„Balatonalmádi gyógyfürdő” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2013. március 29., 15:56-kori változata

Fürdőélet Almádiban a XIX. század végén

Almádit fürdőként 1877-től számíthatjuk, miután erre a szezonra építette fel Brenner Lőrinc veszprémi építőmester, almádi szőlőbirtokos, nyolc kabinból álló fürdőházát. Ezt megelőzően is volt fürdési lehetőség a Balaton partján, erről utalások találhatók több fennmaradt írásban. Ismert, hogy Almádi akkoriban káptalani birtok volt és a Veszprémi Káptalan engedélye kellett az építéshez. A Káptalani Határozatok jegyzőkönyve VIII. kötete a következő feljegyzéseket tartalmazza az engedélyezést illetően:

„1877. június 24. 4./ Az Almádi balatonmelléki birtoknál a Balatonban 5 öl hosszú s 5 öl széles fürdőbódét kér, hogy állíthasson; az ehhez levezető híddal együtt; engedélyt kap szerződésileg 5 évre 2 frt évi fizetés díj mellett, az eddigi használatot azonban a közönség megszorításával nem szabad korlátozni.”

„1877. június 30. 4./ Brenner Lőrinc szerződése a Balaton vizéhez vezető híddal egybekapcsolt bódék fölállítását illetőleg helyben hagyatik. Járásbéli szolgabíró úr megkérendő, hogy a fürdő helyiség terén a lovak usztatásával némelykor űzött botrányt akadályozza.”

A fürdőház évről-évre folyamatosan bővülve 1926-ban történt lebontásáig egyik strandja volt Almádinak az 1922-ben megnyitott fövenyfürdő mellett. Szerepére a gyógyfürdő meghatározásban a későbbiekben kerülhet sor. A Veszprém Megyei Hivatalos Lap 1899. május 14-én megjelent száma közli a május 1-én és folytatva tartott megyegyűlés határozatát amelyben jóváhagyja az „Almádi Fürdőszabályzat” tervezetét és azt azonnal életbe is lépteti. A 3. § így szól: „Minden idegen, (aki Almádiban, Vörösberényben vagy SzentKirály-Szabadján nem épülettulajdonos,) ki az 1.§-ban körülírt helyeken, a 2.§-ban körülírt időben 3 napnál tovább lakik, fürdővendégnek tekintetik, köteles gyógy- és zenedíjat fizetni s ezen szabályzat rendelkezéseinek alá van vetve.” E szabályból következően Almádit ekkor már gyógyhelynek tekintik, kérdés mire alapozzák ezt a megállapítást.

Almádi gyógyfürdő kialakulása

Az 1800-as évek utolsó évétől kezdve az 1900-as évek első negyedének végéig Almádit gyógyfürdőként említik valamennyi akkori kiadványban, képes levelezőlapokon és minden reklámhordozón. A „gyógyfürdő” cím elnyerésének feltételei voltak és ma is vannak. Almádiban nincs gyógyforrás, tehát más indítéka volt e rang – mert mindenképpen rang – elnyerésének. A korabeli veszprémi hetilapok minden Almádiban történt, vagy Almádival kapcsolatos eseményt leközöltek tudósítóik jóvoltából, akik szívesen keresték fel Almádit és emiatt minden eseményen mai kifejezéssel élve „rajta voltak”. Így forrásértékű hírekhez, adatokhoz juthatunk a régi újságok áttekintése során és rögtön kiderül, hogy a XIX század végén „divatba” jött Kneipp-kúra bevezetése a magyarázata, helyesebben indoka Almádi gyógyfürdővé válásának. A természetes gyógymódokhoz való vonzódás okán nemcsak a Kneipp-kúra, hanem vele párhuzamosan a Rickli-kúra bevezetése történt meg Almádiban.

Kneipp- és Rickli-kúra Almádiban

Erre vonatkozóan az első adatot a „Veszprémvármegye” című hetilap 1899. április 15-én megjelent számában találhatjuk a következők szerint. „Az Almádi Fürdő Rt. kezdeményezésére a budapesti Kneipp egyesület (hivatalos nevén Országos Magyar Kneipp Egyesület) Kneipp és Rickli kúrát szándékozik bevezetni Almádiban. E célból a budapesti Kneipp-egyesület elnöke Petrovits Kálmán és Záborszky Lajos az utóbbi napokban lenn jártak Almádiban, s a helyet teljesen kitűnőnek és alkalmasnak találták. A legnagyobb valószínűség szerint a két társaság egyesülni fog és új részvények kibocsájtásával valósítja meg feladatait.” Utóbbi enyhe tudósítói túlzás volt, mert mint a későbbiekből kiderül szóba sem jött az Almádi Fürdő Rt. és a budapesti egyesület fúziója.

Az események felgyorsultak és a fent említett hetilap május 7-én megjelent száma arról ad hírt, hogy „A Gregersen-féle budapesti cég mérnökei lenn jártak Almádiban, fölvették a terepet és a hét folyamán el fogják készíteni a terveket. A község a minap tartott ülésén egy erdőterületet adott el a részvénytársaságnak, ahol a légfürdőhöz szükséges hűtőket (valószínűleg légsátrakról van szó) fogják felállítani. Az új részvények kibocsájtására a vonatkozó felhívás legközelebb megjelenik.”

Közbevetőleg szükségesnek látszik már most röviden megemlíteni, milyen természetes gyógymódokról, kúrákról esett eddig, illetve esik szó a továbbiakban. A Kneipp-kúra lényegében vízkúrát jelent, amit Sebastian Kneipp dolgozott ki részletesen. A Rickli-kúra levegőn való tartózkodást, tornát, napfürdőt jelentett, aminek Rickli nevű orvos volt a kidolgozója. E két kúrát kiegészítette a Lahmann-féle egészséges táplálkozási rendszer, ami szintén a kidolgozójától kapta a nevét. Ezen természetes gyógymódok ismertetésére a későbbiekben részletesen visszatérünk.

