„Györgyi Dénes életműve - Balatonalmádiban megvalósult tervei” változatai közötti eltérés
a |
a (→Alkotásai a városban) |
||
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | + | <div style="float:right;display:block;border:2px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#FAF8F7;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;"> | |
+ | <!-- KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG --> | ||
+ | <h2 style="padding:3px; background:#004F5D; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Kulturális örökség</h2> | ||
+ | <div style="float:right;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em"> | ||
+ | </div> | ||
{{InfoboxSzemély | {{InfoboxSzemély | ||
− | |név=Györgyi Dénes | + | |név=[[Györgyi Dénes]] |
|kép=Gyorgyi.jpg | |kép=Gyorgyi.jpg | ||
|település=Budapest | |település=Budapest | ||
11. sor: | 15. sor: | ||
(Budapest 1886. április 25. - Budapest 1961. november 22.) építészmérnök, tanár. | (Budapest 1886. április 25. - Budapest 1961. november 22.) építészmérnök, tanár. | ||
+ | |||
+ | [[Györgyi Dénes]] a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész, édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író, nagybátyja Györgyi Géza és Giergl Kálmán építész. | ||
+ | |||
+ | Györgyi Dénes a budapesti Királyi József Műegyetem építészkarán 1909-ben szerzett oklevelet. Előbb az Országos Magyar Iparművészeti Iskolánál oktató, majd 1945-től 1946-ban történt nyugdíjazásáig az iskola igazgatója. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a „Fiatalok” építészcsoportjához való tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. A Fiatalok a magyar parasztház, elsősorban az erdélyi kalotaszegi népi építészet szerkezeti és formai tanulságai alapján, valamint az angol Arts and Crafts mozgalom és a finn nemzeti romantika hatására korszerű és ugyanakkor sajátosan magyar | ||
+ | építészet megalkotását tűzték ki célul. Főbb munkái: a zebegényi római katolikus templom, a XII. kerületi Városmajor utcai iskola és óvoda, a Hangya Szövetkezet IX. Közraktár utcai egykori székháza, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a debreceni Déri Frigyes Múzeum. A IV. Károly 1916-os koronázási ünnepségének dekorációját Kós Károllyal, Kismarty-Lechner Jenővel és Pogány Móriccal együtt tervezte. Munkáit a historizáló és az art deco stílus jellemezte, a harmincas években már a Modern Mozgalom is erősen hat rá. | ||
+ | |||
+ | Az épülettervezés mellett már pályája elején részt vett kiállítások rendezésében kiállítási épületek és belsők tervezőjeként. Korának leggyakorlottabb kiállítás-építésze volt, a philadelphiai, barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások általa tervezett hatásos magyar pavilonjaira a külföld is felfigyelt, megkapta a belga Lipót-rend parancsnoki keresztjét, majd a francia becsületrend tiszti keresztjét és a párizsi világkiállítás nagydíját. Tervei alapján készült el a pittsburghi egyetem főépületében az ún. magyar terem berendezése. | ||
+ | |||
+ | A hazai hivatalos körök is elismerték munkásságát: 1935-ben a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1936-ban a Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérmét, 1937-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének mesterdíját vehette át. | ||
+ | |||
+ | 1919-ben megnősült, tanítványát, Grofcsik Emíliát vette feleségül. A Grofcsik család révén került kapcsolatba a Balaton vidékével, elsősorban Balatonalmádival. | ||
+ | |||
+ | 1950-től néhány évig állami tervező vállalatoknak dolgozott. Többek között a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem építkezését vezette, de betegsége rövidesen megakadályozta a munkában. Utolsó éveit Balatonalmádiban élte le, ahol 1990-ben az általa tervezett általános iskolát és a mellette lévő utcát róla nevezték el. | ||
+ | |||
+ | ==Alkotásai a városban== | ||
+ | |||
