„Angyalos Boldogasszony Kápolna” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
 
(7 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Balatonalmádi Értéktár}}
+
{{Epitett orokseg lap|szöveg=
 +
 
 
{{InfoboxÉpület
 
{{InfoboxÉpület
 
|cím=Angyalos Boldogsszony Kápolna
 
|cím=Angyalos Boldogsszony Kápolna
14. sor: 15. sor:
  
 
==Felújítása==
 
==Felújítása==
Az átépítésbe Csoma János plébános fogott bele. Visy József szobrászművész elkészítette a helyhez illő kerti oltárt, s elkészültek a kápolnabővítés építészeti tervei is. Az építés minden gondja a befejezés örömével együtt azonban már az utódra, Szabó János plébánosra maradt. Martin Gábor építész kitartott a megkezdett épület mediterrán hangulata mellett. Annak merevségét tördelt vöröskő tömegekkel, kis toronnyal oldotta, megszűntetve ezzel a befejezetlenség látszatát is. A korábbinál egyszerűbb hatású belső térben jól érvényesül a régi kegykép, a fehérmárvány Mária-szobor és a Pintér László által faragott új keresztút szépsége. Az átépítéssel nemcsak a kápolna befogadó képessége nőtt meg, hanem külső és belső mivoltában is igazi „templom formát” öltött: kis torony ékesíti, valamint szentély, sekrestye és kórus épült hozzá. A kápolna – melynek újraszentelése 2000. augusztus 6-án történt - a Boldogságos Szűz Máriának, mint Angyalos Boldogasszonynak pártfogása alatt áll.
+
Az átépítésbe [[Csoma János]] plébános fogott bele. [http://artportal.hu/lexikon/muveszek/visy-jozsef-6875 Visy József] szobrászművész elkészítette a helyhez illő kerti oltárt, s elkészültek a kápolnabővítés építészeti tervei is. Az építés minden gondja a befejezés örömével együtt azonban már az utódra, Szabó János plébánosra maradt. Martin Gábor építész kitartott a megkezdett épület mediterrán hangulata mellett. Annak merevségét tördelt vöröskő tömegekkel, kis toronnyal oldotta, megszűntetve ezzel a befejezetlenség látszatát is. A korábbinál egyszerűbb hatású belső térben jól érvényesül a régi kegykép, a fehérmárvány Mária-szobor és a Pintér László által faragott új keresztút szépsége. Az átépítéssel nemcsak a kápolna befogadó képessége nőtt meg, hanem külső és belső mivoltában is igazi „templom formát” öltött: kis torony ékesíti, valamint szentély, sekrestye és kórus épült hozzá. A kápolna – melynek újraszentelése 2000. augusztus 6-án történt - a Boldogságos Szűz Máriának, mint Angyalos Boldogasszonynak pártfogása alatt áll.
  
 
==Hivatkozások==
 
==Hivatkozások==
 
*[http://www.balatonalmadi.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=233&Itemid=443 A kápolna Balatonalmádi város oldalán]
 
*[http://www.balatonalmadi.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=233&Itemid=443 A kápolna Balatonalmádi város oldalán]
 
*Polniczky József: Káptalanfüred évtizedei: 1930-2000. – Káptalanfüredi Fürdőegyesület : Káptalanfüred, 2001. – p. 66-68.
 
*Polniczky József: Káptalanfüred évtizedei: 1930-2000. – Káptalanfüredi Fürdőegyesület : Káptalanfüred, 2001. – p. 66-68.
 +
}}
  
 
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]][[Category:Egyházi_épületek]]
 
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]][[Category:Egyházi_épületek]]

A lap jelenlegi, 2018. április 26., 10:23-kori változata

Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség

Angyalos Boldogsszony Kápolna
Angyalos 004.jpg
Helye: Balatonalmádi
Építési adatok
Építés éve : 1956
Építtető: Ferences rend
Tulajdonos: Katolikus egyház
Felújítva : 2000


A Káptalanfüredi Lelkészség létrehozói a Ferences Rend veszprémi rendtársai és a település ingatlan tulajdonosai voltak. Szentmisét a 30’-as évek végétől nyári időszakban egy magánháznál tartottak. A Veszprémi Székeskáptalan 1937-ben telkeket ajándékozott templom és rendház céljára a Ferences Rendtartománynak. 1941-ben kezdődtek a nagyszabásúnak ígérkező építkezések, melyek azonban a háború miatt félbeszakadtak. 1956 januárjában államosították a káptalanfüredi ferences ingatlanokat, így a hívek főként Balatonalmádiba jártak szentmisére. 1956 őszén sikerült visszakapni az Iskola utca 22. számú (felső) ingatlant, amelyen korábban elkezdődött a templomépítés, ám miután 1944-ben a kripta épület és ravatalozó tető alá került a templomépítés tovább nem folytatódott. 1956-ban a ravatalozó helyiségben rendezték be végül is azt a kápolnát, amely egészen 2000-ig, a mai formájában történt átépítésig, mint miséző hely funkcionált.

Felújítása

Az átépítésbe Csoma János plébános fogott bele. Visy József szobrászművész elkészítette a helyhez illő kerti oltárt, s elkészültek a kápolnabővítés építészeti tervei is. Az építés minden gondja a befejezés örömével együtt azonban már az utódra, Szabó János plébánosra maradt. Martin Gábor építész kitartott a megkezdett épület mediterrán hangulata mellett. Annak merevségét tördelt vöröskő tömegekkel, kis toronnyal oldotta, megszűntetve ezzel a befejezetlenség látszatát is. A korábbinál egyszerűbb hatású belső térben jól érvényesül a régi kegykép, a fehérmárvány Mária-szobor és a Pintér László által faragott új keresztút szépsége. Az átépítéssel nemcsak a kápolna befogadó képessége nőtt meg, hanem külső és belső mivoltában is igazi „templom formát” öltött: kis torony ékesíti, valamint szentély, sekrestye és kórus épült hozzá. A kápolna – melynek újraszentelése 2000. augusztus 6-án történt - a Boldogságos Szűz Máriának, mint Angyalos Boldogasszonynak pártfogása alatt áll.

Hivatkozások