Kövessük tovább az eseményeket. Az Almádi Fürdő Rt. 1899. június 4-i rendkívüli közgyűléséről a Veszprémi Hírlap a következőkben ad hírt. „A fürdő rt. május 28-i ülésén a Kneipp-féle vízgyógyintézet és a Rickli-féle nap és légfürdőnek almádi-i felállítása érdekében 10.000-rõl 20.000,- frt-ra emelték 1899. január 1-től az alaptőkét. Az r.t. tagjainak elővételi joguk van.” Ugyanezen a napon (június 4) hosszú cikk jelenik meg a Veszprémvármegye című hetilapban, amelynek rövidített lényege a következő.

„Elhatároztatott a Kneippeanum létesítése 5000 négyszögöl rét bérlete a veszprémi káptalantól 35 évre 2 frt/négyszögöl/év díjért. Ezen terület a régi séta út (ma Széchenyi sétány) mentén terül el, s ledől a Balaton partra.”

Érdekes, hogy mit olvashatunk erről a bérletről a veszprémi káptalan ülésjegyzőkönyveiben.

„1899. június 17. Kimondatik, hogy az Almádi Kneipp intézetnél mindaddig semmiféle építkezés meg nem engedtetik míg a szerződés formaszerűleg meg nem köttetett.”

„1899. július 5. Az Almádi Kneipp-egyesülettel kötendő szerződés ügyvivő úr által felolvastatván helyben hagyatott és a nevezett egyesülettel közöltetni rendeltetett.”

„1899. október 21. Az Almádi Kneipp egyesületnek kerti használatra 6.000 négyszögöl uradalmi terület katasztrális holdanként évi ötven frt. fizetése mellett szerződésileg harmincnégy évre bérbeadatott.”

A terület nagyságáról és elhelyezkedéséről a következők adnak tájékoztatást. 6.000 négyszögöl=3,75 katasztrális hold, így a bérleti díj évenként 187,50 Ft. Mai mértékkel mérve a terület 21.600 m2 , azaz 2,16 hektár, a Zsák vendéglő telkétől, a mai Széchenyi sétány mentén, kb. ennek meghosszabbításában tartott a Balaton partig. Érdemes összevetni a bérletről szóló újsághírt a káptalani jegyzőkönyv adataival, meglepő eredményt kapunk.

Újsághír szerint 5.000 négyszögöl terület, díj 2 Ft/négyszögöl/év = 10.000,- Ft.

Káptalani jegyzőkönyv szerint 6.000 négyszögöl terület 50 Ft/katasztrális hold/év = 187,50 Ft.

A különbség óriási! Gondoljunk csak bele, a részvénytársaság alaptőkéje 20.000 Ft volt, ami igen jelentős összegnek számított abban az időben. Úgy tűnik már akkoriban sem volt erénye az újságoknak a számszaki pontosság.

Lássuk mit írnak a Veszprémvármegye című hetilap tudósítói az előbb említett telken készülő épületről. „Ezen fog egy 3 méter (nyilván 30!) hosszú és 8 méter széles fedett sétányt építeni, melynek végén lesz 3-3 nagy szoba az öntözések,- kád,- és gőzfürdők részére. Itt lesz a Kneipp orvos rendelőszobája, a másik fürdőorvosé pedig a régi bérházban. A napfürdő a Balaton vízén a régi fürdő mellett építtetik; légfürdő pedig a hegytetőn hová egyelőre 2 légsátor építtetik a Rickli-kúra szabályai szerint.”

Kövessük tovább a nagy érdeklődést tanúsító hetilap, a Veszprémvármegye 1899. június 11-én megjelent számában, az építkezés menetéről szóló híradást, amiben újabb részleteket ismerhetünk meg. „A fürdő előtti nagy réten hétfő óta mintegy 120 kőműves, ács, napszámos, fuvaros dolgozik az új Kneipp-pavilon-épület felépítésén, mely impozáns nagy alkotás 48 méter hosszú lesz, két hét alatt teljesen elkészül és 7.000 frt.-ba kerül. Tegnap szombaton pedig a Szalay villa (Kis Jancsi villa néven ismerjük) melletti erdő magaslatán megkezdték a Rickli-kúra szerinti nagy légsátor építését, mely szintén szép nagy épület lesz s két hét múlva szintén kész lesz. Ez idényre már két család is lakni fogja kúra szempontjából.”

Az építés gyors tempóban haladt és a Veszprémi Hírlap 1899. július 9-i számában megjelent hír, miszerint „A vendégek nagyobb része megérkezett; a Kneipp és Rickli-kúra e hó 10-én bocsájtatik a közönség használatára.” Érdemes részletesebben megnézni, mennyi idő alatt valósult meg az előzőekben részletezett Kneipp-intézet épülete és a Rickli-féle légsátor. Április 15-én írták, hogy a napokban jártak Almádiban a budapesti Kneipp egyesület tagjai, tételezzük fel, hogy 10-én történt ez a helyszíni szemle. A június 11-i hír szerint hétfõn (azaz 5-én) megkezdték a munkát. Tehát a helyszín szemrevételezésétől, lényegében a döntéstől számítva 90 nap alatt lett készen az intézet, az építkezés megkezdésétől számítva pedig 35 nap alatt valósult meg a két épület. Igaz akkor nem nyolc óra volt a napi munkaidő és szombaton is folyt a serény munka. Az épület hosszméretéről több adatot is közöltek az újságok. Valójában 46,5 méter hosszú volt a Kneipp gyógyház, mint ez az 1923-ban készített községi kataszteri térképről lemérhető.

