphiai, barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások általa tervezett hatásos magyar pavilonjaira a külföld is felfiyelt, megkapta a belga Lipót-rend parancsnoki keresztjét, majd a francia becsületrend tiszti keresztjét és a párizsi világkiállítás nagydíját. Tervei alapján készült el a pittsburghi egyetem főépületében az ún. magyar terem berendezése.
  
 +
A hazai hivatalos körök is elismerték munkásságát: 1935-ben a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1936-ban a Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérmét, 1937-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének mesterdíját vehette át. 2010-ben posztumus Ybl Miklós díjat kapott<ref>[http://epiteszforum.hu/posztumusz-ybl-miklos-dij-2010 Posztumusz Ybl Miklós díj]</ref>
 +
 +
1919-ben megnősült, tanítványát, Grofcsik Emíliát vette feleségül. A Grofcsik család révén került kapcsolatba a Balaton vidékével, elsősorban Balatonalmádival.
 +
 +
1950-től néhány évig állami tervező vállalatoknak dolgozott. Többek között a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem építkezését vezette, de betegsége rövidesen megakadályozta a munkában. Utolsó éveit Balatonalmádiban élte le, ahol 1990-ben az általa tervezett általános iskolát és a mellette lévő utcát róla nevezték el.
 +
 +
==Munkái==
 +
[[Image:04_gyd.jpg|thumb|right|330px|HANGYA-székház a Közraktár úton, 1917-20]]
 +
*1917-1920 Budapest. Közraktár utca 30. [http://egykor.hu/budapest-ix--kerulet/hangya-szovetkezet-szekhaz-es-kozponti-epuletek/3104 Hangya-irodaház] (ma irodaház)
 +
*1923 Néprajzi Múzeum pályaterve
 +
*1923-29 Debreceni Déri Frigyes Múzeum - (Debrecen, Déri tér 1. sz.; alapítás: 1902) A Déri Múzeum épülete Györgyi Dénes ízig-vérig neobarokk épületei közé tartozik (Münnich Aladárral közös terv, 1923-1929). Az épületnél a tervezők szabadabban érvényesíthették elképzeléseiket, s a történeti formákkal épült múzeum - előtte Medgyessy szobraival - mindmáig Debrecen belvárosának ékessége.
 +
*1926 Philadelphiai kiállítási pavilon
 +
*1926 ELMŰ Honvéd utcai bérház - a hazai art-deco építészet kivételes emléke. A 20. század első felének két kiváló építésze, Román Ernő és Györgyi Dénes 1926-ra építették fel a bérházát a Markó és a Honvéd utca sarkán, mellé trafóház is került 1930-ra. Idővel eredeti funkcióját elvesztette, a kilencvenes években közel 4000 m2 irodaházzá alakította egy bank. A külső teljesen eredeti.
 +
*1929 Barcelonai pavilon (Menyhért Miklós)
 +
*1920-as évek vége, debreceni egyetemi tanári lakások
 +
*1929-30 Diákotthon, Debrecen (Nem épült meg)
 +
*1930-39 Pittsburgh-i magyar szoba
 +
*1931 Debreceni városháza
 +
*1932-33 Orom utcai bérház
 +
*1932 Szent János tér
 +
*1933 Bérház a Nyáry Pál (eredetileg Kaas Ivor ) utcában
 +
*1933 Rákóczi út 66
 +
*1935 Rákóczi út 12
 +
*1935 Brüsszeli pavilon
 +
*1937 Párizsi pavilon
 +
*1936 Danuvia (kapukeretezés)
 +
*1938 ELMŰ Attila úti épülete
 +
*1938 Debreceni Nagyerdei Gyógyfürdő
 +
*1938 Pongrác úti lakótelep két épület egysége
 +
*1940-41 Tomcsányi úti elemi iskola
 +
<center>
 +
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
 +
Fájl:03_gyd.jpg|Kiskunhalasi iskola, 1913
 +
Fájl:05_gyd.jpg|Debrecen, Déri Múzeum (Münnich Aladárral), főhomlokzat részlete, 1925-29
 +
Fájl:08_gyd.jpg|A barcelonai világkiállítás magyar pavilonja, 1929
 +
Fájl:01_gyd.jpg|Zebegényi templom, Györgyi Dénes festménye, 1908
 +
</gallery>
 +
</center>
 +
 +
===Balatonalmádiban===
 +
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
 +
Fájl:12_gy_BA.jpg|Györgyi Dénes iskola vázlata
 +
Fájl:10_gyd_BA.jpg|Györgyi Dénes saját háza Balatonalmádiban, ma a Magyar Tudományos Akadémia üdülője, 1934
 +
</gallery>
 +
*1922 A Yacht-klub háza - terv, nem valósult meg
 +
*1934 [[Hősi emlékmű]]
 +
*1934 Bajcsy Zsilinszky utca. Saját családiház
 +
*1935-1936 Postatakarékpénztári tisztviselők üdülőotthona
 +
*1939 Családiház. (Dr. Márkus Andor háza)
 +
*1930-as évek Balatonalmádi község szabályozása - pályaterv, nem valósult meg
 +
*1942 Családiház (Legény Béla háza)
 +
*1943 A Balatoni Yacht-klub épületei - terv, nem valósult meg
 +
*1948 Balatonalmádi általános iskola
 +
*1949 Református imaház - terv, nem valósult meg
 +
 +
== Irodalom  ==
 +
:[http://www.budapestfolyoirat.hu/archivum/2006/5/140-aramhazak Csordás Lajos: Áramház. Budapest. 2006 (III. új évf.) 5. szám]
 
