„Angyalos Boldogasszony Kápolna” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „{{Balatonalmádi Értéktár}} A Káptalanfüredi Lelkészség létrehozói a Ferences Rend veszprémi rendtársai és a település ingatlan tulajdonosai voltak. Szentmi...”) |
|||
| (14 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | {{ | + | {{Epitett orokseg lap|szöveg= |
| + | {{InfoboxÉpület | ||
| + | |cím=Angyalos Boldogsszony Kápolna | ||
| + | |kép=Angyalos_004.jpg | ||
| + | |város=Balatonalmádi | ||
| + | |év=1956 | ||
| + | |építtető=Ferences rend | ||
| + | |tulaj=Katolikus egyház | ||
| + | |felújítva=2000 | ||
| + | }} | ||
A Káptalanfüredi Lelkészség létrehozói a Ferences Rend veszprémi rendtársai és a település ingatlan tulajdonosai voltak. Szentmisét a 30’-as évek végétől nyári időszakban egy magánháznál tartottak. A Veszprémi Székeskáptalan 1937-ben telkeket ajándékozott templom és rendház céljára a Ferences Rendtartománynak. 1941-ben kezdődtek a nagyszabásúnak ígérkező építkezések, melyek azonban a háború miatt félbeszakadtak. | A Káptalanfüredi Lelkészség létrehozói a Ferences Rend veszprémi rendtársai és a település ingatlan tulajdonosai voltak. Szentmisét a 30’-as évek végétől nyári időszakban egy magánháznál tartottak. A Veszprémi Székeskáptalan 1937-ben telkeket ajándékozott templom és rendház céljára a Ferences Rendtartománynak. 1941-ben kezdődtek a nagyszabásúnak ígérkező építkezések, melyek azonban a háború miatt félbeszakadtak. | ||
1956 januárjában államosították a káptalanfüredi ferences ingatlanokat, így a hívek főként Balatonalmádiba jártak szentmisére. 1956 őszén sikerült visszakapni az Iskola utca 22. számú (felső) ingatlant, amelyen korábban elkezdődött a templomépítés, ám miután 1944-ben a kripta épület és ravatalozó tető alá került a templomépítés tovább nem folytatódott. | 1956 januárjában államosították a káptalanfüredi ferences ingatlanokat, így a hívek főként Balatonalmádiba jártak szentmisére. 1956 őszén sikerült visszakapni az Iskola utca 22. számú (felső) ingatlant, amelyen korábban elkezdődött a templomépítés, ám miután 1944-ben a kripta épület és ravatalozó tető alá került a templomépítés tovább nem folytatódott. | ||
1956-ban a ravatalozó helyiségben rendezték be végül is azt a kápolnát, amely egészen 2000-ig, a mai formájában történt átépítésig, mint miséző hely funkcionált. | 1956-ban a ravatalozó helyiségben rendezték be végül is azt a kápolnát, amely egészen 2000-ig, a mai formájában történt átépítésig, mint miséző hely funkcionált. | ||
| − | Az átépítésbe Csoma János plébános fogott bele. Visy József szobrászművész elkészítette a helyhez illő kerti oltárt, s elkészültek a kápolnabővítés építészeti tervei is. Az építés minden gondja a befejezés örömével együtt azonban már az utódra, Szabó János plébánosra maradt. Martin Gábor építész kitartott a megkezdett épület mediterrán hangulata mellett. Annak merevségét tördelt vöröskő tömegekkel, kis toronnyal oldotta, megszűntetve ezzel a befejezetlenség látszatát is. A korábbinál egyszerűbb hatású belső térben jól érvényesül a régi kegykép, a fehérmárvány Mária-szobor és a Pintér László által faragott új keresztút szépsége. Az átépítéssel nemcsak a kápolna befogadó képessége nőtt meg, hanem külső és belső mivoltában is igazi „templom formát” öltött: kis torony ékesíti, valamint szentély, sekrestye és kórus épült hozzá. A kápolna – melynek újraszentelése 2000. augusztus 6-án történt - a Boldogságos Szűz Máriának, mint Angyalos Boldogasszonynak pártfogása alatt áll. | + | |
| + | ==Felújítása== | ||