A hírek szerint nagy sikere volt a Kneipp és Rickli kúra bevezetésének, szinte állandóan foglaltak voltak a szobák a szezon teljes ideje alatt. 1899. szeptember 3-án a Veszprémvármegye lap híre szerint: „a víz kitűnő hőmérséklete 19–21 °R közötti (megfelel 23–25 °C-nak). A Kneipp fürdőt 31-én lezárták, s most már a wörishofeni páter hívei is el fognak széledni.” A tervezett munka nem állt meg a gyógylétesítményeket illetően, amiről a Veszprémvármegye 1900. május 20-án megjelent száma informál bennünket a következők szerint. „Balaton-Almádi fürdő megnyitása június 4-én du. tartatik meg nagy ünnepség mellett, este bál lesz a gyógyteremben. A legkedvesebb balatoni fürdő iránt ezidén rendkívül nagy az érdeklődés országszerte, mit főként a tavaly óta rendszeresített új lég,- nap,- és Kneipp fürdőnek kell betudnunk. Az ősz óta 15 új légsátor épült s most készül a Balaton felett a második napfürdő s két új kosárfürdő…. A nagyvendéglő (Hattyú vendéglő) egy nagy 200 terítékre alkalmas új étteremmel bővült; míg a Kneipp étterem a regényesszép remetevölgyi Kompolthy villatelken rendszeresíttetett.”

A Kneipp-intézet és a Rickli-féle légsátrak, valamint a Remetevölgyben kialakított „úri” és „női” légfürdő sikeresen működtek. 1901. február 27-én az Almádi Fürdő Rt. közgyűlésén Joó János vörösberényi plébánost választották fürdőigazgatónak aki „..mint Kneipp Sebestyén híve hivatott a természetes gyógymódokat Almádiban felvirágoztatni.” Az Almádi Fürdő Rt. 1903. október 4-én megtartott ülésén határozatot hozott arról, hogy „..a bérház telkén 20 új légsátrat építtet”. Nem deríthető ki a híradásokból, hogy mi lett a sorsa az Öreghegyen korábban épített légsátraknak és mi indokolta ezt a döntést. A későbbiek során csak a „…bérház telkén..” (ma Árnyas panzió) lévő légsátrakról esik szó.

Előzőekből levezetve láthatjuk, hogy 1904-től kezdve a következő épületek, illetve létesítmények álltak Almádi gyógyfürdő, azaz a Kneipp és Rickli kúrák szolgálatában. Kneipp gyógyház (Kneipeánum), légsátrak a Hattyú vendéglővel szemben levő „bérház telken”, továbbá a fürdőházban a napkúra céljára épített bővítmények, a Remetevölgyben pedig külön-külön kialakított területen az „úri” és „női” légfürdők. Utóbbiak deszka palánkkal körülhatárolt területek voltak egy-egy a légsátrakhoz hasonló, de zárt deszka épülettel, amelyek vetkőző, illetve öltöző épületként szolgáltak, amint ezt a korabeli képes levelezőlapokon láthatjuk.

Az 1893-ban Budapesten megalakult az Országos Magyar Kneipp Egyesület, amely hivatalos lapot adott ki KNEIPP-UJSÁG címen. A havi folyóirat 1899. június 1-én megjelent száma vezércikkében igen részletesen foglalkozik az almádi Kneipp gyógyház létesítésével és annak körülményeivel. Összesen 16 oldalon keresztül tárgyalja a természetes gyógyászat különböző területeit, a légkúrától a házi gyógyszertárig, amelyben különböző növények gyógyhatásait taglalja. Az Almádira és az itteni gyógymódokra vonatkozó ismertetést mindenképpen célszerű szó szerint közreadni, mert a település történetének egyik jelentős eseményére vonatkozik, amelynek közel három évtizedig volt kihatása a település vendégforgalmára.

„Víz-, lég- és napkúra Almádiban”

A természetes gyógyeljárásban igen fontos szerepet játszik a víz, fontosabbat a levegő, a legfontosabbat pedig a napfény. Ezt a tételt állította fel Rikli, a nap és légkúra hírneves megalapítója.

Hogy a víz okos használata által milyen óriási gyógysikereket lehet elérni, azt legfényesebben bizonyította be Kneipp, aki azonban szintén mindig hangsúlyozta a levegő és a nap felhasználásának nagy fontosságát is. Hogy azonban ez utóbbi két tényezőt, t.i. a levegőt és világosságot gyógycélokra miként kel igénybe venni, ezt a kérdést Rikli oldotta meg.

A víz, levegő és napfény okszerű felhasználása képezi azon egyetemes (universalis) gyógyszert, a mely az emberi testnek majdnem mindenféle betegsége ellen a legjobb, a legcsalhatatlanabb, a melyhez fogható hathatós gyógyszer egyáltalán nem létezik.

Az Országos Magyar Kneipp Egyesület a szenvedő emberiség érdekében erkölcsi kötelességének ismerte fel azt, hogy ezen kitűnő gyógyeljárást nálunk meghonosítsa és ezért keresett és talált alkalmat ennek oly helyen leendő létesítésére, a mely helynél jobbat e célra képzelni sem lehet.

E hely a kies fekvésű Almádi a Balaton partján. A Bakony balzsamos erdei és hegyi levegője vegyül itt össze a Balaton pormentes üdítő vízi levegőjével. A vidék talaja köves, sziklás, tehát szintén a lehető legegészségesebb. Maga a fürdőtelep, habár árnyékos helyei is vannak, de úgy agyonfásítva még nincs, hogy a fák túlsokasága a légmozgást gátolná, és hogy az éltető naptól és levegőtől a fürdőtelepet elzárná.

Kneipp egyik művében azt mondja, hogy nagyban hozzájárult a Wörishofenben elért nagy gyógysikerekhez azon körülmény, hogy Wörishofen község a szabad légjárásnak teljesen ki van téve. Az olyan helyek, amelyek a szabad légjárástól a környező hegyek és nagy erdőségek által teljesen védve vannak, mitsem érnek, mert olyan helyeken nem lehet annyira üdítő, gyógyító és edző, tiszta, jó levegő, mint ahová folyton megújuló, tiszta levegő áramlik. Vannak régi hírnevű fürdőtelepek amelyeknek agyonfásított és ezzel minden légjárástól teljesen elzárt parkjában az ember forró nyári napon egészen eltikkad, majd megfullad, míg Almádiban ezt a tikkadtságot, levertséget az ember soha nem érzi.

