„"Szár Berény"” változatai közötti eltérés
a (→Forrás) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | ||
| − | + | [[Image:Szarbereny_szololevel.jpg|thumb|Okirat másolata]] | |
Vörösberény régen Szárberény néven volt ismert. Az 1622-ben kelt okirat (szőlőlevél) szerint még a XVII. században is ez a XI. századi elnevezés volt használatos. Az idézett, szőlő adás-vételről szóló okirat két szempontból is érdekes lehet számunkra. Az egyik, hogy az Újhegyet mint szőlőterületet említi, valamint ezen belül a Kató halála dűlőnévvel találkozunk. Az Újhegy ma is ismert földrajzi meghatározás, a település jelentős területének elnevezése Vörösberény és Fűzfő között. A Kató halála dűlőnév nyilvánvalóan egy tragikus eseményre utal, ma már nem ismert helynév. Az 1858. évi kataszteri felmérés felsorolja Vörösberény dűlőit, illetve elnevezésüket, de Kató halála már nem szerepel közöttük. | Vörösberény régen Szárberény néven volt ismert. Az 1622-ben kelt okirat (szőlőlevél) szerint még a XVII. században is ez a XI. századi elnevezés volt használatos. Az idézett, szőlő adás-vételről szóló okirat két szempontból is érdekes lehet számunkra. Az egyik, hogy az Újhegyet mint szőlőterületet említi, valamint ezen belül a Kató halála dűlőnévvel találkozunk. Az Újhegy ma is ismert földrajzi meghatározás, a település jelentős területének elnevezése Vörösberény és Fűzfő között. A Kató halála dűlőnév nyilvánvalóan egy tragikus eseményre utal, ma már nem ismert helynév. Az 1858. évi kataszteri felmérés felsorolja Vörösberény dűlőit, illetve elnevezésüket, de Kató halála már nem szerepel közöttük. | ||
A másik érdekesség a közel négyszáz éves okirat szövegezése és szófordulatai. Érdemes figyelmesen elolvasni az eredeti szöveget, mert megtapasztalhatjuk, hogy a magyar nyelv mennyit változott az említett évszázadok alatt. Továbbá azt is, hogy az akkori írástudók szépen írtak. Megemlítendő még, hogy egyes betűk formája különbözik a maitól, a szövegkörnyezetben jól felismerhetők. | A másik érdekesség a közel négyszáz éves okirat szövegezése és szófordulatai. Érdemes figyelmesen elolvasni az eredeti szöveget, mert megtapasztalhatjuk, hogy a magyar nyelv mennyit változott az említett évszázadok alatt. Továbbá azt is, hogy az akkori írástudók szépen írtak. Megemlítendő még, hogy egyes betűk formája különbözik a maitól, a szövegkörnyezetben jól felismerhetők. | ||
| − | |||
| − | |||
A szőlőlevél átirata: | A szőlőlevél átirata: | ||
A lap jelenlegi, 2016. október 4., 13:52-kori változata
Vörösberény régen Szárberény néven volt ismert. Az 1622-ben kelt okirat (szőlőlevél) szerint még a XVII. században is ez a XI. századi elnevezés volt használatos. Az idézett, szőlő adás-vételről szóló okirat két szempontból is érdekes lehet számunkra. Az egyik, hogy az Újhegyet mint szőlőterületet említi, valamint ezen belül a Kató halála dűlőnévvel találkozunk. Az Újhegy ma is ismert földrajzi meghatározás, a település jelentős területének elnevezése Vörösberény és Fűzfő között. A Kató halála dűlőnév nyilvánvalóan egy tragikus eseményre utal, ma már nem ismert helynév. Az 1858. évi kataszteri felmérés felsorolja Vörösberény dűlőit, illetve elnevezésüket, de Kató halála már nem szerepel közöttük.
A másik érdekesség a közel négyszáz éves okirat szövegezése és szófordulatai. Érdemes figyelmesen elolvasni az eredeti szöveget, mert megtapasztalhatjuk, hogy a magyar nyelv mennyit változott az említett évszázadok alatt. Továbbá azt is, hogy az akkori írástudók szépen írtak. Megemlítendő még, hogy egyes betűk formája különbözik a maitól, a szövegkörnyezetben jól felismerhetők.
A szőlőlevél átirata:
Adjuk emlékezetül mindenkinek akiknek illik, hogy Vég György Szárberényben, a mi szabad és nemes földünkön és örökös jószágunkban (mely Veszprém vármegyében van) volt fölbecsülve, két hold parlag szőlőt 50 pénzre az Új hegyen a mi engedelmünkből Basó Ambrusnak, a mi Ispánunknak idejében és Kis Máté bíróságában. Mely szőlő hivattatik Kató halálának. Melynek keletről (Nap keletről) Szálai Jakab a szomszédja, nyugatról (Nap enyészetröl) Csizmasia Péter, délről Siroki Péter, fölszélről pedig az erdő. Mely szőlőt Vég György fölkapáltatta és megépíttette (telepítette?) egynéhány esztendeig szabadon birtokolta. Most pedig néminemű szükségtől késztetve bocsátotta áruba a megnevezett két hold szőlőt Vég György. Mivel, hogy azért Hegedüs Istvánnak Veszprémben lakó, ő Fölsége gyalog renden való szolgájafeleségének azelőtt Atyja után, úgy mint Mátyás István, Szentkirályszabadján lakó után, jussa volt ahhoz a szőlőhöz, nem akarta idegen kézre bocsátani, hanem a helységnek (hegyközségnek?) akaratából két ízben a mondott két hold szőlőért adot, amint azt a helység megbecsülte. 31 Ft-t. Mely harmincegy forintot Vég György mindjárt az akkori berényi bíró Kis Máté házánál fölvett. És teljes adományát (becslés díját?) is megadta a helységnek régi szokás szerint, ilyen becsületes személyek előtt, úgymint Hőffi Mihály, Szabó János, Mecséri Ambrus és Olasz Simon. Mi is annak okáért adjuk a megnevezett szőlőt Hegedüs Istvánnak, feleségének Mátyás Katusnak, fiának Gyurkának és leányának Örzsébetnek, letteknek és leendőknek; sőt úgyis örökítjük megmásíthatatlanul.
Szárberény, 1622 április 25.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2005. (17. évf.) 10. sz. 2. p.