+ | '''[[Györgyi Dénes Általános Iskola]]''' – A dombtetőn emelkedő épület a magyar iskolaépítészet mintapéldája, egyszerű és funkcionális megjelenésével a városkép meghatározó eleme. Homlokzatán hangsúlyosan jelenik meg a helyi vöröskő, mint építőanyag. Belső terei kiemelkedően kulturált körülményeket biztosítanak az iskolai munkához. Györgyi Dénes utolsó munkája, 1948-ban épült. | ||
+ | |||
+ | '''[[Hősi emlékmű]]''' – Balatonalmádi első világháborús hőseinek emlékműve. A helyi kitermelésű vöröskőből épült emlékmű méretét és anyagát tekintve is egyedülálló, hasonló nagyságú vöröskő emlékmű nem ismert. Györgyi Dénes 1934. februárjában nyerte el az emlékműre kiírt pályázatot. Az ünnepélyes felavatásra 1935. május 19-én került sor. | ||
+ | |||
+ | '''Györgyi Dénes villa''' - A villa Györgyi Dénes saját tervei alapján, saját családja használatára, apósa nyaralójának telkén épült 1934-ben. Nyugállományba vonulása után itt töltötte élete utolsó éveit. | ||
+ | |||
+ | '''Pannónia Villa''' – 1936-ban épült mint Postatakarékpénztári Tisztviselők Üdülőotthona. A két világháború közötti magyar építészet szép példája, letisztult, funkcionalista formavilágával szépen illeszkedik a Balaton parti sétány látványos természeti környezetébe. Jelenleg az MTA Balatonalmádi Akadémiai Tudós Üdülője. | ||
+ | |||
+ | Bármilyen építészeti műfajban alkotott és bármilyen stílusban vagy léptékben, minden művét a koncepció tisztasága, a téralakítás célszerűsége és kiegyensúlyozottsága jellemzi, s emellett mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a részleteket is gondosan, biztos ízléssel és eleganciával formálja meg. Több évtizedes tanári működése során ezt a szemléletet igyekezett átadni tanítványainak is. Terveit szinte kivétel nélkül így írta alá: „Györgyi Dénes műépítész, tanár”. Életművében tervezői és oktatói munkássága valóban egyenrangú volt. | ||
+ | {{Indoklás | ||
+ | |település=Balatonalmádi | ||
+ | |határozat=1/2015 (10.17.) | ||
+ | |igazítás=left | ||
+ | |méret=100 | ||
+ | |indoklás=Európai rangú építész, alkotásaival városunk épített környezetét gyarapította. Györgyi Dénes emlékét a róla elnevezett általános iskola gondozza. | ||
+ | |címer=Cimer.jpg | ||
+ | }} | ||
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]] | [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]] |
A lap jelenlegi, 2018. január 31., 13:04-kori változata
Balatonalmádi Értéktár - Kulturális örökség
Györgyi Dénes | |||||
Született: | Budapest | ||||
1886. április 25. | |||||
Elhunyt: | Budapest | ||||
1961. november 22. | |||||
Pályafutása | |||||
Foglalkozása: | építészmérnök, tanár | ||||
(Budapest 1886. április 25. - Budapest 1961. november 22.) építészmérnök, tanár.
Györgyi Dénes a művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgár családba született. Apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész, édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író, nagybátyja Györgyi Géza és Giergl Kálmán építész.
Györgyi Dénes a budapesti Királyi József Műegyetem építészkarán 1909-ben szerzett oklevelet. Előbb az Országos Magyar Iparművészeti Iskolánál oktató, majd 1945-től 1946-ban történt nyugdíjazásáig az iskola igazgatója. Oktatói tevékenysége mellett tervezői munkát is végzett, időnként más építészekkel társulva. Kós Károllyal kötött barátsága, a „Fiatalok” építészcsoportjához való tartozása megszabta pályafutásának kezdetét. A Fiatalok a magyar parasztház, elsősorban az erdélyi kalotaszegi népi építészet szerkezeti és formai tanulságai alapján, valamint az angol Arts and Crafts mozgalom és a finn nemzeti romantika hatására korszerű és ugyanakkor sajátosan magyar építészet megalkotását tűzték ki célul. Főbb munkái: a zebegényi római katolikus templom, a XII. kerületi Városmajor utcai iskola és óvoda, a Hangya Szövetkezet IX. Közraktár utcai egykori székháza, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a debreceni Déri Frigyes Múzeum. A IV. Károly 1916-os koronázási ünnepségének dekorációját Kós Károllyal, Kismarty-Lechner Jenővel és Pogány Móriccal együtt tervezte. Munkáit a historizáló és az art deco stílus jellemezte, a harmincas években már a Modern Mozgalom is erősen hat rá.