Ezek a rendkívüli előnyök idézték elő azt, hogy Almádit már nemcsak magyarok, hanem külföldiek is sűrűn keresik fel, sőt néhány bécsi család már nyaralókat is építtetett ott, pedig tudvalevő, hogy osztrák szomszédink nem igen jönnek magyar fürdőkbe, ha tehát Almádira nézve mégis kivételt tesznek, ennek nagy és érdemes okának kell lenni. Az almádi-i fürdő-részvénytársaság vezetői az O. Magy. Kneipp-Egyesülettel kezet fogva, a Kneipp és Rikli-féle két legkitűnőbb gyógymódnak meghonosítását lehetővé tették.

Alig másfél hónapja, hogy az erre vonatkozó tárgyalások a két egyesület között megindultak és immár az ügy oda fejlődött, hogy a szükséges új berendezések ez évi június hó végére jó részben el is készülnek. Az idő rövidsége miatt persze az idén már aligha készülhet el annyi lakhelyiség, amennyire előreláthatólag szükség lesz, célszerű ezért, hogy aki a kúrában okvetlenül részt akar venni, siessen magának július vagy augusztus hóra már most helyet biztosítani, mert különben nem valószínű, hogy azt kaphasson. Attól egyenesen óvjuk a közönséget, hogy előzetes bejelentés nélkül menjen Almádiba, mert aki ezt teszi, minden valószínűség szerint annak lesz kitéve, hogy helyhiány miatt kell onnét eltávoznia.

Almádiba legcélszerűbb úgy utazni, hogy az ember vasúton megy Siófokra, onnét pedig a Balatonon át gőzhajón. A gőzhajón utazás 11/2 óráig tart Siófoktól Almádiig. Aki azonban a víziutat el akarja kerülni, az utazzék vasúton Veszprémbe, onnét pedig kocsin. Veszprémből Almádiba kocsin 1 óra alatt lehet eljutni. A kocsiút igen jó. A vasútállomásnál 4 forintért jó bérkocsik állnak rendelkezésre.

Az almádi-i fürdő-részvénytársaság intézkedett, hogy a vendégek mindenféle zsarolásoktól feltétlenül meg legyenek kímélve. Ezen okból megállapította, hogy minden olyan vendég, aki a kúrában részt akar venni, hetenként összesen 20 frtot fizet. Ezen összegben bennfoglaltatik nemcsak a naponkénti háromszori étkezés, hanem a lakás, az egyszeri orvosi vizsgálat díj, gyógy- és zenedíj, a víz-, lég- és napfürdő használata és az összes szolgálat is.

Felvétel végett jelentkezni lehet már mostantól fogva a Fürdő-részvénytársaság igazgatóságánál Balaton-Almádiban legalább is egy heti díj, t.i. 20 frtnak előleges beküldése mellett. Ha a jelentkező elmaradna, ezt a 20 frtot elveszti, ha pedig a kúrában részt vesz, ezen 20 az első heti díj kiegyenlítésére szolgál. Hogy miben áll az Almádi-i víz-, lég- és napkúra, szolgáljon erre nézve némi felvilágosításul a következő rövid ismertetés.

I. Légkúra

a) Légsátrak

Semmi által nem pótolható nagy előny az, hogy az ember éjjel úgy, mint nappal folytonosan tiszta levegőt szív magába. Ezen cél elérése végett a vendégek úgynevezett „légsátorban” lesznek elhelyezve. Nem egyéb ez, mint olyan rendes szoba, melynek egyik oldala nyitott, illetőleg csak léckerítéssel van elzárva, hogy azon át a levegő a szobába éjjel is szabadon behatolhasson. Ez a berendezés rendkívül előnyös az egészség előmozdítására és a test megedzésére. A csukott szobában ugyanis az éj folyamán a levegő megromlik, mert a szobában alvók testéből az éj folyamán elhasznált, szénsav tartalmú, tehát mérges, rossz levegő árad ki.

Ez a szénsavas levegő alig 1–2 órai idő alatt a hálószoba egész levegőjét megfertőzheti és így kézzel fogható dolog, hogy azon 8–10 órai idő alatt, a melyet az ember éjjel a csukott hálószobában tölt el, legalább is 8–9 órán át folytonosan már elhasznált, szénsavas, mérges, rossz levegőt szív magába. Ezáltal az alvó ember teste valósággal meg lesz mérgezve. Ez az önmérgezés egyik legfőbb oka az álmatlanságnak, amelyben oly sokan szenvednek, valamint azon kábultságnak, vértódulásnak, émelyítő rossz érzésnek, amely jelenségeket a csukott szobában alvóknál tapasztalhatunk. Igen nagy ártalom ez, amelyből a legkülönfélébb betegségek keletkeznek.

A légsátorban való alvás által ezen nagy ártalom teljesen ki van zárva és ha figyelembe vesszük, hogy az ember alvó állapotában veszi a legmélyebb lélegzetet, minden helyesen gondolkozó ember be fogja látni, hogy az igen lényeges különbség, vajjon a beszívott levegő tiszta, tehát erőt és egészséget adó, vagy pedig piszkos, mérges, ártalmas-e? Az emberi test az éj folyamán való nyugodt alvás által szerzi meg a másnapra szükséges erőt. Ezt az erőt azonban csak a tiszta, jó levegő adja, ellenben a mérges, rossz levegő még inkább elgyengíti és beteggé teszi a testet.

