„Brázay Zoltán villája” változatai közötti eltérés
| 8. sor: | 8. sor: | ||
|felújítva=1938. | |felújítva=1938. | ||
}} | }} | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
BALATONFÜRED, MIKES KELEMEN UTCA 19. | BALATONFÜRED, MIKES KELEMEN UTCA 19. | ||
A lap jelenlegi, 2014. június 28., 15:56-kori változata
| Brázay Zoltán villája | |||||
 | |||||
| Helye: | Balatonfüred | ||||
| Építési adatok | |||||
| Építés éve : | 1913. | ||||
| Építtető: | Baradlai Jenő | ||||
| Tulajdonos: | a város tulajdona (Balatonfüred) | ||||
| Felújítva : | 1938. | ||||
BALATONFÜRED, MIKES KELEMEN UTCA 19.
Az elvadult parkban álló, jelenleg lakatlan, helyileg védett épületet Brázay Zoltán gyáros építtette 1938-ban. A birtok korábbi tulajdonosa Baradlai Jenő, eredetileg Steiner Aurel szőlőbirtokos, bortermelő volt. A vasúttól a Balatonig terjedt tíz holdas szőlője, rajta a Balaton Gyöngye nevű nyaraló. Baradlai boraival számos díjat nyert külföldön is.[1] 1913-ban már állt a nyaraló, nyolc szobáját kiadták.
A „balatonfüredi jeles bortermelő” 1936 szeptemberében bekövetkezett hirtelen halála után, a birtok eladásra került. A Brázay család már évtizedek óta nyaralt rendszeresen Füreden. Brázay Zoltán (1875–1951) likőrgyáros, a világhíressé vált Brázay sósborszesz gyártója szeretett volna már korábban is birtokot vásárolni itt.
1938-ban már ő a terület és a nyaraló új tulajdonosa. „Brázay Zoltán gyáros, nagy apparátussal végezteti a birtok s a hozzátartozó épületek rendbehozását, szépítését. Az uj áldozatkész tulajdonos – hír szerint a birtokhoz vezető elhanyagolt utakat is rendbehozatja. A nagyszabású munka kétségtelenül előbbre segíti a fürdőhely balatonarácsi részének fejlődését.”[2] – írta a helyi lap decemberben. A villát lebontották, helyén felépült az emeletes, korszerű, központi fűtésű épület, amelyet Zákonyi Ferenc szerint Tóth Kálmán, a tihanyi népművészeti ház egyik tervezője épített.[3] Más források szerint Káldy Ferenc füredi építész tervei alapján épült fel.[4]
Saját költségén elkészült az épülethez vezető út, vizet és villanyt is vezettetett a környékre. Tíz évig volt a terület a birtokában, ezalatt Máthé János kertész irányításával korszerű kertgazdaságot teremtett. A tízholdas területen célszerű öntözőberendezéssel ellátott bolgárkertészetet létesített, tyúkfarmot is tartott fenn. Üvegházában elsősorban orchideákat termesztett.[5] Híres volt az épület előtt kialakított gyönyörű sziklakert. 1942-ben így reklámozták a Brázay Kertgazdaságot: „Harmincezer tő bokorrózsa minden színben eladó. Azonnal szállítható. Virágok, évelő növények, facsemeték, dísznövények. Konyhakertészet. Kertészeti újdonságok.”
A Balatoni Kurir tudósítása szerint 1940 márciusában készült el a villa lépcsőházának falán egy nagy freskó, egy füredi kép a múlt század közepéről: „a kápolna s Kisfaludy Sándor színháza, közöttük sétáló emberek, korhű öltözetben; háttérben a Balaton, Tihany. A témát Protivinszky Ferenc a Balaton régi lelkes művésze … tehetséggel, tudással, szívvel-lélekkel dolgozta fel … Valami különös melegséget éreztem, mikor a freskót nézegettem, gyönyörködtem benne. Mily szép is volt Brázay Zoltántól, az új füredi birtokostól Füred múltjára gondolni s ebből egy beszédes, kedves mozzanatot megörökíttetni! ... Füred története gazdag oly eseményekben, melyek országos vonatkozásban is nagyjelentőségűek, s történetének szereplői a nemzetnek is legjobbjai voltak. Ez események megörökítése freskókban (pl. a gyönyörű Kúrszalon falán) hazafias cselekedet volna s Füredet megkereső magyarok, idegenek részére felejthetetlen.”[6]
1942-ben állították fel a villa elé Vastagh Éva szobrászművész Balatoni sellők című szobrát, amelyet a közelmúltban felújítottak és a vízparti sétányra helyeztek át. 1943-ban itt forgatták a Fény és árnyék című filmet.
A nyaraló az államosítás után az MDP, majd az MSZMP szigorúan őrzött pártüdülője volt. Az ötvenes évek elején Rákosi Mátyás, Kádár János is pihent itt.[7] Ekkor tüntették el a lépcsőházi freskót, amelyet remélhetőleg csak elfalaztak, és még megmenthető lesz.[8]
A rendszerváltáskor a birtok az állami vagyon része lett. A város igyekezett visszaszerezni, több terv is született a hasznosítására, de a közelmúltig a Kincstári Vagyon Igazgatóság kezelésében volt. 2007-ben került a város tulajdonába.
Jegyzetek
- ↑ Z. Karkovány Judit: A füredi Baradlai Jenő és rokonai. = Füredi História. 13. sz. 2006. 5-13.
- ↑ Balatonfüred. 1938. dec. 17. 51. sz. 2.
- ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 266.
- ↑ Káldy Mária: Visszaemlékezések édesapámra, Káldy Ferenc építészmérnök-építőmesterre. In: Márványtábla helyett. Szerk. Elek. Miklós. Balatonfüred, 2008. 99., 107.
- ↑ Tábori Kornél: Nevezetes balatoniak: Brázay Zoltán. = Balatoni Kurir. 1941. nov. 13. 1-2.
- ↑ Balatoni Kurir 1940. márc. 21. 12. sz. 3.
- ↑ Tóth-Bencze Tamás: Kisértetkastélyok Balatonfüreden II. = Balatonfüredi Napló 2006. 10. sz. 2.
- ↑ Z. Karkovány Judit: A balatonarácsi Brázay villa. = Füredi História. 17. sz. 2007. 2-7.
Forrás
Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.