Az épülettervezés mellett már pályája elején részt vett kiállítások rendezésében kiállítási épületek és belsők tervezőjeként. Korának leggyakorlottabb kiállítás-építésze volt, a philadelphiai, barcelonai, brüsszeli, párizsi világkiállítások általa tervezett hatásos magyar pavilonjaira a külföld is felfigyelt, megkapta a belga Lipót-rend parancsnoki keresztjét, majd a francia becsületrend tiszti keresztjét és a párizsi világkiállítás nagydíját. Tervei alapján készült el a pittsburghi egyetem főépületében az ún. magyar terem berendezése.
A hazai hivatalos körök is elismerték munkásságát: 1935-ben a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1936-ban a Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérmét, 1937-ben a Magyar Építőművészek Szövetségének mesterdíját vehette át.
1919-ben megnősült, tanítványát, Grofcsik Emíliát vette feleségül. A Grofcsik család révén került kapcsolatba a Balaton vidékével, elsősorban Balatonalmádival.
1950-től néhány évig állami tervező vállalatoknak dolgozott. Többek között a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem építkezését vezette, de betegsége rövidesen megakadályozta a munkában. Utolsó éveit Balatonalmádiban élte le, ahol 1990-ben az általa tervezett általános iskolát és a mellette lévő utcát róla nevezték el.
Alkotásai a városban
Györgyi Dénes Általános Iskola – A dombtetőn emelkedő épület a magyar iskolaépítészet mintapéldája, egyszerű és funkcionális megjelenésével a városkép meghatározó eleme. Homlokzatán hangsúlyosan jelenik meg a helyi vöröskő, mint építőanyag. Belső terei kiemelkedően kulturált körülményeket biztosítanak az iskolai munkához. Györgyi Dénes utolsó munkája, 1948-ban épült.
Hősi emlékmű – Balatonalmádi első világháborús hőseinek emlékműve. A helyi kitermelésű vöröskőből épült emlékmű méretét és anyagát tekintve is egyedülálló, hasonló nagyságú vöröskő emlékmű nem ismert. Györgyi Dénes 1934. februárjában nyerte el az emlékműre kiírt pályázatot. Az ünnepélyes felavatásra 1935. május 19-én került sor.
Györgyi Dénes villa - A villa Györgyi Dénes saját tervei alapján, saját családja használatára, apósa nyaralójának telkén épült 1934-ben. Nyugállományba vonulása után itt töltötte élete utolsó éveit.
Pannónia Villa – 1936-ban épült mint Postatakarékpénztári Tisztviselők Üdülőotthona. A két világháború közötti magyar építészet szép példája, letisztult, funkcionalista formavilágával szépen illeszkedik a Balaton parti sétány látványos természeti környezetébe. Jelenleg az MTA Balatonalmádi Akadémiai Tudós Üdülője.
Bármilyen építészeti műfajban alkotott és bármilyen stílusban vagy léptékben, minden művét a koncepció tisztasága, a téralakítás célszerűsége és kiegyensúlyozottsága jellemzi, s emellett mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a részleteket is gondosan, biztos ízléssel és eleganciával formálja meg. Több évtizedes tanári működése során ezt a szemléletet igyekezett átadni tanítványainak is. Terveit szinte kivétel nélkül így írta alá: „Györgyi Dénes műépítész, tanár”. Életművében tervezői és oktatói munkássága valóban egyenrangú volt.
"Európai rangú építész, alkotásaival városunk épített környezetét gyarapította. Györgyi Dénes emlékét a róla elnevezett általános iskola gondozza."
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 1/2015 (10.17.) határozata alapján |