Látni való ebből, hogy mily megfizethetetlen előny az, ha az ember légsátorban és nem csukott szobában tölti el az éjet. Július és augusztus hóban a mi klímánk különben is enyhe, az almádi-i levegő pedig különösen az; e mellett pedig oly természetű, amelyet messze földön hasztalan keresünk. Az almádi-i levegőnek kitűnő sajátságánál fogva egyedül az ott tartózkodás is már feltűnő előnnyel jár, amely előny azonban még fokozva lesz azon célszerű gyógykezelés által, amelyben a fürdő-vendégek ott részesülni fognak; melyekről a következőkben lesz szó.

b) A légfürdő

A légfürdőt a fürdő-vendégek külön e célra szolgáló erdős hegyen végzik. Ez abból áll, hogy az ember járás közben fokozatosan eltávolít magáról minden ruhát, úgy, hogy a végül csak egy vászon kötény van a testén, úgy mint ahogy p. o. a gőzfürdőben szokott lenni. A hegytetőre tehát már mezítelenül jut az ember, ahol azután tornázással, fafűrészeléssel, favágással tölti el az időt. Közben, ha kifárad, szalmazsákokon pihen, mikor is betakarja magát. Aki ezt a légfürdőt még nem próbálta, szokatlanságánál fogva nevetségesnek tűnhetik fel a nem gondolkozó előtt, de aki ezt csak egyszer megkísérlette használni, az előtt már ez nemcsak hogy nem lesz nevetséges, hanem olyan kívánatos dolog, amelytől alig bír megválni. Az emberi test megedzésére ennél kitűnőbb eszköz nem létezik.

Az ember kedélyállapota egészen megváltozik, ha ezt használja. A legmogorvább ember is jókedvűvé, kedélyessé, életvidámmá válik. Örömét találja az életben és oly jól érzi magát, hogy alig fér a bőrébe. A legfőbb előnye pedig abban áll, hogy a legnagyobb fokban ellentállásra képessé, úgyszólván immunissá teszi az emberi testet a betegségekkel szemben. Aki csak kissé gondolkozik e felett, be fogja látni, hogy ez úgy van. Ott van az embernek az arca, ott vannak a kezei. Ezeket minden ember télen-nyáron kiteszi mindenféle időviszontagságnak anélkül, hogy ebből az emberre bármiféle ártalom következnék be. Vajjon miért van ez? Egyszerűen azért, mert az arc és a kezek folytonos mezítelenségük következtében annyira edzettek, hogy ellentállnak mindennemű káros külbefolyásnak. Immúnisakká lettek a légen történt edzettségük folytán minden ártalommal szemben.

Ha arcunkat és kezünket így megedzi a szabad levegővel való folytonos érintkezés, vajjon nem ésszerű-e testünk egyéb részeit, tehát nemcsak arcunkat és kezünket, hanem egész testünket is a szabad levegőnek kitenni, hogy az is megedződjék. Józanul meggondolva e dolgot, rájövünk, hogy biz ez nem olyan nevetséges, mint a milyennek szokatlanságánál fogva első pillanatban látszik, hanem egészen ésszerű, okos, bölcs dolog. Ott vannak a légkúra jóságára nézve szemlélhető bizonyíték gyanánt a kóborcigányok. A szánban utazó, elkényeztetett testű nagyságos urat a bundában is majd az Isten hidegje veszi meg, a szán mellett a hóban mezítelenül, vagy egy vékony ingben futó, krajcárkáért könyörgő cigánygyerek pedig a homlokáról az izzadtságot törülgeti és a nagyságos úr a prémes bundája dacára a nagy hidegtől rheumát vagy jó ég tudja miféle betegséget kap, a pőre cigánygyereknek pedig kutyabaja sem lesz, vígan hányja tovább a cigánykereket.

Józanul gondolkozó és az újításokat csökönyös ellenkezéssel nem fogadó okos emberek, használjátok az enyhe nyári hónapokban ezt a testedző légfürdőt, megszerzitek ezzel azt, ami e földön mindennél többet ér: a testi erőt és egészséget!

II. Napkúra

Ez abból áll, hogy az ember a nap legmelegebb szakában, t.i.: délelőtt 10 és délután 2 óra közötti időben ezen célra a Balaton víztükre felett emelt, felülről nyitott épületben mezítelenül kifekszik a napra úgy, hogy csak a feje van a nap sugaraitól védve. Mikor a nap a testet minden oldalról jól megsütötte, akkor a test pokrócba lesz begöngyölve. Nincs olyan gőzfürdő, a mely a testet úgy kiizzasztaná, mint a hogy az ember a napon kiizzad. Izzadás után hideg vizes lepedőben ledörzsölés, azután pedig a Balatonban úszás következik. Vajjon szorul-e a nap- és vízfürdőnek ezen együttes hatása dicséretre, különös ajánlásra. Bizonyára nem, mert hiszen ezt mindenki ismeri. De azt már nem sokan tudják, hogy minő jelentősége van ennek a betegségek eltávolítására.

Azt tudjuk mindannyian, hogy ha a napra kitett sárgásbarna új vásznat szorgalmasan vízzel öntözzük, akkor alig 8–10 nap alatt a vászon színe egészen hófehérré lesz, mert a vászonban levõ természetes festőanyagot feloldja és a vászonból kiveszi a napsugarak és a víznek együttes hatása. Ha az élettelen anyagra a nap és a víz együttes alkalmazásának ilyen nagy hatása van, elképzelhető, hogy a szerves élő testre ezen hatás még fokozottabb, mert itt a hatást még az emberi testnek az anyagcserét eszközlő kivezető szervei is előmozdítják. Minden gyógyszerrel és gyógymóddal dacoló idült betegségek, különösen a mindenféle katharusok, idegbaj, köszvény rheumatizmus gyorsan és alaposan meggyógyíthatók a nap és vízkúrával.

A gyulladásos betegségek, különösen pedig a mellhártyagyulladás folytán visszamaradni szokott izzadmányt, amelyből tüdővész szokott fejlődni, a helyesen alkalmazott napkúra 10–14 nap alatt gyökeresen eltávolítja, sőt a kezdődő tüdővészt is teljesen megszünteti. Egyszóval alig létezik olyan betegség, amely ellen a napkúra hasznos ne lenne, mert a testben székelõ bármiféle kóros anyagot a nap sugarai vízzel érintkezve meglazítják, feloldják és egyúttal a testből ki is vezetik, amely testben pedig kóranyag nem marad, az a test egészségessé lesz.

