„Balatonalmádi kőkeresztjei” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
{{Balatonalmádi Értéktár}} | {{Balatonalmádi Értéktár}} | ||
| − | |||
| 7. sor: | 6. sor: | ||
Egy-egy falu, város, kistáj képéhez a település bel- és külterületén található szakrális kisemlékek (kápolnák, keresztek, oszlopok, szobrok) ugyanúgy részei a kulturális örökségnek, mint a nagyobb méretű épített emlékek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek. | Egy-egy falu, város, kistáj képéhez a település bel- és külterületén található szakrális kisemlékek (kápolnák, keresztek, oszlopok, szobrok) ugyanúgy részei a kulturális örökségnek, mint a nagyobb méretű épített emlékek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek. | ||
| − | Horváth József így ír a keresztekről: | + | [[Horváth József (r. k. lelkész, helytörténész)|Horváth József]] így ír a keresztekről: |
<blockquote>''"A régi leltárak több fakeresztet jeleznek a község határának különböző pontjain, melyek többsége ma már nincs meg. Egyiket másikat később kőkereszttel pótolták. Így a Pinkóczi kereszt, melyet 1817-ben állíttatott szőleje végébe Girisics Márton. Az un. Almádi keresztfát Kis József magyar varga készítette 1835-ben.''</blockquote> | <blockquote>''"A régi leltárak több fakeresztet jeleznek a község határának különböző pontjain, melyek többsége ma már nincs meg. Egyiket másikat később kőkereszttel pótolták. Így a Pinkóczi kereszt, melyet 1817-ben állíttatott szőleje végébe Girisics Márton. Az un. Almádi keresztfát Kis József magyar varga készítette 1835-ben.''</blockquote> | ||
| 29. sor: | 28. sor: | ||
==Kereszt a Szent Margit kápolnánál== | ==Kereszt a Szent Margit kápolnánál== | ||
| − | 1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a Szent Margit kápolna, amely 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre. | + | 1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a [[Szent Margit kápolna]], amely 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre. |
<center> | <center> | ||
| 37. sor: | 36. sor: | ||
Fájl:Szent_Margit_kereszt.jpg|Kereszt a Szent Margit kápolnánál | Fájl:Szent_Margit_kereszt.jpg|Kereszt a Szent Margit kápolnánál | ||
Fájl:Almadi_Saner_kereszt.jpg|Sáner-kereszt | Fájl:Almadi_Saner_kereszt.jpg|Sáner-kereszt | ||
| − | Fájl: | + | Fájl:Almadi_Felsoorsi_ut_kereszt.jpg|Kereszt a Vécsey utcán |
</gallery> | </gallery> | ||
</center> | </center> | ||
A lap jelenlegi, 2016. június 24., 17:31-kori változata
Egy-egy falu, város, kistáj képéhez a település bel- és külterületén található szakrális kisemlékek (kápolnák, keresztek, oszlopok, szobrok) ugyanúgy részei a kulturális örökségnek, mint a nagyobb méretű épített emlékek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek.
Horváth József így ír a keresztekről:
"A régi leltárak több fakeresztet jeleznek a község határának különböző pontjain, melyek többsége ma már nincs meg. Egyiket másikat később kőkereszttel pótolták. Így a Pinkóczi kereszt, melyet 1817-ben állíttatott szőleje végébe Girisics Márton. Az un. Almádi keresztfát Kis József magyar varga készítette 1835-ben.
Öreg Szente János 1840-ben ugyancsak szőlője végében állíttatott egy keresztfát. A Sátorhegyi keresztet Smid Mihály 1844-ben alapította. Az un. Ehart keresztet Ehart Ferenc készítette 1866-ban. Cseberei keresztnek is nevezték a dülő neve után, s a mai Tobruk nevű fűzfői lakótelepnél az országút mellett áll.
Az első világháború hősi halottainak emlékkeresztjét 1923-ban állították fel a katolikus templom előtt. Ezt a keresztet 1979-ben a műút korszerűsítése során áthelyezték a második világháború katonáinak temetőjébe. Felirata: "Az 1914-18. világháborúban elesett hőseink emlékére emeltette a róm. kat. ifjúság és a jószívű adakozók." A kereszt Toscani Kázmér helybeli kőfaragó készítette."[1]
Sáner-kereszt
Sáner János a Filoxéra vész idején végzett munkásságának elismerése jeléül állítottak a szőlősgazdák és felesége. A település egyik legkorábbi épített emléke, az egykori dűlőutak mentén állt közismert kőkereszt. Anyaga helyi vöröskő, valószínűleg helyi kőfaragók eredeti állapotban megőrződött munkája. Ma a Bajcsy-Zsilinszky út 25. szám alatt, magánterületen található. Felirata: "1898".
Fehér kereszt
A Pinkóczi és a Fehérkereszt utca sarkán található kőkereszt. Felirata: „1858”.
Kereszt a Felsőörsi út és a Vécsey Károly utca kereszteződésében
Vöröskő kereszt, felújítva 2006-ban. Felirata:"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. 2006"
Pinkóczi kereszt
A Pinkóczi és a Vessző utca sarkán található kőkereszt, melyet 1817-ben állítatott a szőlője végében Girisics Márton.
Kereszt a Szent Margit kápolnánál
1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a Szent Margit kápolna, amely 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre.
Fehér kereszt
Pinkóczi kereszt
Kereszt a Szent Margit kápolnánál
Sáner-kereszt
Kereszt a Vécsey utcán
Hivatkozás
- ↑ Horváth József: Vörösberény története. Balatonalmádi Önkormányzata, Vörösberény, 1979.