| + | Az átépítésbe [[Csoma János]] plébános fogott bele. [http://artportal.hu/lexikon/muveszek/visy-jozsef-6875 Visy József] szobrászművész elkészítette a helyhez illő kerti oltárt, s elkészültek a kápolnabővítés építészeti tervei is. Az építés minden gondja a befejezés örömével együtt azonban már az utódra, Szabó János plébánosra maradt. Martin Gábor építész kitartott a megkezdett épület mediterrán hangulata mellett. Annak merevségét tördelt vöröskő tömegekkel, kis toronnyal oldotta, megszűntetve ezzel a befejezetlenség látszatát is. A korábbinál egyszerűbb hatású belső térben jól érvényesül a régi kegykép, a fehérmárvány Mária-szobor és a Pintér László által faragott új keresztút szépsége. Az átépítéssel nemcsak a kápolna befogadó képessége nőtt meg, hanem külső és belső mivoltában is igazi „templom formát” öltött: kis torony ékesíti, valamint szentély, sekrestye és kórus épült hozzá. A kápolna – melynek újraszentelése 2000. augusztus 6-án történt - a Boldogságos Szűz Máriának, mint Angyalos Boldogasszonynak pártfogása alatt áll. | ||
| + | |||
| + | ==Hivatkozások== | ||
| + | *[http://www.balatonalmadi.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=233&Itemid=443 A kápolna Balatonalmádi város oldalán] | ||
| + | *Polniczky József: Káptalanfüred évtizedei: 1930-2000. – Káptalanfüredi Fürdőegyesület : Káptalanfüred, 2001. – p. 66-68. | ||
| + | }} | ||
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]][[Category:Egyházi_épületek]] | [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]][[Category:Egyházi_épületek]] | ||
A lap jelenlegi, 2018. április 26., 10:23-kori változata
Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség
| Angyalos Boldogsszony Kápolna | |||||
 | |||||
| Helye: | Balatonalmádi | ||||
| Építési adatok | |||||
| Építés éve : | 1956 | ||||
| Építtető: | Ferences rend | ||||
| Tulajdonos: | Katolikus egyház | ||||
| Felújítva : | 2000 | ||||
A Káptalanfüredi Lelkészség létrehozói a Ferences Rend veszprémi rendtársai és a település ingatlan tulajdonosai voltak. Szentmisét a 30’-as évek végétől nyári időszakban egy magánháznál tartottak. A Veszprémi Székeskáptalan 1937-ben telkeket ajándékozott templom és rendház céljára a Ferences Rendtartománynak. 1941-ben kezdődtek a nagyszabásúnak ígérkező építkezések, melyek azonban a háború miatt félbeszakadtak. 1956 januárjában államosították a káptalanfüredi ferences ingatlanokat, így a hívek főként Balatonalmádiba jártak szentmisére. 1956 őszén sikerült visszakapni az Iskola utca 22. számú (felső) ingatlant, amelyen korábban elkezdődött a templomépítés, ám miután 1944-ben a kripta épület és ravatalozó tető alá került a templomépítés tovább nem folytatódott. 1956-ban a ravatalozó helyiségben rendezték be végül is azt a kápolnát, amely egészen 2000-ig, a mai formájában történt átépítésig, mint miséző hely funkcionált.
Felújítása
Az átépítésbe Csoma János plébános fogott bele. Visy József szobrászművész elkészítette a helyhez illő kerti oltárt, s elkészültek a kápolnabővítés építészeti tervei is. Az építés minden gondja a befejezés örömével együtt azonban már az utódra, Szabó János plébánosra maradt. Martin Gábor építész kitartott a megkezdett épület mediterrán hangulata mellett. Annak merevségét tördelt vöröskő tömegekkel, kis toronnyal oldotta, megszűntetve ezzel a befejezetlenség látszatát is. A korábbinál egyszerűbb hatású belső térben jól érvényesül a régi kegykép, a fehérmárvány Mária-szobor és a Pintér László által faragott új keresztút szépsége. Az átépítéssel nemcsak a kápolna befogadó képessége nőtt meg, hanem külső és belső mivoltában is igazi „templom formát” öltött: kis torony ékesíti, valamint szentély, sekrestye és kórus épült hozzá. A kápolna – melynek újraszentelése 2000. augusztus 6-án történt - a Boldogságos Szűz Máriának, mint Angyalos Boldogasszonynak pártfogása alatt áll.
Hivatkozások
- A kápolna Balatonalmádi város oldalán
- Polniczky József: Káptalanfüred évtizedei: 1930-2000. – Káptalanfüredi Fürdőegyesület : Káptalanfüred, 2001. – p. 66-68.