III. Kneipp kúra

A nap- és légkúrán kívül Almádiban a Kneipp gyógymód is alkalmazva lesz. Gőzfürdők, öntések, pakkolások, szóval a Kneipp kúra egész teljességében használható lesz ott. Almádiban minden fürdővendég állandóan mezítláb, vagy szandálban fog járni. Hogy a nedves fűben való mezítláb járás is gyakorolható legyen, a fürdő részvénytársaság e célra egy kellőleg elkészített rétet fog a fürdőközönség rendelkezésére bocsátani és annak öntözéséről is gondoskodik.

IV. Tornázás

Hogy a tornázás előnyösen előmozdítja a kiválasztó szervek működését, vagyis az anyagcserét és edzi az egész testet, ez annyira közismeretű dolog, hogy erről bővebben szólanunk felesleges, csak azt említjük meg, hogy gond lesz arra fordítva, hogy ezt a fürdővendégek megfelelő módon gyakorolhassák. Tornaeszközök, tennis pályák, csónakok a közönség rendelkezésére állanak.

V. Táplálkozás

Valamint nem mindegy az, hogy egy épület milyen anyagból készül, úgy nem mindegy az sem, hogy az ember mivel él, mert azon élő épület, amelyet emberi testnek hívunk, az ételek és italokból épül fel. A fűszeres, kábító, puffasztó, izgató, nehezen emészthető ételek és italok ártalmára vannak az emberi testnek. Aki ilyenekkel él, az nem lehet erős, egészséges, hanem különféle betegségeket szerez azokkal. Különösen a betegek, kiknek gyenge teste a helytelen étkezés által előidézett ártalmakat egyáltalán nem bírja elviselni, a legnagyobb gonddal és a nekik való legcélszerűbb ételekkel és italokkal táplálandók.

Az almádi-i kúrában részt vevők közül senki sem fog egy falat oly ételt, vagy egy korty italt kapni, mely ártalmára lenne, hanem csupa olyant, mely javára válik. A konyha a vezetőség leggondosabb felügyelete alatt fog állani. Akit ezen hézagos ismertetés által sikerült meggyőznünk arról, hogy önmagával vagy hozzátartozóival nem tehet jobbat, mintha az almádi-i víz-, lég- és napkúrában részt vesz, az igyekezzék magának az almádi-i fürdő-részvénytársaság igazgatóságánál mielőbb helyet biztosítani; egyúttal jelezze azt, hogy a légsátorban akar-e lakni, vagy zárt szobában.

A KNEIPP-ÚJSÁG ugyanezen száma az eddig idézetteken kívül további természetes gyógymódokat és növények gyógyhatásait közöli. E kis füzet keretében nincs lehetőségünk ezek leközlésére, de néhány mondatos felsorolás mindenképpen szükségesnek látszik. Elsőként az úszás és fürdés című fejezetben említi ezeket és a „legelsőbb rangú testedző eszközök” közé sorolja és elsősorban mint szabadban gyakorolható testedzést ajánlja. Részletesen kitér előnyeire a gyenge fizikumú ifjúság részéről történő alkalmazásra. Ugyanekkor felhívja a figyelmet a mérsékletre és óv a túlságosan megerőltető mozgásból következő kimerültségre, a víz hőmérsékletének fontosságára és a következőkkel zárja mondandóját a „Kelén” álnevű szerző. „Ha a fürdést és úszást minden iskolában kötelezővé tennék, ezáltal a közegészség oly jelentékenyen lenne előmozdítva, amelyhez fogható eszközzel az összes patikák nem rendelkeznek.”

A következõkben a Kneipp-féle természetes gyógymód 44 féle kezelési formája közül ismertet kettőt, nevezetesen:

a „hátsó öntés” és a „teljes öntés” alkalmazását írja le részletesen, ábrákkal illusztrálva. Ezután „A Kneipp-kenyér készítésmódja” került ismertetésre, amely szerint olyan lisztet kell használni amiben a korpa is benne van. Leírja a készítési módot, majd azzal zárja ismertetését, hogy „Aki állandóan ilyen korpás kenyérrel él, sok bajtól óvja meg magát.” A következő fejezetben az „Erőleves” receptjét ismerteti, amit Kneipp-kenyérből kell készíteni és hetente néhányszor fogyasztani ajánlatos.

Majd a „Gyógytorna” témakörből részletesen bemutatja a lábgyakorlatokat, rajzos ábrákkal kiegészítve. A „Házi gyógyszertár” fejezet keretében a fehér üröm, a keskeny útifű, a nagy csalán és a vöröshagyma természetgyógyászatban való jelentőségét ismerteti, bőségesen taglalva alkalmazásuk módszereit. Az egyesületi hírekben „Fontos közlés” cím alatt írja, hogy Almádiban megvalósulás útján van a Kneipp intézet és felhívja az érdeklődők figyelmét a mielőbbi helybiztosításra. Hatalmas érdeklődésről adnak számot a „Levélszekrény” rovatban jelentkező olvasók kérdései. A több száz tudakozó levélre hivatkozva közlik, hogy a külön levelekben fognak néhány nap alatt választ adni, mert az újság terjedelme (20 oldalas volt) ezt nem teszi lehetővé.

Előzőekből képet kapunk arról, hogy abban az időben milyen jelentőséggel bírtak a természetes gyógymódok és alkalmazásaik. Egyúttal kiderül az is, hogy az Almádi Fürdő Rt. és az Országos Magyar Kneipp Egyesület közötti megállapodás döntő jelentőségű volt a XIX. századvégi Almádi életében és közel negyed századon keresztül fejtette ki pozitív hatását.