:[http://mek.niif.hu/01100/01196/html/index.htm Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes. Budapest, 1974.]  
 
:[http://mek.niif.hu/01100/01196/html/index.htm Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes. Budapest, 1974.]  
−
:Új Almádi Újság, 1996. 12. sz.  
+
:[http://www.magyarszemle.hu/cikk/20111115_gyorgyi_denes_emlekezete Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes emlékezete. Magyar Szemle. XX. évf. 9.-10. sz.]
−
:(Révai Új Lexikona. 9. köt.: †Balatonalmádi.)
+
:Schildmayer Ferenc: [[Györgyi Dénes és Almádi]]. [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2001/UAU_2001_08.pdf Új Almádi Újság, 2001. (13. évf.) 8. sz. 2. p.]
 +
:Az emlékkiállítás elé : 125 éve született Györgyi Dénes. [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2011/BA-2011-08.pdf Új Almádi Újság, 2011. (23. évf.) 8. sz. 4 p.]
 +
:
  
 
== Külső hivatkozás  ==
 
== Külső hivatkozás  ==
−
[http://www.giergl.hu A Györgyi-Giergl család három évszázada]
+
<references/>
  
−
[[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]]
+
[[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2018. június 8., 10:39-kori változata

(Budapest 1886. április 25. - Budapest 1961. november 22.) építészmérnök, tanár.

Györgyi Dénes
Gyorgyi.jpg
Született: Budapest
1886. április 25.
Elhunyt: Budapest
1961. november 22.
Pályafutása
Foglalkozása: építészmérnök, tanár



"a két világháború közti sötét és szomorú magyar világ egyik legkiválóbb magyar építőművésze" Kós Károly

Élete

Györgyi Dénes a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész, édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író, nagybátyja Györgyi Géza és Giergl Kálmán építész.[1]

Györgyi Dénes a budapesti Királyi József Műegyetem építészkarán 1909-ben szerzett oklevelet. Előbb az Országos Magyar Iparművészeti Iskolánál oktató, majd 1945-től 1946-ban történt nyugdíjazásáig az iskola igazgatója. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a „Fiatalok” építészcsoportjához való tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. A Fiatalok a magyar parasztház, elsősorban az erdélyi kalotaszegi népi építészet szerkezeti és formai tanulságai alapján, valamint az angol Arts and Crafts mozgalom és a fin nemzeti romantika hatására korszerű és ugyanakkor sajátosan magyar építészet megalkotását tűzték ki célul. Főbb munkái: a zebegényi római katolikus templom, a XII. kerületi Városmajor utcai iskola és óvoda, a Hangya Szövetkezet IX. Közraktár utcai egykori székháza, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a debreceni Déri Frigyes Múzeum. A IV. Károly 1916-os koronázási ünnepségének dekorációját Kós Károllyal, Kismarty-Lechner Jenővel és Pogány Móriccal együtt tervezte. Munkáit a historizáló és az art deco stílus jellemezte, a harmincas években már a Modern Mozgalom is erősen hat rá.

Az épülettervezés mellett már pályája elején részt vett kiállítások rendezésében kiállítási épületek és belsők tervezőjeként. Korának leggyakorlottabb kiállítás-építésze volt, a philadelphiai, barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások általa tervezett hatásos magyar pavilonjaira a külföld is felfiyelt, megkapta a belga Lipót-rend parancsnoki keresztjét, majd a francia becsületrend tiszti keresztjét és a párizsi világkiállítás nagydíját. Tervei alapján készült el a pittsburghi egyetem főépületében az ún. magyar terem berendezése.

A hazai hivatalos körök is elismerték munkásságát: 1935-ben a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1936-ban a Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérmét, 1937-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének mesterdíját vehette át. 2010-ben posztumus Ybl Miklós díjat kapott[2]

1919-ben megnősült, tanítványát, Grofcsik Emíliát vette feleségül. A Grofcsik család révén került kapcsolatba a Balaton vidékével, elsősorban Balatonalmádival.