1900-ban megjelent Edvi Illés Sándor „Almádi természetes balatonfürdő és Kneipp-Rikli gyógyintézet” című munkája, az Almádi Fürdő Rt. kiadásában, a veszprémi Krausz A. Fia könyvnyomdájából. A 23 oldalas kis füzet, önállóan Almádiról szóló kiadvány, amelyik elsőként ismerteti településünk XIX. század végi képét. Egyebek mellett a „Miben áll a Kneipp-gyógymód” című fejezetében tömören ismerteti Kneipp világhírre szert tett módszerét. Itt meg kell említenünk azt, hogy az ismertetés szerint Kneipp is alkalmazta a Schrott-féle „egész pólyát”, ami azért érdekes, mert a Schrott Kurhaus ma is létező, világszerte ismert intézmény az ausztriai Obervellachban. Továbbá azt is jelenti, hogy a Kneipp-féle gyógymódot nem ő találta fel, voltak elődei e téren, viszont az ő nevéhez fűződik a továbbfejlesztése és széleskörű elterjesztése.

Edvi Illés Sándor művéből kiderülnek Kneipp javallatai a test edzését illetően, nem érdektelen azokat ismertetni a következőkben.

1. "Mezitlábjárás a szobában, vizes füvön, vizes kövön, a vízben vagy hóban.
2. Szandálviselés.
3. Tornázás.

A Kneipp-féle vizes alkalmazások a következők:

1. Lemosások. Ezek részleges vagy teljes testmosások lehetnek.
2. Hideg és meleg fürdők. Szemfürdő. Karfürdő, lábfürdő, ülőfürdő, félfürdő, váltakozó fürdő. Meleg fürdő sóval vagy különféle gyógyfüvekkel.
3. Az öntések. Fej-, arc-, fül-, mell-, kar-, felső-, comb-, térd-, hát-, teljes- és villámöntések.
4. Begöngyölések, pólyák. Fej-, nyak-, rövid-, alsó-, láb és egész göngyölések. Spanyol-köpeny, nedves ing, felső pólya, alsó pólya és vizes kendő.
5. Gőzök. Fej-, orr-, fül-, kar-, láb-, altest-, és egész test gőzölések

Gyógyszerek gyanánt úgy külső- mint belső bajok ellen rendel Kneipp:

1. gyógyfű teákat,
2. porokat,
3. tinktúrákat
4. olajokat”

Edvi Illés Sándor kis füzete olyan sikeres volt, hogy már 1901 márciusában megjelent a második, bővített kiadás, amelynek címe „Almádi természetes gyógyintézet és balatonfürdő”. Az első kiadáshoz képest lényeges változást egyrészt a füzet címe jelentette, hangsúlyozván, hogy Almádi természetes gyógyintézet, korábban természetes balatonfürdő volt. Másrészt ebben írják le a helyes táplálkozás dr. Lahmann-féle módszerét, amelyet Kneipp melegen ajánlott és a spanyol közmondással együtt ő is azt tartotta, hogy: „A későn este való vacsorázások töltik meg a koporsókat”. Minket magyarokat Kneipp nagyon kedvelt, de megjegyezte „..a legtöbb magyart a túltáplálkozásból eredő bajok viszik oda..” nevezetesen Wörishofenbe, ahol Kneipp élt.

Ekkoriban Almádiban kétféle vendég volt idézve a fent említett füzetet. „…gyógyvendég a természetes gyógyintézetbe teljes ellátással belépett vendéget értjük. Az Almádiban nyaralókat, vagy azokat akik a gyógyintézetben gyógykezelést használnak ugyan, de nincsenek a teljes ellátásra felvéve, egyszerűen fürdővendégnek hívjuk. Az Almádi természetes gyógyintézetben a táplálkozás alapjában véve a dr. Lahmann elvei szerint történik, melyet ma már a külföld valamennyi nevezetesebb természetes gyógyintézetében alkalmaznak.” írja Edvi Illés Sándor.

Almádi természetes gyógyintézet vendégeinek étrendje a következő volt, idézzük Edvi írásából.

„Reggelire aludt- vagy édes tejet, vajat, Kneipp kávét, mézet házi- vagy korpakenyeret s a gyöngegyomrúak zsemlét kaptak."

Az ebéd nem húslevessel kezdődött, mert a húslevesnek nincs tápértéke, ellenben a benn levő nagymennyiségű kálisó és fűszer a szívizomzatot károsan izgatja, hanem főzelékkel, melyen a föltét gyanánt legtöbbször tükörtojás szokott lenni; a második fogás pecsenye, salátával, ugorkával vagy párolt gyümölccsel; az ebédet gyúrott-, kelt- vagy édestészta és gyümölcs fejezi be.

Vacsorára a gyógyvendégek nem kapnak rendesen húsételt, ha csak egyes betegeknek azt az orvos különösen el nem rendel. A rendes vacsora, (u.n. hamis) levesből, tejből, tojásból, sajtból, vajból, gyümölcsből, és könnyű tésztából áll, melyek közül rendesen háromféle kerül az asztalra.

Az 1901. évadban a természetes gyógymódot használó vendégek ugyanazon díj ellenében választhattak a Lahmann-féle gyógytáplálkozás, és a normál vendéglői étkezés között. A szezon elején, vagy még korábban (1901-ben már tavasszal) kiadták a július és augusztus hónapokra szóló teljes Lahmann-féle étrendet. Érdekes lenne a két hónapra szóló étrendet ismertetni, azonban erre nincs lehetőségünk, ezért csak a szezon első és utolsó napjának étrendjét mutatjuk be.

Július hó 1. hétfő

Ebéd

Paraj tükörtojással rántott zsömlével

Stefániasült Kneippsalátával

Cseresznyés rétes

Vacsora

Túrósgombóc

Liptói túró

Szilvakompót

Augusztus 31. szombat

Ebéd

Paradicsomos burgonya

Fölsálszelet almakompóttal

Mandulapudding

Vacsora

Tejfölös kocka

Liptói túró

Friss gyümölcs

"Reggeli minden nap Kneippkávé, esetleg tej, méz és vaj, fehérsütemény és Kneippkenyér. Este tészta helyett kívánatra nyers- vagy aludttej szolgáltatik fel.”

Kiadásra került a gyógyvendégek házirendje, ami elég szigorú szabályokat tartalmazott, érdemes áttekinteni.

1.§. Azok a gyógyvendégek kik a Lahmann-féle étrendet választják, közösen étkeznek a Hattyú vendéglőben. Az étkezés ideje: reggeli 6-10 óráig, ebéd 12 1/2 órakor, vacsora 6-és 7 óra között. (Ha valamelyik gyógyvendég vacsora helyett tejet kívánna inni és azt az ebédnél bejelenti, akkor részére a tej kívánságához képest korábban is kiszolgáltatható).

2.§. Kivételesen orvosi rendeletre megengedhető, hogy egyes vendég, kinek állapota ezt orvosilag szükségessé teszi, lakására vitethesse az ételt.

3.§. A gyógykezelés sorrendje ideje és helye a következő:

a) mezitlábjárás a fedett sétányon a Kneippcsarnokban és az előtte elterülő réten, reggel az öntések után és vacsora után;

b) borogatások, fürdők, gőzök, öntések, mosások és pólyázások a Kneippcsarnokban adatnak d.e., ha napfürdők nem vehetők 9–12 óráig, ha szép napos időjárás van 9–10 óráig és délután 4–6 óráig;

c) napfürdők a balatoni fürdőházban épült napfürdő helyiségben d.e. 10–12 óráig;

d) gyógyítótornázás részben a légfürdők alatt, részben a Kneippcsarnokban levő tornaszereken a délutáni öntések előtt és után.

e) masszálás ideje és helye: lásd b) pont

f) a légfürdők a remetevölgyi légparkban reggel 5 és 8 óra között vétetnek.

4.§. A Balatonban fürdeni gyógyvendégnek csak orvosi engedély mellett szabad, kellő orvosi rendszabályok betartása mellett.

5.§. Az orvosi rendelés hétköznapon d.e. 9–10 óráig, d.u. 3–4 óráig tartatik a Kneipp-csarnokban. A betegek kéretnek panaszaikkal a rendelési idő alatt az orvoshoz fordulni; nem pedig séta közben, amikor azokat érdemileg tárgyalni úgysem lehet. Szükség esetén vasárnapokon délelőtt is tartatik rendelés.

6.§. A gyógyvendégek kéretnek a vasárnap délután rendezett kirándulásokon részt venni.

7.§. A gyógyvendégek kéretnek az étkezés ideje alatt betegségek- és azok gyógyításának tárgyalásától lehetőleg tartózkodni.

8.§. A gyógyvendégek kéretnek, hogy panaszaikkal az igazgatósághoz forduljanak, gyógykezelést illető panaszaikat pedig a fürdőorvossal tudassák.

9.§. Szeszes italok élvezete csak orvosi tanács alapján van megengedve és pedig igen mérsékelten."

E közel sem teljes ismertetést Kneipp máig érvényes véleményével zárhatjuk. Kneipp azt állította, hogy az emberiséget azért látogatják oly sűrűn a legkülönfélébb testi bajok, mert az emberek eltértek a természetes életmódtól. Célszerűtlenül ruházkodnak, ártalmas ételekkel és italokkal élnek, túltáplálkoznak, nem eleget tartózkodnak a szabad levegőn, nem végeznek megfelelő testmozgást, a szervezetet romboló élvezeteket keresik, mindenki rohamosan akar meggazdagodni és e végből idegizgató merész vállalkozásokba bocsátkozik stb. Aki tehát egészséges és hosszú életű akar lenni, annak legfőbb törekvése az legyen, hogy iparkodjék természetes életmódot folytatni és testét megedzeni. Az edzett test ellenálló, azt nem egykönnyen támadja meg semmiféle betegség és ha ez mégis megtörténnék, az erős, edzett test diadalmasan megküzd a betegséggel.

Életrajzi adatok

Sebastian Kneipp wörishofeni plébános 1821-ben született a bajorországi Stefansriedben. 21 éves koráig takács volt, majd teológiát tanult Münchenben, 1855-ben szentelték pappá. 1848-ban megbetegedett és az akkor már a görög és római orvosok által is ismert vízkúrával gyógyította magát. Sikerén felbuzdulva a hidegvizes gyógymódot rendszerré fejlesztette. Több könyvet írt e témában, amelyek közül ötöt magyar nyelvre is lefordítottak. 1897-ben halt meg Wörishofenben. Gyógymódja igen széles skálát ölelt fel, a hidegvizes öntésektől a harmatos fűben való mezítlábas járásig, hangsúlyozva a levegő, a napfény fontosságát és a helyes táplálkozást.

Arnold Rikli svájci orvos 1823-ban született Wangenben és 1906-ban halt meg az ausztriai St. Thomasban. 1855-ben alapította meg gyógyintézetét Veldesben (ma Bled). Módszerének lényege a nap és légfürdő. Szerinte ez a test megedzése mellett az anyagcsere élénkítésének is eszköze.

Heinrich Lahmann német orvos 1860-ban született Brémában és 1905-ben Friedrichstalban halt meg. 1887-ben Drezda mellett alapította meg szanatóriumát, amely a maga korában igen jelentős intézmény volt. Szerinte a betegségek okozója a hibás étrend. Elvetette a gyógyszerek mindenek fölötti alkalmazását és nagyon részletes étrendet dolgozott ki. Elméletét több könyvben is kifejtette. Ezek közül 1901-ben magyarul is megjelent a „Hogyan táplálkozzunk” című munkája.

Források

1. Veszprémvármegye (hetilap)
2. Veszprémi Hírlap
3. Kneipp Újság
4. Veszprém Megyei Levéltár