1950-től néhány évig állami tervező vállalatoknak dolgozott. Többek között a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem építkezését vezette, de betegsége rövidesen megakadályozta a munkában. Utolsó éveit Balatonalmádiban élte le, ahol 1990-ben az általa tervezett általános iskolát és a mellette lévő utcát róla nevezték el.

Munkái

HANGYA-székház a Közraktár úton, 1917-20
  • 1917-1920 Budapest. Közraktár utca 30. Hangya-irodaház (ma irodaház)
  • 1923 Néprajzi Múzeum pályaterve
  • 1923-29 Debreceni Déri Frigyes Múzeum - (Debrecen, Déri tér 1. sz.; alapítás: 1902) A Déri Múzeum épülete Györgyi Dénes ízig-vérig neobarokk épületei közé tartozik (Münnich Aladárral közös terv, 1923-1929). Az épületnél a tervezők szabadabban érvényesíthették elképzeléseiket, s a történeti formákkal épült múzeum - előtte Medgyessy szobraival - mindmáig Debrecen belvárosának ékessége.
  • 1926 Philadelphiai kiállítási pavilon
  • 1926 ELMŰ Honvéd utcai bérház - a hazai art-deco építészet kivételes emléke. A 20. század első felének két kiváló építésze, Román Ernő és Györgyi Dénes 1926-ra építették fel a bérházát a Markó és a Honvéd utca sarkán, mellé trafóház is került 1930-ra. Idővel eredeti funkcióját elvesztette, a kilencvenes években közel 4000 m2 irodaházzá alakította egy bank. A külső teljesen eredeti.
  • 1929 Barcelonai pavilon (Menyhért Miklós)
  • 1920-as évek vége, debreceni egyetemi tanári lakások
  • 1929-30 Diákotthon, Debrecen (Nem épült meg)
  • 1930-39 Pittsburgh-i magyar szoba
  • 1931 Debreceni városháza
  • 1932-33 Orom utcai bérház
  • 1932 Szent János tér
  • 1933 Bérház a Nyáry Pál (eredetileg Kaas Ivor ) utcában
  • 1933 Rákóczi út 66
  • 1935 Rákóczi út 12
  • 1935 Brüsszeli pavilon
  • 1937 Párizsi pavilon
  • 1936 Danuvia (kapukeretezés)
  • 1938 ELMŰ Attila úti épülete
  • 1938 Debreceni Nagyerdei Gyógyfürdő
  • 1938 Pongrác úti lakótelep két épület egysége
  • 1940-41 Tomcsányi úti elemi iskola

  • Kiskunhalasi iskola, 1913

  • Debrecen, Déri Múzeum (Münnich Aladárral), főhomlokzat részlete, 1925-29

  • A barcelonai világkiállítás magyar pavilonja, 1929

  • Zebegényi templom, Györgyi Dénes festménye, 1908

Balatonalmádiban

  • Györgyi Dénes iskola vázlata

  • Györgyi Dénes saját háza Balatonalmádiban, ma a Magyar Tudományos Akadémia üdülője, 1934

  • 1922 A Yacht-klub háza - terv, nem valósult meg
  • 1934 Hősi emlékmű
  • 1934 Bajcsy Zsilinszky utca. Saját családiház
  • 1935-1936 Postatakarékpénztári tisztviselők üdülőotthona
  • 1939 Családiház. (Dr. Márkus Andor háza)
  • 1930-as évek Balatonalmádi község szabályozása - pályaterv, nem valósult meg
  • 1942 Családiház (Legény Béla háza)
  • 1943 A Balatoni Yacht-klub épületei - terv, nem valósult meg
  • 1948 Balatonalmádi általános iskola
  • 1949 Református imaház - terv, nem valósult meg

Irodalom

Csordás Lajos: Áramház. Budapest. 2006 (III. új évf.) 5. szám
Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes. Budapest, 1974.
Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes emlékezete. Magyar Szemle. XX. évf. 9.-10. sz.
Schildmayer Ferenc: Györgyi Dénes és Almádi. Új Almádi Újság, 2001. (13. évf.) 8. sz. 2. p.
Az emlékkiállítás elé : 125 éve született Györgyi Dénes. Új Almádi Újság, 2011. (23. évf.) 8. sz. 4 p.

Külső hivatkozás

  1. ↑ A Györgyi-Giergl család három évszázada
  2. ↑ Posztumusz Ybl Miklós díj
A lap eredeti címe: „http://zirc.helyismeret.hu/index.php?title=Györgyi_Dénes&oldid=25201”